Csak legenda, hogy Károlyi önként adta át a hatalmat Kun Béláéknak

Kun Béla agitáció közben

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának végóráiban hatalomra jutott Károlyi-kormány néhány hónapos regnálását a tehetetlen sodródás jellemezte. Károlyi Mihály önfeladóan naiv külpolitikája végzetesen meggyengítette az ország pozícióit mind az antanttal, mint pedig az egyre mohóbb területi igényeket tápláló utódállamokkal szemben. Az 1919. március 20-án átadott Vix-jegyzék halálos mattot adott Károlyi rendszerének, amit szélsőbaloldali ellenzék, Kun Béla kommunistái a hőn áhított hatalom puccsszerű megszerzésére használtak fel. Kereken száz éve ezzel vette kezdetét a 133 napig tartó első magyarországi kommunista kísérlet, Kun Béla és társai proletárdiktatúrának aposztrofált rosszemlékű rémuralma.

Nem voltak barátok: Károlyi börtönbe dugta Kunt

Az első világháború valamint a dualista államrendszer összeomlásának utolsó napjaiban, 1918. október 31.-én IV. Károly ausztriai császár és magyar király megbízásából József főherceg Budapesten átadta Károlyi Mihály grófnak, az egy héttel korábban, október 23-án megalakult Magyar Nemzeti Tanács elnökének az uralkodó által jegyzett miniszterelnöki kinevezését.

IV. Károly, az utolsó magyar király és Zita királyné koronázási képe Forrás: Wikimedia Commons

Károlyi polgári radikálisokból, szociáldemokratákból és függetlenségi pártiakból álló kabinetjének végig kudarcos volt a kormányzása,

a nagy ívű polgár demokratikus reformok tartós megvalósításának ugyanis sem a bel-, sem pedig a külpolitikai feltételei nem voltak adottak.

Az őszirózsás forradalomnak nevezett budapesti felkelés hatására IV. Károly Károlyit nevezte ki kormányfőnek Forrás: Wikimedia Commons

Az 1919. január 11-én ideiglenes köztársasági elnöknek megválasztott Károlyi rendkívül naiv, és a wilsoni elveket egyfajta túlzó idealizmussal megvalósítani akaró külpolitikája, a korábbi egymilliós hadsereg szétzüllesztése, valamint saját francia kapcsolatainak jelentős túlértékelése, továbbá a tényleges erőviszonyok hibás felmérése miatt súlyos helyzetbe sodorta az országot.

Gróf Károlyi Mihály Forrás: Origo

A kormány által bevezetett polgári demokratikus reformok ellenére, az 1919 elején már jelentősnek mondható társadalmi feszültségek mentén mind a Károlyi-rendszerrel szemben álló ultrakonzervatív jobboldal,

mind pedig a szélsőbaloldal intenzív szervezkedésbe kezdett.

Berinkey Dénes miniszterelnök Forrás: Wikimedia Commons

1919 februárjában Berinkey Dénes kormánya már rendőri erő bevetésével volt kénytelen fellépni

a két, a Károlyi-féle Népköztársaság ellen legszélsőségesebben uszító szervezet, Gömbös Gyula jobboldali fajvédő Magyar Országos Véderő Egylete (MOVE), valamint a szovjet bolsevik ideológiát zászlajára tűző, 1918. november 24-én megalakult és Kun Béla vezetése alatt álló Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) ellen.

Gömbös Gyula (balról a harmadik) a szélsőjobbról ment be középre Forrás: Origo

1919. február 20-án a Népszava szerkesztősége elé szervezett kommunista tüntetést a rendőrség szétverte, a KMP harminckét vezetőjét, élükön Kun Bélával pedig vizsgálati fogságba vetette.

Bomba robban a Vix-jegyzék képében

Károlyi 1919. március elején – részben Apponyi Albert gróf többszöri figyelmezetésének hatására – kénytelen volt belátni, hogy túlzóan pacifista és antantbarát politikája kudarcba fulladt, ami miatt a még megmaradt országrészek területi integritása is veszélybe kerülhet.

