Évszázadok óta titok, hogy hol lehet Keresztelő Szent János feje

2019.03.13. 18:40

Keresztelő Szent János a kereszténység egyik legfontosabb alakja, a Holt-tengertől keletre eső erődben, Mahérusz várában halt vértanúhalált. Ellenfelei csak az alkalmat várták, hogy a kellemetlen erkölcsbírót végleg félretegyék az útból. Az evangéliumi hagyomány szerint a lefejezett szent testét a tanítványai helyezték végső nyugalomra egy sírkamrában, ám hogy mi lett a fejével, arról kevés az információ. Keresztelő Szent János feje a későbbi évszázadokban a kereszténység egyik legjobban keresett ereklyéje lett.

Az írásos emlékek sokszor ködösek

Keresztelő Szent Jánost az Újszövetség mind a négy kanonikus evangéliuma, valamint Iosephus Flavius, az 1. században élt romanizált zsidó történész krónikája szerint is megölték Júdea uralkodójának parancsára, időben nem sokkal valamikor Jézus keresztre feszítése előtt. Az evangéliumok szerint Jánost Heródes király parancsára fejezték le, majd a fejét egy tálra (más források szerint tálcára) helyezték, hogy az uralkodó bemutassa azt egy csábítóan táncoló leánynak. Szalomé ugyanis a rabságba vetett János fejét kérte fizetségül a táncáért.

Keresztelő János fejét szolgálják fel Szaloménak Cavaraggio festményénForrás: Wikipedia

Keresztelő János fejéről azonban ennél több információt nem találhatunk sem az evangéliumokban, sem a történeti beszámolókban.
Sajnos leginkább a rejtély közös a bibliai legendákban és mítoszokban – mondta Robert Cargill, az Iowa Egyetem klasszikus és vallási tanulmányok docense, a Bibliai Régészeti Szemle tudományos folyóirat szerkesztője. – Az írásos emlékek sokszor ködösek és nem túl pontosak, amiből nem tudható, hogy a testrész hova tűnhetett. A leírások ezért gyakran a hagyományokra és a felvetésekre támaszkodnak.

Kisebb csoda történt, amikor János a világra jött

Keresztelő Szent János, a legkorábbi keresztény szentek egyike, feltehetően Krisztus előtt 7-ben született Júdeában. A zsidó prédikátor és próféta Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus távoli unokatestvére volt. János édesapja, Zakariás rabbiként tevékenykedett, és nagyon meglepődött, amikor idős kora ellenére egy angyal azt közölte vele, hogy fia fog születni. Valósággal kisebb csoda történt, amikor János a világra jött.

János a mezőket járta és aszkéta életet éltForrás: Wikipedia

Teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt – írja Máté evangéliuma Jánosról, aki elsősorban a pusztában és böjttel töltötte legszívesebben az idejét, mielőtt prédikálni kezdett volna.

János megkérte az embereket, hogy tartsanak bűnbánatotForrás: Wikipedia

Keresztelő Szent János történetét elsősorban az Újszövetségből, Máté, Márk, Lukács és János evangéliumaiból, valamint a már említett Iosephus Flavius, eredeti nevén Joszéf ben Mattitjáhu zsidó történetíró és hadvezér munkáiból ismerhetjük.

A sivatagban élő János aszketikus életet élt, és szívesen beszélt az embereknek az isteni végítéletről,

miközben arra ösztökélte követőit, hogy bánják meg bűneiket és keresztelkedjenek meg a közeledő Messiás tiszteletére.

A Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket

Üzenete és prédikációi több száz, más források szerint több ezer embert vonzottak a Jordán folyóhoz Jeruzsálemtől egészen Júdeáig. Beszédei során világossá tette, hogy ő maga nem a Megváltó, de előrejelezte Jézus eljövetelét. A keresztény vallásban tőle származtatják a keresztelés szentségét is, ezért nem véletlenül illeték a Keresztelő János névvel. A prédikátor a Jordán folyó vizében keresztelte meg az embereket, akik között hamarosan a nála pontosan hat hónappal fiatalabb Jézust is köszönthette. János Jézussal történt találkozója alkalmával ismerte fel benne a Megváltót.

