Négy év alatt teljesen megújul az ország legnagyobb temploma

Esztergom
Az esztergomi bazilika hazánk legnagyobb temploma, és legmagasabb épülete
Vágólapra másolva!
Négy év alatt több mint 13 milliárd forintból teljesen megújul Magyarország legnagyobb temploma, az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház.
Vágólapra másolva!

Kritikus állapotban van a hatalmas bazilika falfelülete

Németh Tamás, a felújítást vezető építészmérnök az MTI-nek elmondta: a sürgős javítási munkákat már elkezdték, a teljes belső és külső felújítás négy év alatt több ütemben valósul meg. Felidézte: a bazilika állagmegóvása 2016-ban vált halaszthatatlanná.

Az esztergomi bazilika hazánk legnagyobb temploma, és legmagasabb épülete Forrás: Fotothaler

A kupola stukkódíszítésének kisebb-nagyobb részei potyogni kezdtek,

a 60-70-méteres magasságból hulló vakolat veszélyes volt,

ezért egy éve a teljes kupola alá hálót vontak. Emellett felállványozták az északi oldalhajót, ahol számos szakértő bevonásával radar- és nedvességvizsgálatokat végeztek, hogy felmérjék a fal és a stukkó állapotát.

A bazilika rendelkezik az ország legmagasabb kupolájával Forrás: Elter Tamás

A kupoláról készített nagy felbontású képek azt mutatják, hogy

a falfelület "kritikus állapotban van", "drótdarabokon lógnak vakolatcsomók, amelyek bármikor leeshetnek.

Hozzátette: a vakolathullásért egyrészt beázások, másrészt a több rétegben felvitt, egymáshoz nem eléggé tapadó vakolatrétegek elválása okozza, de a háromrétegű védőháló teljes védelmet biztosít az alatta tartózkodóknak.

A 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusig akarják átadni

Németh Tamás elmondta: a 2016-ban a kormánytól kapott 1,6 milliárd forint kevésnek bizonyult az állagmegóváshoz, így Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kérésére elkészítették a teljes külső-belső felújítás költségvetési és ütemezési tervét.

Az ehhez szükséges több mint 11 milliárd forintot

2018 decemberében ítélte meg a kormány, és a négy részletben kifizetendő támogatás első két összegét, 4,2 milliárd forintot már át is utaltak a főegyházmegyének.

Az esztergomi bazilika madártávalti képe Forrás: Bakó Gábor/Interspect

Az építész azt is elmondta: a már folyó munkák keretében megújul az északi oldalhajó, elvégeznek kisebb restaurálási munkákat és elkészül a lift,

amellyel akadálymenetesen megközelíthetővé válik a kincstár és a fölötte lévő panorámaterem.

Az építkezés következő szakaszában, még az idén elkezdik a bejárat és környezete megújítását. A porticus, a lépcsők, a bejárat feletti timpanon felújítását szeretnék befejezni a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszusra - mondta.

A bazilika látképe a Duna felől, alatta Özicseli Hadzsi Ibrahim pasa a 16. században épült dzsámija látható Forrás: Elter Tamás

Ugyancsak idén ősszel elkezdik a kupola teljes külső-belső felújítását: a burkolat cseréjét, a hő- és vízszigetelést, valamint a belső, stukkóval díszített felületek restaurálását. Ez a munka legalább két évig tart majd.

A 10. század óta áll templom az esztergomi várhegyen

Kitért arra: várhatóan 2019 végén elkezdik a tetők, a több tíz méter magasságban lévő "belső udvarok" és a homlokzat egy részének felújítását is. Az utolsó nagyobb munkaszakaszban belső munkákat végeznek, és az altemplomot szigetelik, végül kisebb restaurálásokat hajtanak végre.
A bazilika teljes felújítása a tervek szerint 2022-re készül el.

A főszékesegyház a munkák teljes ideje alatt látogatható marad,

egyedül a kupola felújításához szükséges belső állvány felállítása korlátozza majd körülbelül két és fél hónapig a tér használatát - tette hozzá a főépítész.

Részlet az esztergomi bazilika Mária mennybevitelét ábrázoló főoltár képéről, a mi a maga kategóriájában a világ legnagyobb festménye Forrás: Picasa 3.0

Az esztergomi bazilikán kisebb javításokat a II. világháború után és a 70-es években végeztek, majd 1993-ban a tetőt kellett javítani, miután egy része leégett. Teljes körű, külső-belső felújítására most először kerül sor. Az esztergomi várhegyen a 10. század óta áll templom.

Pieter Jozef Verhaghen flamand mester „Szent István fogadja a pápa koronát hozó követeit” című festménye, 1770-ből. A hagyomány szerint Szent István Esztergomben született Forrás: Fj Mol

Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére.

A hagyomány szerint itt született fia, Szent István király.

Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház.

Az esztergomi várhegy látképe a bazilikával Forrás: Elter Tamás

A 12. században részben leégett, majd újjáépített templomot az Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben hagyták lepusztulni.

1600 darabra bontva építették be a Bakócz-kápolnát

Fél évszázaddal később, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna - a hazai reneszánsz építészet vörös márvány műremeke - maradt épségben. A romok helyére már a 18. században új templomot terveztek, de Barkóczy Ferenc érsek elképzelései nem váltak valóra. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban Ludwig von Remy udvari főépítészt kérte fel a tervezésre, de végül a Remy mellett dolgozó Kühnel Pált bízta meg a munkával.

Az 1507-ben épült reneszánsz Bakócz-kápolna az esztergomi bazilikában Forrás: Wikimedia Commons

Kühnel Pál hatalmas épületegyüttest álmodott a Várhegyre, a bazilika kupolás épületéhez csatlakozó palotaszárnyakkal, érseki palotával, szemináriummal és kanonokházakkal.

Forrás: Elter Tamás

A grandiózus tervből csak a székesegyház és a kanonokházak egy része valósult meg.

A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le.

Az építkezést vezető Packh János - Kühnel Pál unokaöccse - módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg.

Ferenc József jelenlétében szentelték fel

Rudnay Sándor érsek 1831-es halála után csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packh Jánost ugyanebben az évben meggyilkolták, és az új érsek az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára.

A világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe, a bazilika Mária mennybemenetelét ábrázoló főoltárképe. Michalangelo Grigoretto velencei művész festette 1856-ban, méretei 13,5 x 6,6 méter. Forrás: Origo

Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel fokozta az épület monumentális hatását.

A hatalmas bazilikát Ferenc József császár jelenlétében szentelték fel, 1856-ban Forrás: Wikimedia Commons

Kopácsy József 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán.

A székesegyházat Ferenc József jelenlétében

az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt és a déli harangtorony is hiányzott.

István elsősorban politikai okokból tette meg Esztergomot érseki székhelynek Forrás: Wikimedia Commons

Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be, mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el.

(Forrás: MTI)