Tudja-e, hogy melyik az első magyar Biblia-fordítás?

A pápa Zsigmond kérésére főinkvizítort küldött Magyarországra, a huszita eretnekség kiirtására (a kép illusztráció)

Az első magyar bibliafordítás, az úgynevezett Huszita Biblia, a huszita mozgalom egyetlen fennmaradt magyar nyelvű emléke, melyet az inkvizíció elől menekülő két magyar szerémségi pap fordított le latinról magyar nyelvre.

A husziták már Luther előtt anyanyelvű bibliát akartak

A huszita mozgalom a 15. századi elején Csehországból indult, a prágai egyetem tanára, Husz János tanításait követő egyház és németellenes és részben antifeudális mozgalomként.

Husz János az 1414-es constanzi zsinaton Forrás: Wikimedia Commons

Husz azt követelte, hogy az egyház térjen vissza az evangéliumi szegénységhez,

és ne engedelmeskedjen az igazságtalan hatalmaknak. A husziták több minden más mellett, és még Luthert megelőzően anyanyelvű Bibliát akartak.

A husziták már egy évszázaddal Luther Márton fellépése előtt, anyanyelvű bibliát követeltek Forrás: AFP

A huszita tanoknak Magyarországon is voltak követőik a 15. században.

A mozgalom kezdettől fogva két részre, egy mérsékeltebb és egy radikálisabb irányzatra oszlott.

A mérsékeltebb kelyhesek az egyház kivételes helyzetét akarta megszüntetni, a mindenki számára lehetséges két szín alatti - kenyérrel és borral való - áldozást hirdették hogy ne csak a papok, hanem mindenki áldozhasson a borral, azaz a kehellyel is, valamint követelték az egyházi birtokok elkobzását, Csehország függetlenségét, és a német befolyás korlátozását.

A kelyhesek egyik követelése a két szín alatti áldozás volt Forrás: Wikimedia Commons

A radikálisabb táboriták ezen kívül a feudális rend felszámolását is zászlajukra tűzték,

és elvetették a katolikus egyház tanításait. A pápaság valamint Zsigmond német-római császár és magyar király több „keresztes hadjáratot" indított a husziták ellen, de ők sokáig sikeresen ellenálltak.

Luxemburgi Zsigmond magyar király, és német-római császár Forrás: Wikimedia Commons

A kelyhesek megriadtak a táboriták radikális követeléseitől,

és amikor Zsigmond teljesítette a kelyhesek kéréseit, szembefordultak a táboritákkal,

kiegyeztek a császárral, akivel együtt megsemmisítő vereséget mértek riválisaikra, a táboritákra.

Főinkvizítorral az "ertnekek" ellen

Pécsi Tamás kamanci (ma Kamencia, Szerbia) oltáros pap és Ujlaki Bálint belcsényi (ma Beočin) plébános 1399 és 1400 között a prágai egyetemen tanultak , és itt ismerkedtek meg Husz tanaival.

Husz János fametszésű portréja Forrás: Origo

Bibliafordításukat 1436 körül kezdték el és még 1441 előtt befejezték. Ezt a Müncheni Kódex naptárkerekéből (öröknaptár) lehet tudni.

A Müncheni-kódex egyik oldal Forrás: Wikimedia Commons

A két pap sok hívével együtt 1439 nyarán Moldvába menekült az inkvizíció elől,

ám utolérték őket, és a Huszita Bibliát elkobozták tőlük.

Marchiai Jakab a ferences rend obszerváns ágának hitszónokát Luxemburgi Zsigmond kérésére a pápa 1434-ben kinevezte Magyarország főinkvizítorának.

A pápa Zsigmond kérésére főinkvizítort küldött Magyarországra, a huszita eretnekség kiirtására (a kép illusztráció) Forrás: Jason Bell

A főpapok sorra hívták egyházmegyéikbe a fanatikus inkvizitort, hogy irtsa ki a huszitákat.

A kegyetlen ferences inkvizítor elől a huszita magyarok a távoli Moldvába menekültek. Kegyetlensége még a világi papokból is ellenállást, felháborodást váltott ki.

A főinkvizítor kegyetlensége még a papság soraiban is felháborodást váltott ki (a kép illusztráció) Forrás: [origo]

(Marchiai Jakab tevékenysége jelentősen hozzájárult az 1437-es Budai Nagy Antal diósi kisnemes vezette erdélyi parasztfelkelés kirobbanásához.)

Nem maradt fenn eredetiben a különleges nyelvemlék

A két magyar pap az 1430-as években fogott hozzá a fordításhoz. Miután 1439 nyarán Marchiai Jakab ferences inkvizítor elől Moldvába menekültek a híveikkel együtt, ott fejezték be a művet. Nem maradt fenn egészben a munkájuk, ezért nem tudni, hogy vajon lefordították-e az egész Bibliát.