János először nem akarta megkeresztelni Jézust, mert úgy érezte, hogy méltatlan ráForrás: Wikipedia

Számos vallástörténész egyetért abban, hogy miután Jézus megkeresztelése három evangéliumban (Máté, Márk és Lukács), valamint számos más kanonikus és nemkanonikus forrásban is megjelent, szinte biztosan megtörtént eseménynek tekinthető.

János Caravaggio festményénForrás: Wikipedia

A mai jordániai Al-Maghtas régészeti lelőhelyet a római, illetve a kora bizánci korszaka óta  antik keresztelőhelynek tekintették, ahol Jézust is megkeresztelte János. 

Heródes király félt az igaz és szent embertől

Iosephus Flavius feljegyzése szerint Keresztelő Jánost a mai Jordániában a Holt-tengertől keletre fekvő Mahérusz várában, Heródes király pompás palotájában ölték meg, Krisztus után 27-ben.

Mulatság Heródes király palotájábanForrás: Wikipedia

Máté és Márk evangéliuma szerint, miután Jézus elkezdte hirdetni tanításait, Heródes Antipász király elfogatta és börtönbe vetette Jánost. Erre Heródes testvérének, Fülöpnek a felesége, Heródiás adott  okot, akit feleségül vett. A szentéletű Keresztelő János azonban figyelmeztette az uralkodót, hogy nem lenne szabad elvennie a testvére feleségét, mert az halálos bűnnek számít.

Heródiás Paul Delaroche festményénForrás: Wikipedia

Heródiás emiatt bosszút fogadott, és csak az alkalmat kereste, hogy megölethesse a prédikátort. A király azonban félt az igaz és szent embertől (gyakran zavarba is jött, amikor beszélnie kellett vele), ezért szerette volna őt megmenteni.

A csábító táncosnő a rab fejét kívánta

Heródiás csak az alkalmat várta, hogy végleg kiiktathassa életéből a kellemetlen erkölcsbírót. Ez a kedvező alkalom Heródes születésnapjával érkezett el. Az uralkodó hatalmas lakomát rendezett  főemberei, a magas rangú tisztek és Galilea előkelőségei számára.

Keresztelő János lefejezéseForrás: Wikipedia

Heródiás lánya, Salome messze földön híres volt szépségéről, ráadásul szemet gyönyörködtetően táncolt. Amikor ellejtette erotikus táncát Heródesnek és vendégeinek, hatalmas tetszést aratott. A kéjsóvár király el volt ragadtatva a produkciótól, és Máté evangéliuma szerint a következőket mondta a lánynak:
Kérj tőlem, amit akarsz! Megadom neked. Bármit kérsz, megadom neked, még az országom felét is

Heródes születésnapi ünnepsége Rubens festményénForrás: Antonia Reeve

Az illedelmes és engedelmes leány ekkor odament anyjához és megkérdezte, hogy mit kérjen. Heródiás elérkezettnek látta az időt bosszúja beteljesítéséhez, és egyértelmű utasítást adott lányának: Keresztelő János fejét. Salome tehát János fejét kérte, amitől a király nagyon megrémült, de a vendégek előtt tett esküjét sem akarta megszegni.

Heródiás megkapta, amit akartForrás: Wikipedia

Ezért azonnal a hóhérért küldött, akinek megparancsolta, hogy hozza elébe Keresztelő János fejét. A hóhér teljesítette az utasítást, és hamarosan egy tállal érkezett vissza, rajta a szent ember levágott fejével. Az evangélium szerint a leány a fejet elvitte az anyjának, aminek aztán nyoma veszett.

A mai Palesztina területére teszik temetkezési helyét

Iosephus Flavius A zsidók története (Antiquitates Judaicae) című munkájában „megerősítette", hogy Heródes Antipász előbb bebörtönöztette, majd megölette Keresztelő Jánost, mert attól tartott, hogy a szent ember ismertsége és a tömegre gyakorolt hatása miatt lázadást szíthat majd az országban.

Salome elégedetten szolgálja fel János fejét Juan de Flandes festményénForrás: Wikipedia

A történetíró Heródiás lányát Salome néven említi (az evangéliumokban nem szerepel a neve), de egyetlen szóval sem tesz említést arról, hogy János fejét az ő kérésére vágatta volna le az uralkodó. Sem Iosephus Flavius műveiben, sem a Bibliában nem esik szó arról, hogy hol helyezték Keresztelő Jánost örök nyugalomra, bár Máté evangéliuma szerint „tanítványai eljöttek és elvitték a testet, majd eltemették, elmentek, és elmondták Jézusnak, hogy mi történt".

