Tudja-e, hogy melyik ország pénzneme kapta a nevét a nyestről?

2019.03.17. 11:20

Horvátországról szinte mindenkinek a napfényes tengerparti paradicsom, gyönyörű középkori építészet, a több ezer sziget, és a bolygó legjobbjai közé sorolható borok jutnak eszünkbe. Horvátország története azonban a történelem előtti időkre vezethető vissza: a neandervölgyi ember maradványait a Krapina-barlangban találták, amelyek a becslések szerint több mint 30 ezer évesek. Az ország különleges viszonyban áll a természettel: a horvát pénz, a kuna a nyestről kapta nevét, a kisebb értékű pénzérmék, a lipa pedig a hársfáról, amelynek a virágait ábrázolják. Innen indult világhódító útjára a dalmata és a nyakkendő is.

A rómaiak számos utat építettek az országban

A mai Horvátország területén élő emberek már Krisztus előtt 5000 körül megtanulták a gazdálkodás fortélyait, bár akkoriban csak kőeszközökkel dolgoztak. Később elsajátították a bronz, majd vas használatát. Bár a neandervölgyi emberek maradványait Nyugat-Eurázsiában az Ibériai-félszigettől a Kaszpi-tengeren is túl, a mai Üzbegisztán keleti részéig találták, a Krapina-barlangban található leletek körülbelül 30 ezer évesek lehetnek.

A Krapina-barlangban (Horvátország) talált neandervölgyi gyermek rekonstrukciója. Az itt felfedezett maradványok a Homo sapiens és a neandervölgyiek keveredésére utalnakForrás: AFP/hemis.fr/Frumm John

Időszámításunk előtt 390-ben a görögök telepedtek le a part mentén, 229 körül pedig a rómaiak fokozatosan átvették az irányítást. Ezekben az időkben Illíria provinciához tartozott, a legfontosabb római városoknak Pula és Split számított. A rómaiak új városokat alapítottak, és utakat építettek. A római horvát uralom azonban az 5. században összeomlott, ezután a dalmát partvidék szigeteit és településeit a Bizánci Birodalom foglalta el.

A horvátok megérkeznek az Adriai-tengerhezForrás: Wikipedia

A középkor századaiban aztán a Frank Birodalom keleti terjeszkedése, a Velencei Köztársaság befolyása és a Magyarországgal mintegy 800 éven át fennálló viszony volt jelentős hatással a mai Horvátország területén élő népre és az ottani kultúrára.

Egy rágcsálóról nevezték el a pénzüket

Talán egy kicsit szokatlan név egy országtól, hogy a pénznemét egy vicces kis rágcsálóról nevezze el. A horvátok a nemzeti valutájukat a kuna, tehát nyest névvel illetik. Az eurázsiai kisragadozó a sziklás, nyíltabb területeket kedveli, a nyári hónapokban akár négyezer méter magasságig is visszahúzódik.

Ez az aranyos kis állatka elég sok borsot törhet az orrunk aláForrás: Pinterest

Talán épp ezért is őshonos Horvátországban. A középkorban a területen élő vadászok országszerte csapdákat állítottak nekik, és szőrméiket széles körben forgalmazták, így az amerikai dollárhoz hasonlóan a szőrme gyakorlatilag a pénz szinonimája lett. Horvátország egyes részein a nyestbőr és -szőr volt az adózás fizetőeszköze.

A nemzeti valuta, a kuna (nyest), a szőrmekereskedelem idejéből származikForrás: Pinterest

Ezért láthatunk egy futó nyestet a középkor óta Szlavónia címerében, és emiatt váltotta 1994 után a kuna (vagyis a nyest) a független Horvátország hivatalos fizetőeszközét, a jugoszláv dinárt (Jugoszlávia felbomlása után). Ám miután az ország lépéseket tesz az euróhoz való csatlakozásra, valószínűleg nem sokáig marad ez a furcsa kis ragadozó a nemzeti valuta.

A horvát piactereket egykor hársfák övezték

Már az is elég szokatlan, hogy egy ország egy bolyhos kis állat után nevezze el a pénzét, ám Horvátország még egy lépéssel tovább lépett. A kuna, vagyis nyest mellett egy növény után adott nevet a pénzérmének. Egy kuna száz lipát ér, és utóbbi a hársfa virágait jelenti.

A hárs szó finnugor eredetű, korábbi hás alakja a hársfán kívül ’fakéreg, háncs’ jelentéssel is bírtForrás: Wikipedia

Annak köszönhetik nevüket, hogy régen a horvát piactereket általában hársfák övezték. A fa virágait a teljes virágzáskor gyűjtötték, árnyékos helyen szárították. Tudták, hogy a forrázata gyógyhatású, de a virágából készített teát is élvezettel fogyasztották. A virágok és növények azonban más formában is megjelennek a horvátok nemzeti fizetőeszközein: az ország legnagyobb hegyláncának számító Velebit legismertebb virága, az őshonos, sárga színű velebiti degenia az 50 lipás pénzérmét díszíti.

Az 50 lipás pénzérmét a velebiti degenia díszítiForrás: Wikipedia

A keresztesvirágúak rendjébe tartozó, sárga ékességgel büszkélkedő növény nem véletlenül vált a Velebit és a Kapela régiók szimbólumává.

A dalmata is ősi jugoszláv kutyafajta

A növény- és állatvilág Horvátország kihagyhatatlan részét képezi. Nem meglepő, hogy innen származik a világ egyik legnépszerűbb kutyafajtája, a dalmata. Tulajdonképpen már az ókori egyiptomi reliefeken, domborműveken, díszítések között is megtalálhatunk pöttyös kutyákat, de a dalmaták eredete nagy valószínűséggel déli szomszédainkhoz vezethető vissza.

A dalmata kutya is ősi jugoszláv fajtaForrás: pxhere.com

A barátságos és értelmes kutya hivatalosan ősi délszláv kutyafajta, eredeti neve is szlávos hangzású: dalmatinska, amit Dalmáciáról, a mai Horvátország egyik régiójáról kapta. Modern változatát azonban az angol tenyésztők alakították ki. Valamikor főként lovasok, postakocsik kísérője, védelmezője volt, de manapság főként kedvencként tartják.

A nyakkendő Horvátországból indult világhódító útjára

Horvátország a divattörténelemből is kivette a részét. Több mint háromszáz éve a mai nyakkendők ősét a horvát katonák viselték, és joggal vált az ország egyik legsikeresebb exporttermékévé. A férfi ruhadarabot a XVII. században XIII. Lajos francia király katonái hordták, közülük is leginkább a horvát regiment.

A mai nyakkendő őse a harmincéves háború során indult HorvátországbólForrás: copyright Sasa Zinaja/Sasa Zinaja

A harmincéves háborúban az uralkodó horvát zsoldosokat hívott, hogy segítsenek a hadseregének megfékezni a törökök hódítási törekvéseit. A nyakkendő nevét végül a franciák hibás kiejtésének köszönhetően kapta, akik a horvátok jellegzetes viseletét (a lezseren a nyak köré tekert, lelógó végű nyakdísz) egyszerűen „croate-nak", tehát horvátnak hívták őket, ám helytelen kiejtéssel „cravate-nak" mondták. Innen indult el a nyakkendő világhódító útjára.