Ez lehet minden idők egyik legfontosabb őslénytani felfedezése

2019.04.01. 13:01

Gigászi aszteroida becsapódásának 66 millió éves nyomait őrzik azok a kövületek, melyeket Észak-Dakotában tártak fel.

Az égből záporozó kőtörmeléket találták meg azokban a hal- és fafosszíliákban, melyek feltárásáról az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS) aktuális számában közöltek tanulmányt a Kansasi Egyetem kutatói.

Az üledékek arról is árulkodnak, hogy a kitört fákra és az elpusztult halakra víz is zúdult, ami a Chicxulub nevű, 12 kilométer széles aszteroida becsapódása keltette tórengésből származott. A 66 millió évvel ezelőtti katasztrófához köthető az úgynevezett kréta-tercier kihalási esemény, amikor számos növény- és állatcsoport, köztük a dinoszauruszok is eltűntek a Földről.

Amikor a kisbolygó a mai Mexikói-öbölnél a Földnek ütközött, több milliárd tonna olvadt és gőzzé vált kőzet lökődött minden irányban az égbe, és zuhant vissza a talajra akár több ezer kilométeres távolságban a becsapódástól.

Forrás: MGA / Science Photo Library

Robert DePalma, a Kansasi Egyetem munkatársa és kollégái, akikkel a Tanis nevű ásatási helyen dolgoztak, arról számoltak be, hogy a becsapódás utáni legfeljebb néhány óra történéseiről árulkodnak a kövületek. A tanisi leletek azt a pillanatot őrzik, amikor a gyöngyszemnyi kődarabok visszazúdultak a talajra és útjukban mindent elpusztítottak. A megkövült halak kopoltyúiban megtalálták a becsapódás törmelékét, melyet a tó vizével együtt nyeltek le. A fák gyantájából megkövesedett borostyánkő is jól kivehetően őrzi a szemcséket.

Geokémikusok a leletek korát 65,76 millió évesre tették, ami megfelel a világ más helyein talált hasonló törmelékek korával. Az üledék elhelyezkedéséből a tudósok megállapították, hogy a területre hatalmas víztömeg zúdult, ami - a távolság miatt - nem lehetett a becsapódás keltette tengeri szökőár, hanem tórengés volt, melynek vízárja minden útjába eső dolgot felkapott, és összekavarva dobta vissza őket úgy, ahogy a kutatók most feltárták.

Édesvízi halak, szárazföldi gerincesek, fák, ágak, tuskók, tengeri puhatestűek keverednek itt egymással egyetlen üledékrétegen belül. A cunaminak legalább 17 óra kellett volna, hogy a krátertől ideérjen, a rengéseknek azonban néhány tíz perc is elég volt" - mondta DePalma.

(BBC/MTI)