Horthy István, a világrekorder kormányzó-helyettes

2019.03.27. 21:34

A régi nemesi katonacsaládból származó Horthy István tengerésztiszt lett volna, ha iskoláját, a tengert, és majdnem a hazáját is ki nem fújja alóla az első világháború mindent elsöprő szele. Helyette nem a hullámok hátán, hanem a levegőben találta meg pilótaként a kalandot, vadászpilótaként pedig a becsületet és a helytállást.

A Monarchia összeomlása vetette véget a tengerészálmoknak

Horthy István 1904. december 9-én egy olyan régi magyar nemesi katonacsaládba született, ahol a hagyományok szigorúan kijelölték nemcsak az elsőszülött fiú nevét Szent István király tiszteletére, hanem a karrierjét is.

Vitéz nagybányai Horthy István, repülő-főhadnagyForrás: Wikimedia Commons

Édesapja, Horthy Miklós a születésekor az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének tisztjeként szolgált, aki az első világháborúban egyre magasabb rangban a tengeren harcolt.

Horthy sorhajókapitány a Novara  gyorscirkáló parancsnoki hídján. Az 1917. május 15-én lezajlott otrantói ütközetben Horthy köteléke fényes győzelmet aratott a túlerőben lévő antant flottával szembenForrás: Wikimedia Commons

1918 elején az akkor már ellentengernagy apa István fiát egykori iskolájába, a fiumei haditengerészeti akadémiára íratta be kadétnak.

A világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásakor  Horthy Miklós már altengernagyként és a Monarchia flottájának utolsó főparancsnokaként adta át a flottát IV. Károly király utasítására a Délszláv Nemzeti Tanács képviselőinek, a pólai hadikikötőben, 1918. október 31-én.

Horthy a Novara gyorscirkáló fedélzetén, súlyosan megsebesülve, az 1917. május 15-i otrantói ütközet utánForrás: Wikimedia Commons

A világháború után a győztesek megszállták és harmadjára zsugorították Magyarországot,

a családfő pedig egyik napról a másikra elvesztette hivatását,

és kenderesi birtokára vonult vissza.

Horthy altengernagy utolsó zászlóshajója, a Tegetehoff-osztályú SMS Viribus Unitis csatahajóForrás: Wikimedia Commons

A volt osztrák-magyar hadiflotta idegen kézbe került, a Monarchia széthullása után pedig a fiumei haditengerészeti iskolát is bezárták, ezért István a budapesti Toldy Ferenc Főreáliskolában folytatta tanulmányait.

Horthy mint a Nemzeti Hadsereg fővezére, bevonul Budapestre, 1919 novemberébenForrás: Wikimedia Commons

Apja ekkor már  a Nemzeti Hadsereg fővezére volt.

A Műegyetem alagsorában kezd el formálódni az új magyar aviatika

1920 jeles évnek számított a Horthy család életében. Az év elején Horthy Miklós nyugállományú altengernagyot megválasztották Magyarország kormányzójának, aki  ezután csaknem negyed évszázadig vezette a király nélküli Magyar Királyságot.

Horthy Miklós megérkezik az Országházba, a kormányzói eskütételre, 1920. március elsejénForrás: Wikimedia Commons

István 16 éves korában repült először. Az egyik repülőnapon Fehér Antal első világháborús tábori pilóta vitte el őt egy felderítő gép ülésében Budapest fölé.

Horthy István gimnazistaként (a kép bal szélén az apja mellett) édesanyjával, Purgly Magdával, valamint öccse, az ifjabb Miklós, és nővére Horthy Paulette társaságábanForrás: Origo

A főreáliskolás ifjú Horthy szinte az utolsó pillanatban tapasztalhatta és szerette meg a repülés szépségét, mert a győztesek magyarországi helyi felügyelő szerve, a Szövetségi Ellenőrző Bizottság

a következő évben megsemmisíttetett, összetöretett minden  felllehető magyar repülőeszközt,

a trianoni békediktátum pedig több mint egy évig teljesen betiltotta a repülést a magyarok számára.

A magyar delegáció megérkezik a Trianon palotába, a békediktátum aláírására. A trianoni diktátum  többek között a repüléstől is megfosztotta MagyarországotForrás: Wikimedia Commons

Az ifjú Horthy miután leérettségizett, 1924-ben beiratkozott a József Nádor Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára.