Husz János megégestése az 1485-ös Spiezer krónikában Forrás: Wikimedia Commons

Szent Jeromos művét, a Vulgata-t azaz a biblia latin nyelvű és legjobban elterjedt verzióját fordították magyarra. Az eredeti kézirat nincs meg, elveszett, az úgynevezett Huszita Biblia legkorábbi másolatai a Bécsi-, a Müncheni-, és az Apor- kódexben találhatók. Más nyelvjárásra átírt és némileg módosított szövegét több 16. századi kódex is tartalmazza, így többek között a Döbrentei-, a Keszthelyi-, a Székelyudvarhelyi-, és a Jordánszky-Kódex.

Szent Jeromostól származik a Vulgata, a biblia legelterjedtebb latin nyelvű fordítása Forrás: Wikimedia Commons

A Bécsi-Kódex, mint a Huszita Biblia első másolata 1450 körül készült, amit ma az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Az Ószövetség kisebb könyveit, Rut, Judit, Eszter, a Makabéusok, Báruk, Dániel, és a 12 másik próféta írását tartalmazza. A 162 papír levélből álló, hosszúkás, negyedrét alakú kódex három különböző kéz írása.

A Bécsi-kódex egyik lapja Forrás: Wikimedia Commons

Toldy Ferenc Révai-kódexnek nevezte el a kódex első tudományos feldolgozójáról, Révai Miklósról.

Teljes szövegét 1838-ban adta ki Döbrentei Gábor, a Régi Magyar Nyelvemlékek I. kötetében.

Toldy Ferenc irodalomtörténész, egyetemi tanár (19. századi litográfia) Forrás: Wikimedia Commons

A könyv a 18. század elejétől 1932-ig Bécsben, a császári udvari könyvtárban volt, 1932-től azonban az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik.

A teljes másolat csak 1958-ban jelent meg nyomtatásban

Az 1466-ban készült második másolat a Müncheni-kódex, amely az első magyar nyelvű kalendáriumot is tartalmazza.

A kódexet napjainkban a Bajor Állami Könyvtár őrzi.

A 8 hártyalevélből, 116 papírlevélből álló, negyedrétű könyv az Újszövetség 4 evangéliumát tartalmazza. A kódex elé kötött hártyaívén (quaterino) található az első ismert magyar nyelvű kalendárium, ami eredetileg 1416-tól 1435-ig volt érvényes.

A becses nyelvemlék csak későbbi középkori kódexekben maradt fenn (a kép illusztráció) Forrás: Wikimedia Commons

A 8. lapon a két pap által készített illetve fordított naptárkerék látható.

Az utolsó lapon az áll, hogy a kódexet Németi György másolta Moldva Tatros (ma Trotus, Románia) városában, és 1466-ban fejezte be a munkát.

Hogy onnan hová került a kódex, miután elkészült, azt nem tudni. Az első szöveglapon lévő bejegyzés szert egyik birtokosa Widmanstradius (Widmanstatter) János Albert (1506-1557) keleti-nyelv filológus és híres könyvgyűjtő volt, aki feltehetően Nádasdy Tamástól kapta ajándékba a kódexet, Widmanstradius halála után pedig a Bajor Hercegi Könyvtárba került a könyv.

Nádasdy Tamás portréja egy 19. századi litográfián Forrás: Wikimedia Commons

A kódexet Fejérváry Miklós fedezte fel 1834-ben,

és első tudományos feldolgozója, Jászay Pál után Jászay-kódexnek nevezte el. A jó állapotú könyvet többször lemásolták és kiadták. A teljes másolat 1958-ban jelent meg az Ural-Altaische Bibliothek sorozatban.

Az Apor-kódex a Huszita Biblia harmadik, középkorból származó másolata

A Huszita Biblia harmadik másolatát a 15. század végén készült Apor-kódex tartalmazza. A kódexet ma Romániában, Sepsiszentgyörgy Székely Nemzeti Múzeumában őrzik.

Az Apor-kódex gyűjteményes kötet, úgynevezett colligatum,

ami különböző szerzőktől származó egybekötött, többnyire rövid műveket,himnuszokat, imádságokat és a bibliából vett dicséretek fordításait, továbbá a Huszita Biblia harmadik másolatát tartalmazza.

A Székely Nemzeti Múzeum épülete, Sepsiszentgyörgyön Forrás: Székelyföld

Utóbbi a Zsoltárok prózai fordítása, ez a kódex legterjedelmesebb része: 12 levélköteg, és a kódex többi résznél 20-25 évvel korábbi.

Az eredetileg 208 papíroslevélből álló könyv több kéz írása, amelyből 92 papíroslevél sajnálatos módon elveszett.

Összesen 116 papírlevél maradt fenn, de az első 21 nagyon csonka, ezeknek csak a bal felső sarkuk van meg, és a nedvesség okozta károsodások miatt több helyen is nehezen olvashatók.

Az Apor-kódex egyik lapja Forrás: Wikimedia Commons

A Zsoltárt két külömböző személy másolta a 15. század végén, ami valószínűleg katolikus szerzetesek munkája. Volf György nevezte el Apor-kódexnek, mivel az Apor család volt a könyv tulajdonosa, ami az 1700-as években került hozzájuk.