Új kutatások szerint az északi-sarki felmelegedés aszályhoz vezethet

szárazság, aszály
A szárazság és aszály jelenségét tízezer évre visszamenőleg vizsgálták
Vágólapra másolva!
Amikor a sarkvidék 10 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak után felmelegedésnek indult, tökéletes feltételeket teremtett az aszályhoz. A Wyomingi Egyetem vezetésével végzett új kutatás szerint hasonló változások történhetnek ma is, mert az éghajlatváltozás gyengíti a pólusok közötti hőmérsékleti különbségeket. Ez viszont kevesebb csapadékot, gyengébb ciklonokat és gyengébb középtávú nyugati széláramlást eredményez, ami a hosszú ideig tartó szárazság legjobb receptje.
Vágólapra másolva!

Globális megközelítést alkalmaztak

A pólusok közötti hőmérsékleti különbségek változatos időjárást eredményezhetnek: több csapadékot, erősebb ciklonokat és erőteljes széláramokat. A sarkvidéki jég olvadása és a pólusok területének felmelegedése miatt azonban ezek a különböző hőmérsékletek egyre inkább „összemosódnak".

A sarkkörök felmelegedése nagyobb hatással van a bolygónkra, mint azt gondoltuk volna Forrás: RIA Novosti/Valeriy Melnikov

– mondta Bryan Shuman, a Wyomingi Egyetem Földtani és Geofizikai Tanszék professzora, a Nature tudományos magazinban frissen publikált tanulmány egyik szerzője. – A sarkvidéki és a trópusi hőmérsékleti különbség azonban kevésbé meredek: a változás kevesebb csapadékot eredményezett a szélességi fokokban.

Az Északi-sark olvadása és az aszály közti kapcsolatot vizsgálták Forrás: pexels.com

A kutatók vizsgálataik során globális megközelítést alkalmaztak, és figyelembe vettek számos, a történelem során bekövetkezett, szárazsággal járó hőmérsékleti változást. Shuman szerint a hőmérséklet a korábbi évezredekhez hasonló módon változik a mai napig, és ezért várnak hasonló változásokat a jövőben is a most kidolgozott éghajlati modellektől.

A mai Nagy Síkság helyén hatalmas tavak lehettek

Jelenleg az északi területeken a hőmérséklet a globális átlag kétszeresére emelkedhet, ami azonban csökkenti az egyenlítői-pólus hőmérsékletét a korai-középső holocén periódushoz hasonló értékekre.

– tette hozzá Shuman, aki kollégáival együtt több tavat is tanulmányozott Wyoming területén, amelyek természetes módon „őrzik meg" a nedves és száraz időszakokra vonatkozó bizonyítékokat. – Amikor a tavakban a víz magassága emelkedik vagy csökken, előbukkannak a földtani bizonyítékok.

A szárazság és aszály jelenségét tízezer évre visszamenőleg vizsgálták Forrás: pexels.com

A kutatók holocén hőmérséklet-elemzése során 239 feljegyzést készítettek 219 helyszínről. Az elemzések után arra jutottak, hogy az elmúlt több ezer év alatt számos, korábban nagy kiterjedésű tó kiszáradt és a helyüket azóta homokdűnék foglalták el. Shuman szerint a keleti part 10 ezer évvel ezelőtt pont olyan lehetett, mint folyamatosan szárazsággal sújtott Nagy Síkság.

Klímamodellekkel tudják megjósolni a jövőt

A kutatócsoport az északi és déli pólus hőmérséklet-különbség alakulását három időszakból vizsgálta: 100 évvel, 2 000 évvel és 10 000 évvel ezelőtt. Az elmúlt 100 év számos légköri feljegyzése megkönnyítette az elemzést, ám a korábbi időszakokból jóval kevesebb rekord állt rendelkezésükre.

A fatörzsek évgyűrűit is megvizsgálták a kutatók Forrás: Flickr / Vicente Moreno

Ezért az elmúlt több ezer év hőmérsékletének mérésére szolgáló vizsgálatokat kibővítették a fák évgyűrűinek analízisével. Emellett tanulmányozták a tavaszi üledékes rétegeket, a barlangok geológiai jellemzőit, a gleccsereket, hogy így rögzítsék a korábbi hőmérsékleteket és a korabeli feltehető csapadékmennyiségeket.

– zárta gondolatait a professzor.