Horthy István fogékony volt a műszaki dolgok, a járműipari találmányok iránt, részben ez vitte őt a Műegyetemre.

Hallgatóként autó és motorversenyeken vett részt, komolyan készült a mérnöki életre. A trianoni győztesek egy-két év után részben feloldották a repülési tilalmat.

Horthy István a Vérmezőn (a képen jobbról a második), egy lovaspóló-mérkőzésenForrás: Origo

Kisebb gépekkel légitársaságok alakulhattak, de a katonai repülést és repülőgépgyártást az antant továbbra sem engedélyezte,

viszont a kisebb oktató és polgári gépek építését később már nem tiltották.

Az előirt repülési fejlesztési tilalmak miatt kezdetben szinte teljesen a Műegyetem alagsorába szorult vissza a magyar repülőgépipar.

A műegyetemi repülőgép konstruktőrök csapata, a háttérben jobbról a második Horthy IstvánForrás: Wikimedia Commons

Egymás közt csak EMESÉ-nek hívták a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületet, amelynek később - már végzett mérnökként - az ifjú Horthy lett az elnöke. Az EMESÉ-ben fiatal repülőgép konstruktőrök, - akik egy személyben voltak pilóták és repülőgép építők is - dolgoztak együtt,

olyan nagy nevek, mint Lampich Árpád, Rotter Lajos, Bánhidi Antal, vagy idősebb Rubik Ernő,

akik később a magyar aviatika történetének meghatározó személyei lettek.

Id. Rubik Ernő, az egyik leghíresebb magyar repülőgép-konstruktőr, fiatal korában Horthy István baráti köréhez tartozott a MűegyetemenForrás: Cultura.hu

A lelkes fiatalembereknek Kaszala Károly, 8 igazolt légi győzelemmel rendelkező világháborús ász-vadászpilóta volt az egyik példaképük és oktatójuk.

Vitorlázó, hidroplán, és vadászpilóta egy személyben

1923 végén István az édesapja, a kormányzó támogatásával

a trianoni igazságtalanság ellensúlyozására rakta le a titkos magyar légierő alapjait három vidéki repülőiskolával,

amelyet korábbi katonák vezettek. A Horthy család katona tradíciói miatt, ha István  már nem is lehetett tengerész, de megnyílt előtte a pilóta élet, amihez kifejezetten kedvező volt a műegyetemi légkör.

Horthy Miklós és családja a kenderesi kúriában. A kép bal szélén Horthy István láthatóForrás: Wikimedia Commons

A műegyetemen a második év után az ifjú Horthy évet halasztott, és még egyetemi hallgatóként önként jelentkezett a titkos légierőbe katonai szolgálatra. Az elméleti képzés után először karpaszományos tartalékos tizedes,

majd a szombathelyi pilótaiskolában Kenese Waldemár repülő altábornagy keze alatt képesített motoros pilóta lett.

Kiképzését Szegeden folytatta tovább Hári László ezredes, címzetes vezérőrnagy, a híres magyar pilótalegenda felügyelete mellett.

Vitéz Hári László repülő ezredes (később vezérőrnagy)Forrás: Vitézi Rend

Horthy István aki a titkos légierőben több gyakorlaton is részt vett, kiképzése végén a  tartalékos főhadnagyi rangig jutott el. Később a cserkészek és a sportrepülés támogatása miatt letette a vitorlázórepülő C vizsgát,

de ugyancsak rendelkezett hidroplánpilóta jogosítással,

amit a Balatoni Vízirepülő Iskolában szerezhetett meg. Siófok városa talán ezért fogadta be nem régen az Ad Astra emlékművét.

Már tizenkilenc évesen megszerezte első világrekordját

Horthy Istvánt izgatták a rekordok, friss pilótaigazolványával a zsebében, - talán a helyzetét is kihasználva -, nem akármilyen repüléseken vehetett részt. 1928 őszén Lampich Árpád új gépével, a Rómával stílszerűen a levegőben zarándokolt el az örök városba. Kaszala Károllyal ketten szálltak fel a Mátyásföldi repülőtérről, és repülésükkel a Kaposvár, Zágráb, Fiume, Velence illetve Róma útvonalon

több mint 500 kilométert repülve a Nemzetközi Repülőszövetség által hitelesített világrekordot értek el.

