Nem tudni, milyen szörny harapta ketté a hatalmas makócápát

makó
Vágólapra másolva!
A múlt hét pénteken döbbenetes fotót posztolt ki az egyik legnagyobb közösségi portálra egy ausztrál horgász, az Új-Dél-Walesi Trapman Bergamui. A fotó viharos sebességgel körbefutotta a világhálót, parázs vitákat és találgatásokat gerjesztve arról, hogy vajon mi haraphatta le a megtermett röviduszonyú makócápa fejét. Néhányan már egyenesen azt vizionálják, hogy a leharapott fej a kihaltként nyilvántartott óriásfogú cápa, az élővilág történetének valaha létezett leghatalmasabb húsevő cápája, a Carcharocles megaldon jelenkori létezésére lehet bizonyíték. