Egy kőkorallokkal teli zátonyt fedeztek fel az Adriai-tengeren

2019.03.18. 12:20

A kutatók a közelmúltban fedeztek fel egy új korallzátonyt az Adriai-tengeren, az olaszországi Puglia Monopoli városának közelében. A felfedezés nem csupán azért szenzációs, mert az első, ismert koralltelep a modern olasz partokhoz közel, hanem mert meglehetősen szokatlan természeti jelenség.

A túlélés és a növekedés kényes kérdés

Az újonnan felfedezett zátony kiterjedése legalább 2,5 kilométer, és kevésbé színpompás, mint amire számítanánk. Ez a kutatók szerint azért lehet, mert ez egy úgynevezett „mezopikus" természeti jelenség, és a koralltelep alacsonyabb fényszintnek van kitéve, mint a korallzátonyok általában. Az ilyen zátonyok épp ezért nagyon ritkán fordulnak elő a természetben, mivel elegendő, felülről érkező fény nélkül a túlélés és a növekedés elég kényes és nehézkes kérdés az élővilág számára.

Az újonnan felfedezett korallzátony az Adriai-tengerenForrás: Handout

A most felfedezett Adria-tengeri zátony a tengerszint alatt körülbelül 35-50 méterre található, ahol a napfény már határozottan elhalványul és gyengébb.
Az 1990-es évek elején a Maldív-szigeteken dolgoztam tengeri biológusként, de sohasem gondoltam volna, hogy harminc évvel később majd korallzátonyokat találok egy kőhajításnyira a hazámtól – mondta Giuseppe Corriero az olaszországi Bari Aldo Moro Egyetemének vezető kutatója.

Kőkorallok alkotják az egész zátonyt

A Földközi-tengerben egykor számos korallzátonyt találhattunk, ezek nagy többsége ma már elpusztult, csak néhány maradt életben. A kutatók azonban a mostani felfedezésük után úgy gondolják, hogy talán további ilyen zátonyok bújhatnak meg a vízfelszín alatt.
A jól ismert korallzátonyokkal, mint például a Nagy Korallzátonnyal ellentétben a mezopotikus korallzátonyokat nem-szimbiotikus kőkorallok alkotják: olyan köves virágállatok, amelyek a vízben úszó, szerves anyagokkal táplálkoznak – magyarázta Giuseppe Corriero. – Ez azt jelenti, hogy ezen a zátonyon nincsenek olyan, a csendes-óceáni környezetben található színes, szimbiotikus algák, amelyek napfénnyel táplálkoznak és energiává alakítják azt.

Phyllangia americana mouchezii kőkorallForrás: Picasa

Az újonnan felfedezett korallzátonyt elsősorban két kőkorallfaj alkotja: a Phyllangia americana mouchezii és Polycyathus muellerae, amelyek érdekessége, hogy általában nem találhatóak meg az ilyen típusú zátonyokon. A telep ráadásul bizonyos területeken szokatlanul sűrű, akár két méteres magasságú. Mindez még inkább légnyűgözővé teszi a biológusok számára.

Képesek szélsőségesen nehéz körülmények között is a túlélésre

A korallzátonyt felfedező kutatócsapat most újabb merüléseket tervez, hogy tovább folytassa a természeti jelenség tanulmányozását. Szeretnék megtudni, hogy pontosan mekkora a koralltelep kiterjedése és milyen élőlények lakják.

Polycyathus muelleraeForrás: Wikipedia

A felfedezés hasznos betekintést adhat abba, hogy a korallok hogyan képesek akár szélsőségesen nehéz körülmények között is a túlélésre – tette hozzá a kutató. – Ezek az eredmények pedig segíthetnek a világ korallzátonyainak megmentésében, ami létfontosságú lehet azt tekintve, hogy azok az éghajlatváltozás miatt felmelegedő vizek és az emberi szennyezés fenyegetése miatt egyre inkább eltűnnek a Föld felszínéről.
Hozzátette: ám ezeknek a fantasztikus természetes ökoszisztémáknak segítségre van szüksége, amit mi most megadhatunk nekik. A kutatók most a terület hivatalos védelmén dolgoznak, és további zátonyokat keresnek az Adriai-tengeren és a Földközi-tengeren. Eredményeiket a Scientific Reports tudományos folyóiratban tették közzé.