 

Lampich Árpád túragépe a "Róma"  amelynek ülésében Horthy  Kaszala Károllyal együtt 1928-ban az örök városba repültek, új világrekordot állítva be repülésükkelForrás: Bánfalvy Ákos

Másik útján Gróf Szapáry Antallal rossz időjárási körülmények között kirepültek Münchenbe

és vissza, többször csak a Duna vonalát figyelve tudtak tájékozódni. a pocsék időben. Horthy István ekkor kedvelhette meg a német Arado gyár iskolagépét, modernebb típusai később még fontos szerepet játszottak az életében.

A Graf Zeppelin utasszállító óriás léghajó Budapest felett, 1931-benForrás: Wikimedia Commons

De természetesen az ifjú Horthy nem maradhatott le a hatalmas égi szivar, a 236 méter hosszú Graf Zeppelin léghajó 1931 évi budapest látogatásáról sem.

A Graf Zeppelin landol Csepelen, a fedélzetén többek között Horthy IstvánnalForrás: Pinterest

Az óriás léghajó székhelyéről, a Bodeni tó partjáról, Friedrichshafenből 14 magyarral a fedélzetén indult el Budapestre.

Az igazi "angol beteg", Almásy LászlóForrás: Burg Bernstein

Horthynak olyan utastársai voltak, mint az Angol beteg című világhírű filmből jól ismert pilóta, Almássy László Afrika-kutató, vagy a híres író Karinthy Frigyes, no meg egyetlen nőként, Bethlen grófné.

Magyar virtus: kisgép fülkéjében a távoli Indiába

Horthy István kezdő mérnökként Csepelen a Weiss Manfréd repülőgépmotor-gyárában dolgozott, majd Amerikában tett féléves tanulmányutat. Ott, a Bádog Böskeként is ismert világhírű Ford T-modell magyar tervezője, a Ford autógyár főmérnöke, Galamb József vette szárnyai alá.

Galamb József, a Ford Művek főmérnöke, és a legendás T-modell egyik konstruktőreForrás: Wikimedia Commons

Munkásként kezdte Henry Ford nagy találmánya, a futószalag mellett,

majd több mint egy évig a kísérleti fejlesztő részleg mérnökeként dolgozva egy szabadalom megalkotásában is közreműködött. Tudása, és nem elsősorban a magyar államfő édesapja miatt Henry Ford is többször vendégül látta Horthy Istvánt.

A híres amerikai autógyáros, Henry Ford is többször vendégül látta Horthy IstvántForrás: Library Of Congress

Amerikai útja után itthon a MÁVAG-hoz került. Szépen haladt előre a ranglétrán, a harmincas évek végén már ő volt a gyár vezérigazgatója.

Az évek során mai szemmel nézve is kiváló menedzserré vált, amit az indiai útja is bizonyít.

1939 nyarán Indiában versenytárgyalási felhívás jelent meg egy újságban gőzmozdony kazánok gyártására, amelyen Magyarországról egy másik német tulajdonú cég, a Ganz is indult, akik már ismertek voltak az indiai piacon.

Horthy István családtagjaival KenderesenForrás: Pinterest

Horthy István a MÁVAG vezérigazgatójaként úgy látta, érdemes lenne betörniük az indiai piacra, hiszen az általuk gyártott legendás 424-es gőzmozdonyt többek között a remek kazánja tette híressé.

A MÁVAG legendás 424-es gőzmozdonyaForrás: Wikimedia Commons

A versenytárgyalásra a Ganz küldöttségének lefoglalták az összes jegyet az akkor Budaörsön is megálló London-Bombay repülőjáratra, így kereskedelmi repülőgéppel nehéz lett volna odaérni Indiába.

Amikor a konkurencia Bombaybe ért, már zsebében volt a szerződés

Horthy István, aki sportrepülőként imádta a kihívásokat és a rekordokat, a több mint 10 000 kilométeres oda-vissza repülőútra úgy tekintett,

mint egy soha vissza nem térő nagy kaland lehetőségére.