SzebasztéForrás: Holyland

A negyedik század óta a próféta temetkezési helyét hagyományosan a mai Palesztina területén fekvő Szebaszté (Szamaria) területére teszik, ahol templomot szenteltek a tiszteletére.

Négy helyszínen is felbukkanhat a szent feje

Keresztelő Szent János feje azonban eltűnt, és ez hosszú évszázadok óta mozgatja az ereklyekeresők fantáziáját.
Ezer, egymástól teljesen különböző elméletet, tradíciót lehet hallani arról, hogy pontosan hol temethették el a fejet – magyarázta Cargill. – A szóbeszédek és mítoszok szerint nem kevesebb, mint négy helyszín jöhet szóba, mint lehetséges temetkezési hely.

Egy szent helyet ajánlottak Keresztelő Szent Jánosnak DamaszkuszbanForrás: Wikipedia

A damaszkuszi Omajjád-mecset a Keresztelő Szent János nevét viselő egykori templom helyén épült a nyolcadik században, ott, ahol a legenda szerint eltemették János fejét. Mások úgy tudják, hogy a szent ember koponyája a katakombák helyén épült római San Silvestro in Capite templomban lelhető fel.

A római ereklyeForrás: Wikipedia

A harmadik lehetséges helyszín Franciaországban található, ahol a helyi hagyomány szerint a 13. században épült Amiensi Székesegyház őrzi a szent relikviáját, amelyet állítólag a keresztes seregek hoztak magukkal Konstantinápolyból, amikor 1206-ban visszatértek szentföldi hadjáratukról.

Keresztelő Szent János ereklyetartója az amiensi katedrálisbanForrás: Wikipedia

A negyedik vélelmezett helyszínt pedig a németországi München képviseli, ahová V. Vilmos, Bajorország hercege hozatta el a koponyát a pápa engedélyével a 16. század közepén. De ezenkívül  többek közt

Isztambulban, Egyiptomban és Montenegróban található múzeumok, illetve kolostorok állítják azt, hogy ők birtokolják Keresztelő János egyes testrészeit,

beleértve a jobb karját és jobb kezét, amellyel Jézust megkeresztelte.

Az emberiség vágyik a csodákra

Néhány éve, 2010-ben bolgár régészek bejelentették, hogy egy középkori kolostor feltárása során  egy több csontból álló ereklyeegyüttest találtak. A Bulgária déli partjainál található fekete-tengeri szigeten állt egykori kolostor Sveti Ivan, azaz Szent János nevét viselte.

A  titokzatos relikviákat rejtő fekete-tengeri sziget, Bulgária déli partjainálForrás: Prof. Kazimir Popkonstantinov

A kutatók nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a szent nevét viselő kolostorban Keresztelő János ereklyéire bukkantak. Ezt a feltételezést erősítette a csontok mellett talált homokkőre vésett felirat is:Uram, mentsd meg a te szolgádat, Szent Jánost!"A radiokarbon elemzés és a genetikai tesztek később kiderítették, hogy a Sveti Ivanban talált csontok olyan emberhez tartoztak, aki az első században élt a közel-keleti térségben.

Keresztelő János szentté avatása Giotto festményénForrás: Wikipedia

Mindezek alapján elképzelhető, hogy esetleg valóban Keresztelő János maradványaira bukkantak, bár  ezt eddig még nem sikerült egyértelműen bizonyítani. 

Az ereklyevadászok a Szent Grálhoz hasonló buzgalommal keresik  Keresztelő János fejereklyéjét,

amelynek ismertsége manapság talán még nagyobb, mint amilyen a múltban volt.

Sokan, sok helyen keresték már a szent fejét és testrészeitForrás: Wikipedia

Régóta él bennünk az a meggyőződés, hogy ha megérintünk egy Jézushoz kapcsolható tárgyat, akkor az egyrészt segíthet megerősíteni a hitünket, másrészt viszont csodát tehet – magyarázta a szent ereklye körüli legendák sokaságát Robert Cargill professzor.