Elsüllyedt kikötővárosban bukkantak Hérodotosz titokzatos hajójára

2019.03.20. 11:19

A régészek rábukkantak az ókori világ egyik legfurcsább hajójára. A titokzatos folyami bárkáról a híres történetíró, Hérodotosz már 2 500 évvel ezelőtt beszámolt. A felfedezéssel egy ősi, történelmi rejtélyt oldottak meg.

A régészek eddig szkeptikusan álltak Hérodotosz beszámolójához

Hérodotosz fő és egyetlen fennmaradt műve a Történelem (Historia), amelyben huszonhárom soron át ír ezekről a titokzatos hajókról, amelyeket barisznak („hajó") nevezett. A görög történészt azóta lenyűgözték ezek a hajóépítmények, amióta látta azokat még az időszámításunk előtti 5. században, amikor Egyiptomba utazott.

Hérodotosz az első ismert történész, aki rendszerszerűen gyűjtötte az anyagaitForrás: Creative Commons Attribution/Marie-Lan Nguyen

Írásaiban Hérodotosz egy olyan hosszú uszályról írt, aminek egy kormánylapátja van, amely „áthalad egy hajógerincen található lyukon" és amin akác fából készült árboc és papiruszból készült vitorlák vannak. A modern kori régészek eddig talán egy kissé szkeptikusan álltak a híres görög hajókról szóló beszámolójához, ám a közelmúltban egy hajóroncsot találtak a mai Alexandria közelében, az elsüllyedt Thonis-Heracleion kikötőváros területén. A hajó kísértetiesen hasonlít Hérodotosz rejtélyes bariszának leírásához.

Pontosan az tárult a szemük elé, amiről a történész írt

Eddig talán kétségbe vontuk Hérodotosz történeteit, de miután megtaláltuk ezt a hajóroncsot, rájöttünk, hogy teljesen igaza volt, mert pontosan az tárult a szemünk elé, amiről a történész írt – mondta Damian Robinson, az Oxford Egyetem Tengerészeti Régészeti Központjának igazgatója a LiveScience tudományos online portálnak. – A történész a hajókat úgy írja le, mint amelyeknek hosszú, belső bordái vannak, ám eddig senki sem tudta, hogy ez mit jelenthet, hiszen ilyen szerkezettel korábban még sohasem találkoztunk. Most azonban felfedeztük ezt az építési formát, és ez pontosan az, amiről olvashattunk a leírásokban.

A fából készült hajótest a 17-es hajónForrás: Photo: Christoph Gerigk ©Franck Goddio/Hilti Foundation/Christoph Gerigk

A Historiában Hérodotosz pontosan beszámolt arról, hogy a bárka építői körülbelül száz centiméter hosszú deszkákat használtak a hajóhoz, és „úgy rendezték el őket, mint a téglákat". A régészek a hajónak a Ship 17 (a 17-es hajó) nevet adták és arról számoltak be, hogy annak a „korábban ismeretlen architektúrája olyan vastag deszkákat tartalmaz, amelyeket kisebb darabokkal együtt alkották a hajó testét".

Az ókori egyiptomiak használtak ilyen kereskedelmi hajókat

A most felfedezett hajó teste 28 méter hosszú és nagy valószínűség szerint az ötödik század első felében süllyedt el. A kutatók szerint azonban ennél jóval idősebb lehetett és arra a következtetésre jutottak, hogy időszámításunk előtt a hatodik századból származhat.

Egy régész vizsgálja a vízben felfedezett hajó gerincétForrás: Christoph Gerigk/Franck Goddio/Hilti Foundation

Az ókori egyiptomiak ilyen kereskedelmi hajókat használtak a Nílus folyón az olyan áruk szállítására, mint például a hal, a kő vagy épp a katonák. Ezekkel a bariszokkal biztosíthatták az összeköttetést a görög és a perzsa világ között, amely a fentiek mellett gabonát és sót is szállított– magyarázta Robins.
Alexander Belov, a régész és a tengeri specialista, valamint Franck Goddio tengeri régész is tanulmányozta a kikötővárosban a hajókat és mélyreható elemzést írtak róla A 17-es hajó: a Thonis-Heracleion barisza címmel. Belov az elemzések után kijelentette, hogy a rejtélyes bariszokat az egyiptomi és a mediterrán régió ősi hajóépítési hagyományai szerint építették.