Gyorsan telefonált a német Arado repülőgépgyárba, hogy küldjék el az új típust, az Arado 79 kisgépet kipróbálásra. A kétüléses sport és túragépnek a fémépítésű törzs, a fa szárny vászonborítással, a behúzható futók, valamint a 200 kilométer/órás utazósebesség voltak a legfőbb jellemzői.

Az Arado 79 típusú kétüléses túragép. Ilyen kisgéppel repült Horthy István Budaörsről BombaybeForrás: Wikimedia Commons

A kor színvonalának megfelelően a gép még nem rendelkezett sem rádióval, sem pedig műszeres repülési képességgel. Az Arado gyár remek reklámlehetőséget látott Horthy vezérigazgató szponzorálásában, ezért a gép hamarosan meg is érkezett Budapestre.

Az indiai üzleti tárgyaláshoz szükséges tervek és iratok elfoglalták a  másik ülést, ezért Horthy István egyedül szállt fel Budaörsről.

A Belgrád-Szófia-Isztambul-Adana-Baszra-Karacsi-Bombay 6500 kilométeres utat kevesebb, mint négy nap alatt repülte le, amelyből az utolsó szakasz volt a leghosszabb, több mint 2000 kilométer.

Horthy István megérkezik Budaörsre Indiából, ahol apja, a kormányzó fogadjaForrás: Pinterest

Mire a Ganz és a külföldi konkurensek képviselői megérkeztek a versenytárgyalásra Bombaybe,

Horthy vezérigazgató már megkötötte az indiai alkirállyal az üzletet,

és ugyanezen az útvonalon  visszarepült Budaörsre.

Horthy István neve egyet jelentett a repüléssel

1938-ban megszűnt minden repülési korlátozás, így hivatalosan is megalakulhatott a Magyar Királyi Honvéd Légierő. „Horthy Pista", - a repülős körökben csak így hívták -, nemcsak katonai gyakorlatokon vett részt; az akkori világban ő lett a magyar repülés arca, egyfajta szimbóluma is. Horthy István nyitotta meg a saját korában nagyon modernnek számító Budaörsi repülőteret, amely akkor Budapest nemzetközi repülőtere volt.

Horthy István megnyitja a budaörsi repülőteretForrás: Pinterest

A Magyar Aero Szövetség és a  Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap elnökeként

sokat tett azért, hogy a sportrepülés területén minél több magyar fiatal válhasson pilótává.

Új oktató gépeket terveztetett még az EMESE-ből ismert barátaival,így többek között idősebb Rubik Ernővel a híres Cimborát.

Horthy István lett a magyar aviatika egyik arcaForrás: Fortepan

Mindemellett vezérigazgatóként, majd a MÁV elnökeként dolgozva sem szorulhattak háttérbe az újabb repülési rekordok.

Bücker Bü 131 túragépForrás: Wikimedia Commons

Bombay után ősszel, egy kétfedelű nyitott ülésű Bücker oktatógéppel, alig több mint 100 kilométeres óránkénti átlagsebességgel és nagyon rossz időjárási körülmények között Londonba repült oda és vissza.

Kalandos körülmények között repültek el az afrikai nászútjukra

Horthy István 1940 tavaszán nősült meg, a református templomból kisétáló ifjú párnak pedig stílszerűen pilóták álltak sorfalat. A várbeli díszebéd után az ifjú házasok azonnal a budaörsi repülőtérre mentek, ahol már várta őket a piros Arado 79 repülőgép, amit az újdonsült férj nemrég vásárolt. Az ifjú pár Budaörsről felszállva először Velencébe, majd onnan Nápolyba repült.

A hosszú út során Horthy István felesége, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő volt a navigátor.

 

Horthy István esküvőjén pilóták álltak díszsorfalat az ifjú párnakForrás: Wikimedia Commons

Afrikába indulva Szicília felett átéltek egy közel 200 kilométer/órás sebességgel tomboló szélvihart, ami miatt félbe kellett szakítani az útjukat,

és kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk.

Ilona grófnő életrajzi könyvében úgy emlékszik erre az eseményre, hogy ekkor vált lélekben igazi pilótává; nem esett kétségbe, és jól bírta a kis géppel a szélsőséges körülményeket.

