Tíz éven belül kipusztulhat a feketepiacon egyre kelendőbb tobzoska

2019.03.25. 15:30

A jelenleg a világon élő nyolc tobzoskafaj hatalmas veszélybe került: Ázsiában és Afrikában elsősorban a húsa miatt keresik, míg a feketepiacon olyan vagyonokat érnek a pikkelyei, hogy Jáva szigetén már megélhetési forrássá is vált. A legfrissebb tanulmányok szerint évente több százezer állatot ölnek meg, hogy eleget tegyenek az ázsiai piacok igényeinek. A tobzoskák így a világ feketepiacainak legkeresettebb emlősét jelentik. Ha pedig ilyen iramban folytatódik a pusztításuk, tíz éven belül eltűnhetnek a Föld színéről.

Legalább tízezer példány kerül ki a feketepiacra

A tobzoska különösen vonzó célpont a vadorzók számára, szarupikkelye nagyobb üzlet, mint a heroin vagy az elefántcsont kereskedelem. Elsősorban a húsuk miatt vadásszák őket, de legalább ilyen népszerűek a pikkelyeik miatt is. Ez utóbbiról ugyanis több országban (elsősorban a kínai hagyományos gyógyászatban) úgy gondolják, hogy fontos gyógyhatású készítmény készülhet belőle, amely kitűnően alkalmas többek között a gyenge keringés, a puffadás, a bőrpanaszok és az asztma kezelésére, de ízületi bántalmakra és talán még a rák kezelésére is alkalmasak.

Tobzoska pikkelyek: aranyáron mérik őket a feketepiaconForrás: Wikipedia

A gyógyhatásokra nincs orvosi bizonyíték. Tavaly januárban a hongkongi hatóságok nem kevesebb, mint 8,3 tonna tobzoska pikkelyt foglaltak le egy vietnami székhellyel rendelkező, Nigériából származó szállítmányban. Ez volt a történelem eddigi egyik legnagyobb állatpikkely elkobzása, amelyhez nem kevesebb, mint 13 800 tobzoskát öltek meg a vadonban.

A tobzoska ma már a legjobban veszélyzetetett emlősfajok közé tartozikForrás: AFP/Sanjeev Chawla

Februárban, néhány nappal a 16-i tobzoska világnap előtt a malajziai vámtisztviselők 1800 dobozt foglaltak le, bennük mintegy 30 tonnányi fagyasztott tobzosákval és az állat bizonyos testrészeivel. Néhány éve egy kínai kikötőben 11,9 tonna pikkelyt foglaltak le. A legóvatosabb becslések szerint is évente legalább tízezer példány esik a vadorzók áldozatául és kerül ki a feketepiacra.

Virágzik a belőlük készült gyógyszer kereskedelem

Egyszerűen nem értjük, hogy a tobzoskák miért nem próbálnak meg ellenállni az ilyen hatalmas mértékű pusztításnak – mondta Daniel Ingram, a londoni University College kutatója, a Global Ecology and Conservation tudományos folyóiratban nemrég publikált kutatás vezető szerzője. – A problémát csak még tovább növeli az a tény, hogy nem rendelkezünk megbízható becslésekkel a tobzoskák populációjával kapcsolatban.

A feketepiacon vagyonokat érnek a pikkelyeiForrás: Imaginechina/Hai Ou

Az állatoknak négy fajtája ismert, ezekből négy Afrikában és négy Ázsiában él. A szelíd jávai tobzoskától (Manis crassicaudata) az óriás tobzoskáig (Manis gigantea) valamennyi veszélyben van. A leginkább hangyákkal és a termeszekkel táplálkozó rovarevők már csak azért is egyedülállóak a Földön, mert testüket pikkely borítja, amelyek az emberi hajhoz és körömhöz hasonlóan keratint tartalmaznak. Ám a hiedelmekkel ellentétben nem rendelkeznek orvosi tulajdonságokkal, mégis virágzik a belőlük készült gyógyszer kereskedelem.

Megkönnyítik a vadorzóknak a begyűjtést

A kutatók szerint azonban a jelenleg fennálló problémáknak a tobzoskák viselkedése is részben okolható. Fenyegetettség esetén ugyanis az állatok a sünökhöz hasonló mozdulatlan, kemény labdává gömbölyödnek, amely megkönnyíti a vadorzók és orvvadászok számára a begyűjtésüket. Mások hálókat és csapdákat állítanak fel, és csak akkor viszik őket a piacra, ha elegendő számú összegyűlt belőlük. Óvatos becslések szerint a tobzoskák adhatják a nemzetközi állatkereskedelem mintegy húsz százalékát.

A tobzoska a sünhöz hasonlóan összegömbölyödik, ha zargatjákForrás: Wikipedia

Miután Ázsiában az elburjánzó orvvadászat miatt jelentősen csökkent a tobzoskák száma, ezért a kereslet kielégítése céljából a kereskedők figyelme az egyelőre bőségesebb egyedszámmal büszkélkedő és kevésbé drága afrikai egyedek felé fordult – magyarázta Ingram. – Emellett az afrikai pusztító erdőirtás is fenyegeti a populációkat.
Ingram szerint a problémát súlyosbítja az a tény, hogy csak igen kevés esetben sikerült ezeket az állatokat fogságban tartani és tenyészteni. Ez azt is jelenti, hogy jelenleg nincs lehetőség megfelelő tenyésztési programok létrehozására. Bár jelenleg mind a nyolc tobzoskafaj védett, 2018 februárjáig még vadászható volt Borneó egyes részein.