Apponyi Albert gróf, mint a magyar békedelegáció vezetője. Apponyi többször is figyelmeztette Károlyit a szélsőségesen pacifista és antantbarát külpolitikájának veszélyeire Forrás: Wikimedis Commons

E későn jött felismerésnek volt betudható az 1919. március 2-án Szatmárnémetiben elmondott beszéde, amelyben korábbi nézeteivel szemben az ország fegyveres védelmének szükségességét hangoztatta,

de ez az elképzelés abban a helyzetben már nem volt megvalósítható.

Károlyit hidegzuhanyként érte a Vix-jegyzék Forrás: Wikimedia Commons

Ferdinand Vix alezredes 1919. március 20-án nyújtotta át a Berinkey-kormánynak a Párizsban ülésező békekonferencia jegyzékét.

Ferdinand Vix francia alezredes (a képen középen) az antant megbízottja Forrás: Wikimedia Commons

Az antant az oroszországi bolsevik hatalom elleni intervencióra készülve úgy döntött, hogy a román csapatok nyomuljanak előre a Szatmárnémeti - Nagykároly - Nagyvárad - Arad vonalig, ettől nyugatra pedig Magyarország területébe mélyen behatolva, a Debrecen és Szeged közötti területsávban alakítsanak ki egy úgynevezett biztonsági zónát.

Román megszálló csapatok Magyarországon Forrás: Tormay Cecile

Ferdinand Vix még azt is közölte, hogy a békekonferencia ezt az új demarkációs vonalat fogja az ország végleges határának tekinteni.

A Vix-jegyzék egyet jelentett az ország egy újabb jelentős, és még a budapesti kormány fennhatósága alatt álló területének megszállásával.

Berinkey Dénes és kabinetje nem vállalta az újabb súlyos országcsonkítás politikai ódiumát, ezért szóban visszautasította a jegyzéket, majd másnap, március 21-én beadta a lemondását.

Károlyi nem lemondott, hanem balekra vették a kommunisták

Az 1945 utáni marxista történetírás hivatalos toposszá emelt állítása szerint, a Vix-jegyzék hatására lemondott Károlyi saját, az „objektív tényeken" alapuló elhatározása alapján, és önként adta át a hatalmat az „egyetlen ütőképes politikai erő" a Kommunisták Magyarországi Pártja, személy szerint Kun Béla számára.

Kun Béla agitáció közben Forrás: Wikimedia Commons

Az „objektív tények" azonban merőben mást mutatnak a kommunista hatalomátvétel valós hátteréről.

Károlyi Mihály a Vix-jegyzék nyomán kialakult súlyos politikai helyzet megtárgyalására március 20-án délután 17 órára rendkívüli kormányülést hívott össze. A köztársasági elnök azt tervezte, hogy a Berinkey-kabinet helyett egy tiszta szociáldemokrata kormányt fog kinevezni, amely majd hivatalosan is visszautasítja a Vix-jegyzéket, és tárgyalásokba kezd az antanttal.

Károlyi Mihály és felesége, Gróf Andrássy Katinka az emigrációban Forrás: Wikimedia Commons

A rendkívüli minisztertanácson Károlyi mindezt közölte is a kormány tagjaival: „A lemondott kormány helyét átveszi egy tisztán szociáldemokrata miniszterekből álló kabinet, amely meg fogja tagadni a Vix-jegyzék parancsolta követelések végrehajtását."

Landler Jenő tartotta a kengyelt Kun Béla hatalomba kerüléséhez Forrás: Wikimedia Commons

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt balszárnyához tartozó erősen kommunistaszimpatizáns Landler Jenő megneszelve, hogy a Vix-jegyzék miatt a Berinkey-kormány a lemondására készül, önhatalmúan felkereste a Gyűjtőfogházban raboskodó Kun Bélát.

Kun Béla börtönből szervezi a szélsőbaloldali puccsot

Kun és Landler sietve megegyeztek, hogy a helyzet szülte alkalmat kihasználva pártjaikat haladéktalanul egyesítik, és egy új kormány felállását megelőzendő,

Károlyi tudta, illetve beleegyezése nélkül, puccsszerűen átveszik a hatalmat.

Március 21-én, miközben Károlyi éppen az új kormány megalakításán fáradozott, Kun és Landler, más szociáldemokrata vezetőkkel együtt sietve egyesítették pártjaikat, Magyarországi Szocialista Párt néven.

Károlyi Mihály látogatóban egy honvéd alakulatnál Forrás: Pinterest

A pártegyesítésről készült okmányban rögzítették az új politikai platform legfőbb céljait: a proletárdiktatúra megvalósítását a munkás-, katona-, illetve paraszttanácsok segítségével, szövetségkötést Szovjet-Oroszországgal, a kollektivizálást, valamint egy új „vörös" hadsereg felállítását. Ezután a Budapesti Munkástanács,

majd a Kossuth-térre csődített tömeg előtt Kun Béla is bejelentette a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltását.

Kun Béla és Garbai Sándor kikiáltják a Tanácsköztársaságot a Kossuth-téren, 1919. március 21-én Forrás: Wikimedia Commons

Szó sincs róla tehát, hogy a balekra vett Károlyi önként adta volna át a hatalmát a kommunistáknak,

tehetetlenségében egyszerűen csak tudomásul vette a Kun-Landler féle puccsot,

a „proletárdiktatúra" kikiáltását. Károlyit egyszerűen, csak telefonon értesítették arról, hogy megszűnt a polgári demokratikus köztársaság, és ezzel az ő hatalma is.

Károlyival telefonon közölték, hogy megszűnt a hatalma Forrás: Wikimedia Commons

Másnap a tisztségétől megfosztott Károlyi nevében is – de a tudta és beleegyezése nélkül - proklamálták a Tanácsköztársaság kikiáltását.

A volt köztársasági elnök nevében kiadott közlemény szerint Károlyi önként „adta át a hatalmat a proletariátusnak".

Kun és társai ezzel a hamis kommünikével próbáltak mintegy törvényes látszatot biztosítani a ravaszul kifundált államcsínynek.

Statáriummal védték az ebül megszerzett hatalmat

Még aznap késő este megalakult a 12 népbiztosból álló legfőbb döntéshozó szerv, a szovjet mintát követő Forradalmi Kormányzótanács,

amelynek elnökévé a szociáldemokrata Garbai Sándort tették meg,

ám tényleges irányítást és a valódi hatalmat a „csak" a külügyi népbiztosi tisztséget betöltő Kun Béla gyakorolta, aki nélkül egyetlen fontos kérdésben sem születhetett döntés.

A Forradalmi Kormányzótanács Forrás: Wikimedia Commons

Az államrendszer a tanácsokra épült, a községi és fővárosi kerületi tanácsokat közvetlenül, a járási, megyei és fővárosi, illetve országos tanácsokat pedig közvetve választották, a végrehajtó hatalmat a tanácsok által választott és általában 35 főből álló direktóriumok gyakorolták.

A Tanácsköztársaság „parlamentje", a csupán közjogi díszletnek számító Tanácsok Országos Gyűlése mindössze egyszer, júniusban ülésezett,

hogy elfogadja a kommün, hivatalos nevén a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmányát.

A kommün gyorsan és erőszakosan akarta bevezetni Magyarországon a szovjetrendszert Forrás: Wikimedia Commons

A kommunisták semmit sem bíztak a véletlenre, az ebül megszerzett hatalmuk biztosítására a Forradalmi Kormányzótanács egyik legelső intézkedéseként bevezette az országos statáriumot.

Kun Béla és a kommunisták számára Lenin kíméletlenül elnyomó oroszországi bolsevik diktatúrája jelentette a mintát Forrás: Origo

A hagyományos államszerkezet lázas lebontásában Kun az általa istenként tisztelt bolsevikvezér, Lenin ukázait követve a magyar történelmi és közjogi hagyományokkal homlokegyenest ellenkező szovjetrendszert igyekezett lemásolni, és rákényszeríteni az országra.

A "proletárbírók" ítéleteivel szemben fellebbezésnek nem volt helye

A Forradalmi Kormányzótanács a „szocialista erkölcsiség" nevében általános szesztilalmat hirdetett, majd határozatot hozott az egyház és az állam úgymond szétválasztásáról, amelynek jegyében többek között az összes szerzetes-, és apácarendet felszámolta,

valamint betiltotta az egyházi iskolák működését.

A kommunisták teljesen felforgatták az igazságszolgáltatás hagyományos rendszerét is.

Kun és Szamuely (a képen középen) más kommunista vezetők társaságában. A kommunisták teljesen felforgatták az igazságszolgáltatást is Forrás: Wikimedia Commons

A bíróságok helyett úgynevezett forradalmi törvényszékeket hoztak létre,

amelyben a „bírák" kétharmada nem jogvégzett szakember, hanem a párt és a tanácshatalom iránt száz százalékig elkötelezett „proletár" volt.

A forradalmi törvényszékek ítéleteivel szemben nem volt helye fellebbezésnek, a verdikteknek pedig kimondva is megfélemlítő szerepük volt az „ellenforradalmárokkal és burzsujokkal" szemben.

Kun Béla Forrás: Wikimedia Commons

A kommün deklarálta az általános munkakötelezettséget valamint a munkához való jogot, és elrendelték a kollektivizálást, az árakat maximálták, és bevezették a jegyrendszert. Kárpótlás nélkül államosították a nagyüzemeket, a bankokat, a közlekedési vállalatokat, és

a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemeket is kártalanítás nélkül vették állami tulajdonba, magyarán elrabolták a tulajdonosaiktól.

Ugyancsak állami tulajdonba vették a nagybirtokokat, de a kisajátított földet nem osztották fel a parasztok között, hanem kollektív, szövetkezeti tulajdonba sorolták. Köztulajdonba vették a nem állami iskolákat is, és egységes oktatási rendszer bevezetését tervezték, a tananyag drasztikus átalakításával, és új, egységes tankönyvek bevezetésével.

Szamuely jött, látott és akasztott

Az utópisztikus, szovjet típusú szocialista rendszer azonnali megvalósítására tett és adminisztratív túlkapásokkal teli kísérlettel egyre többen fordultak szembe. A földosztás elmaradása, és az egyházellenes intézkedések miatt

a parasztság túlnyomó többsége, az agrárcselédség kivételével ellenségesen viszonyult a rendszerhez.

A bérből és fizetésből élők pedig a növekvő infláció, valamint a krónikus áruhiány miatt kezdtek el elégedetlenkedni.

Szamuely Tibor szónoklatot tart. Szamuely és terrorcsapata rettegésben tartotta az egész országot Forrás: Tormay Cecile

1919 júniusától vidéken egyre több helyen robbant ki felkelés a despotikus kommunista uralommal szemben. A sort a június eleji dunántúli nagy vasutassztrájk nyitotta meg,

ám Kun Béla és vezérkara számára a Duna-Tisza-közén június 18-án kitört Kalocsa-környéki parasztfelkelés volt a legsokkolóbb.

A lázadás elfojtására be kellett vetni a Vörös Hadsereg reguláris alakulatait is, mert a rendfenntartásra hivatott Vörös Őrség alegységei ehhez már nem voltak elégségesek.

A Vörös Őrség hírhedt kommunista terroristái sok ártatlan ember életét oltották ki Forrás: Wikimedia Commons

A kalocsai-dunapataji parasztfelkelés megtorlására a Forradalmi Törvényszék elnöke,

Szamuely Tibor, a szadista tömeggyilkos is a térségbe érkezett hírhedt páncélvonatán

a „Lenin-fiúknak" nevezett terrorkülönítményével együtt, akik válogatás nélkül, a kalocsai főutca fáira akasztották fel a kezükbe került embereket, köztük tizenéves gyerekeket is.

Szamuely pribékjei szadista kegyetlenséggel tobzódtak Forrás: Wikimedia Commons

Még le sem verték teljesen a Duna-Tisza-közi felkelést, amikor június 24-én a fővárosban a Ludovika Akadémia tisztiiskolásai, valamint a dunai flottilla két egysége is fellázadt a kommün ellen.

A Lenin-fiúk vezetői, bal szélen Cserny, a kompánia főnöke Forrás: Wikimedia Commons

Két monitor a fedélzeti ágyúival lőtte a belvárosban lévő Duna-parti Bristol Szállót,

amit a Forradalmi Kormányzótanács székházként használt. Július elejére nyilvánvalóvá vált, hogy a „proletárdiktatúra" már minden eresztékében recseg és ropog.

A Vörös Hadsereg politikai tisztje volt Szálasi későbbi honvédelmi minisztere

Kunék a Tiszántúlra, illetve a Felvidékre betört román, valamint csehszlovák megszállók ellen honvédőnek meghirdetett hadművelettől várták megrendült hatalmuk megszilárdulását. A kommün kikiáltása után újjászervezett Vörös Hadsereg áprilisban még kénytelen volt visszavonulni a demarkációs vonalat átlépő román és csehszlovák erők elől.

Stromfeld Aurél, a Vörös Hadsereg tehetséges vezérkari főnöke Forrás: Wikimedia Commons

A válságos helyzetben azonban egy kiváló első világháborús veterán tiszt, Stromfeld Aurél vezérkari főnök vezetésével sikerült megoldani a védelem gyors átalakítását, és a tömeges mozgósítást.

Pogány József hadügyi népbiztos a katonákat agitálja Forrás: Wikimedia Commons

A Tiszáig előrenyomult román megszállók elleni küzdelmet szinte mindenki hazafias ügynek tekintette,

ezért olyanok is tömegesen jelentkeztek a Vörös Hadseregbe, akik egyébként cseppet sem szimpatizáltak a rendszerrel.

A Vörös Hadsereg alakulatai Léva főterén Forrás: MEK. OSZK

A Vörös Hadsereg tisztikarában olyan katonatisztek nevei is szép számban felbukkannak,

akik igazán csak a második világháborúban váltak ismertté.

Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnoka is harcolt a Vörös Hadseregben Forrás: Origo

A kommün hadseregének tiszántúli harcaiban

így például részt vett Jány Gusztáv, a tragikus sorsra jutott 2. magyar hadsereg későbbi parancsnoka csakúgy,

mint Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar ugyancsak későbbi főnöke, továbbá Beregffy Károly, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere, aki 1919-ben századosi rendfokozattal a Vörös Hadsereg egyik egységének volt a politikai tisztje.

Beregffy Károly (a kép jobb szélén) a nyilas Szálasi-kormány honvédelmi minisztere 1919-ben a Vörös Hadsereg egyik alakulatánál politikai tisztként szolgált Forrás: Bundesarchiv

A Vörös Hadsereg májusban elindított nagy ellentámadása sikert sikerre halmozott, a felvidéki hadjárat során ugyanis visszafoglalták Kassát, Eperjest és Bártfát is.

Csapot-papot hátrahagyva Kun különvonaton Bécsbe menekül

A váratlan hadi sikerek megdöbbentették a párizsi békekonferencia vezetőit. Az események hatására Georges Clemenceau francia miniszterelnök júniusi jegyzékben ismertette Magyarország új határait, és a Felvidék kiürítéséért cserébe felajánlotta a tanácskormány részvételét a békekonferencián, valamint ígéretet tett a román és csehszlovák csapatok visszavonására is.

A "békecsinálók" (balról jobbra) a versailles-i béketárgyalásokon: David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök Forrás: Wikimedia Commons

A jegyzéket a Forradalmi Kormányzótanács parázs vita után, és elsősorban Kun Béla nyomására elfogadta.

A sikeresen visszafoglalt magyar területek kiürítése miatti tiltakozásként, a tehetséges Stromfeld Aurél lemondott vezérkari főnöki tisztségéről.

A Forradalmi Kormányzótanács csak Kun nyomására fogadta el Clemenceau jegyzékét Forrás: Pinterest

A románok azonban Clemenceau ígérete ellenére sem vonták vissza csapataikat, és miután a Vörös Hadsereg július második felében indított tiszántúli offenzívája összeomlott, átkeltek a Tiszán.

Georges Clemenceau nem tartotta be az ígéretét Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A reménytelenné vált helyzetben augusztus 1-jén a Forradalmi Kormányzótanács lemondott,

Kun Béla és társai pedig a várható megtorlás elől különvonaton Bécsbe menekültek, ahol előzetes politikai menedékjogot kaptak a szociáldemokrata osztrák kormánytól.

Kun és társai rémuralma 133 napig tartott Forrás: Pinterest

Így ért véget Kun Béláék rémuralomba fordult első kommunista társadalom átalakító kísérlete, a Tanácsköztársaság dicsőségesnek aligha mondható 133 napja.