Horthy Istvánné, Gróf Edelsheim-Gyulai IlonaForrás: Wikimedia Commons

A kényszerű kitérő után a nászutas pár átrepült Afrikába, ahol államfők és királyok fogadták őket Tuniszban, illetve Egyiptomban.

A piramisok meglátogatása után az eredeti tervtől eltérően azonban már nem repültek tovább Luxorba, mert táviratilag hazarendelték őket.

A visszaút során is akadt két emlékezetes kalandjuk. Egyrészt a háború miatt több repülőtéren sem tudtak tankolni, de szerencsére bejöttek Horthy István, a kiváló pilóta számításai, mert végül éppen elég lett az üzemanyag a kitérő reptérig.

Horthy István kiváló pilóta voltForrás: Pinterest

Másrészt, a tenger felett felhőbe kerültek, és csak nagyon nehezen vették észre az életmentő kis kék lyukat a felhőpaplanban,

a menekülési útvonalhoz. Pontosan a táviratban igért időpontban szálltak le Budaörsön, ahol a kormányzó, Horthy István édesapja némi izgalommal várta őket.

Horthy István és feleségeForrás: Wikimedia Commons

Ilona grófnő a több mint 6000 kilométeres nászút során annyira megkedvelte a repülést, hogy nemsokára titokban beiratkozott egy vitorlázórepülő-tanfolyamra, ahol egy Cimborával egészen a C vizsgáig jutva,

vitorlázópilóta szakszolgálati engedélyt szerzett.

 

Horthy Istvánné a Tücsök vitorlázógép botkormánya mögöttForrás: Picasa

Gyakori közös repüléseik során  a férje többféle motoros gép vezetésére is tanítgatta.

Erre emlékezve Ilona grófnőt 70 évvel később, 92 éves korában Budaörsön elvitték repülni az egykori Cimbora típussal, a különleges eseményt  a beágyazott videón tekinthetjük meg.

Kormányzó-helyettesként dugóhúzóba rántja az alattomos Héja

Magyarország 1941 júniusában történt háborúba lépése új helyzetet teremtett, amikor Horthy István a MÁV elnökeként a visszacsatolt magyar területek vasúti közlekedését szervezte meg. 1942 februárjában fontos politikai szerepet kapott: a Parlamentben közfelkiáltással kormányzó-helyettessé, - népnyelven „kiskormányzóvá" - választották.

Propagandakép, amit Horthy István kormányzó-helyettessé választása alkalmából adtak kiForrás: Origo

Minden repülőgépvezető életében a vadászpilóta lét a legnagyobb álom, és ez számít a szakmai csúcsnak is. Horthy István nem azért lépett be egykor a titkos légierőbe, hogy a katonai szolgálatból kimaradjon.

Horthy István a keleti fronton Héja típusú vadészgépe ülésébenForrás: Origo

Másrészt, saját életelveit tagadta volna meg, ha a pozíciója mögé bújva, tartalékos repülő főhadnagyként nem vonul be Szolnokra vadászpilóta kiképzésre, pedig államfő-helyettesként a tábornoki rendfokozat illette volna meg, csakhogy akkor nem repülhetett volna.

Horthy István, mint tartalékos repülő-főhadnagy önként és Kállay miniszterelnök tiltakozása ellenére vonult be a légierőhöz, harctéri szolgálatraForrás: Pinterest

Az 1942 májusában elkezdett katonai kiképzés két hónapig tartott a félig olasz, félig magyar Héja vadászgépen, amely nehezen kezelhető és alattomos gép volt az éles illetve erősen bedöntött fordulókban.

A Héja élesen bedöntött fordulókban alattomosan viselkedett, és hajlamos volt dugóhúzóba esniForrás: Wikimedia Commons

Ezt Horthy főhadnagy is megtapasztalta, amikor egyszer 4000 méteren dugóhúzóba esett a Héjával,

de ez szerencsére elég magasan történt ahhoz, hogy ki tudja venni a zuhanásból a gépet, annak ellenére, hogy néhány forrás szerint erre nem is kapott kiképzést.

Vadászpilóta és "kiskormányzó" a keleti front poklában

A szolnoki Héja századok 1942. július elején a 2. magyar hadsereg alárendeltségében települtek ki az orosz frontra, ahol Horthy István kettős szerepet kapott, ami még mai szemmel nézve is ellentmondásosnak tűnhet.

