Több száz kétéltűfajt törölhet el a föld színéről ez a gombafertőzés

2019.03.29. 15:09

Egy most publikált, átfogó tanulmány szerint két hullámban, legutóbb a kilencvenes években számos kétéltű faj tűnt el a föld színéről egy gombás megbetegedés miatt. A chytridiomycosis nevű pusztító járvány a mai napig szedi áldozatait. A tipikusan kétéltűbetegség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy drasztikusan csökken a békák, varangyok és szalamandrák egyedszáma, ami azt is jelenti, hogy a kór megjelenése óta összességében hét százalékkal kevesebb kétéltű él a világon.

Elképesztő dolgokat művel a kétéltűek szervezetében

A szörnyű betegség először az 1980-as években bukkant fel és azóta is pusztít. A kétéltűeket érintő gombás fertőzés a biológiai sokféleség a kórokozók általi, eddigi legnagyobb mértékű csökkenését okozta a békák, varangyok és szalamanderek között. A chytridiomycosis nagyságrendekkel több áldozatot szed, mint a vadon élő állatot érintő más betegségek, mint például a denevérgyilkos fehér orr szindróma.

A Costa Rica-i pirosszemű levelibéka is veszélyeztetettForrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Jeffrey Arguedas

Szinte őrület, amit ez a kórokozó művel a kétéltűek szervezetével – mondja Trenton Garner a londoni Zoológiai Társaság kutatója, a tanulmány egyik szerzője. – Korábban már több kutatást végeztek a betegség terjedése kapcsán, és regionális erőfeszítéseket is tettek a békákra és más fajokra gyakorolt hatásának a felmérésére, ám mi most egyedülálló módon megpróbáltuk összevonni az eddig ismert adatokat, tanulmányokat és a kimutatott globális hatásokat.
A most publikált, legfrissebb tanulmány ezért olyan eredményeket is tartalmaz, amelyekre eddig még nem volt példa.

A fertőzés szívmegállást idézhet elő

A chytridiomycosis-t kétféle gombafaj okozza, a Batrachochytrium dendrobatidis és Batrachochytrium salamandrivorans, amelyek nagy valószínűséggel az 1980-as években, Ázsiában jelentek meg először. Az általuk okozott betegség gyorsan terjedt a globalizáció és a vadon élő állatok kereskedelme által, ami a nyolcvanas években a kétéltű halálesetek csúcsához vezetett, és később is rekordokat döntögetett Dél-Amerikában. A betegség volt számos faj esetében a pusztítás legfontosabb mozgatórugója, bár nagyban hozzájárult hozzá például az élőhelyek elvesztése és az éghajlatváltozás is. A járványszerű megbetegedés esetén ugyanis a gomba megváltoztatja áldozata elektrolit egyensúlyát, amivel szívmegállást idézhet elő, emellett felborítja a kétéltűek szervezetében a létfontosságú kálium-nátrium egyensúlyt is.

A korábbiaknál jobb stratégia szükséges

A drasztikusan csökkenő tendenciát mutató fajok közül mindössze 12 százalék volt képes a kétéltűeket fenyegető legveszélyesebb járványból a regenerálódásra. A kutatók szerint ezt azonban kontextusba kell helyezni és nem szabad kizárólag csak az eredeti egyedszámokat figyelembe venni.

A chytridiomycosis a mai napig pusztítja a kétéltűeketForrás: Emanuele Biggi/naturepl.com

A gyógyulásnak azonban vannak apró jelei, aminek örülni kell, hiszen a betegség által érintett új fajok száma csökken és egyes békák rezisztenciát mutatnak a betegséggel szemben, miközben bizonyos esetben egyre jobban működnek a gombaellenes kezelések, beavatkozások

– mutatott rá Trenton Garner. – Ám a biológiai biztonság és a vadállatok kereskedelmének a csökkentése is szükséges ahhoz, hogy a korábbiaknál még jobb stratégiát dolgozhassunk ki a védekezés érdekében.
A kutatók emellett tovább vizsgálják azt is, hogy a kétéltűek mely tulajdonságai teszik lehetővé azt, hogy ellenálljanak a halálos kórnak. Állítják, hogy csak egy átgondolt tervvel fékezhetik csak meg az esetleges újabb kihalási hullámot.