Horthy István főhadnagy, kormányzó-helyettes a keleti frontonForrás: Pinterest

Egyrészt mindenki a "kiskormányzó" titulusnak járó Főméltóságú úrnak szólította, a stábjában hivatalosan egy vezérkari őrnagy vigyázott rá, és  tartalékos honvédként a civil főkomornyikja volt a tisztiszolgája.

honvéd légierő Héja típusú vadászai, a keleti frontonForrás: Origo

Ennek ellenére saját akaratából főhadnagyi rangjának megfelelően sima vadászpilótaként szolgált, akit bajtársaihoz hasonlóan osztottak be a napi harci feladatokra.

Emellett azonban mint „kiskormányzó" egy futárgéppel rendszeresen meglátogatta a frontvonalban lévő magyar egységeket is.

Személye védelmében csak a tábori reptér körüli szolgálatra oszthatták volna be, ami bátor emberként neki kevés volt. Mind a civil, mind pedig a vadászgépére is a méhet választotta jelképnek.

Horthy főhadnagy beszáll a vadászgépébe,oldalán a felfestett méhhelForrás: Origo

Egy anekdota szerint azt mondta, hogy ez a méh darázzsá is válhat, ha az ellenségről van szó,

a vadászpilótát pedig a légi győzelmek teszik híressé. 24 bevetése során Horthy főhadnagy egy igazolt légi győzelmet aratott, a gépe többször kapott találatokat, - egy-két alkalommal német „baráti tűztől" -, de a Héját mindig hazahozta a tábori reptérre.

Kállay Miklós miniszterelnök közbejárására Horthy főhadnagyot a 2. hadsereg parancsnokságára 1942. augusztus19-én érkezett távirattal felmentették a további vadászrepülő szolgálat alólForrás: AFP

Kállay Miklós miniszterelnök többszöri erélyes sürgetésének eredményeként

50 napos frontszolgálat után Horthy főhadnagyot felmentették vadászpilóta beosztásából,

mert idehaza sokkal nagyobb szükség lett volna az élesen náciellenes, angolbarát, és Magyarországnak a németek oldalán történt hadba lépését súlyos hibának tartó kormányzó-helyettesre.

„Horthy István, csillag lettél odafenn az égen"

Horthy István az utolsó frontszolgálati napján, 1942. augusztus 20-án hajnalban a 25. bevetésén halálos balesetet szenvedett, erről bővebben az Origó korábbi cikkében olvashat. A szakértők túlnyomó többsége a Héjával alacsony magasságon és túl szűken vett fordulót tekinti a baleset okának, de az a nézet is makacsul tartja magát, hogy a németek keze volt benne a balesetben.

Horthy István harci bevetés előtt a keleti fronton, 1942 nyaránForrás: Fortepan

Ilona grófnő könyvében megemlíti, hogy a baleset előtti napokban Kijevben találkozhatott a férjével, és az ukrajnai német főparancsnok, Kitzinger tábornok villáját bocsátották a rendelkezésükre.

Horthy Istvánnénak élete végéig az volt a meggyőződése, hogy a férje halálát német szabotázs okoztaForrás: Pinterest

Ott a „Pista", aki köztudottan németellenes és angolbarát volt, rajta keresztül azt üzente szóban az édesapjának, a kormányzónak,

hogy a háborút a németek bizonyosan elveszítik, ő pedig szerepet vállalna az angolszász irányultságú kiugrás megszervezésében.

 

Horthy főhadnagy földbe csapódott gépének roncsaiForrás: Fortepan

Mindezt a grófnő szerint a németek lehallgatták,

miközben a baleset idején a magyar tábori reptéri jelenlétüket - ahol Horthy István Héja gépe is állomásozott -, azzal a nevetséges indokkal magyaráztak a forró nyári időben, hogy úgymond, segítenek az orosz télre felkészülni.

Horthy István gyászszertartása a Parlament előtt, a Kossuth-térenForrás: Fortepan

A németellenes Horthy István halálával nagy csapás érte az országot, ha életben marad, talán másként alakul az 1942-t követő két tragikus év története.

(A szerző a Repülni JÓ blog kezelője)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK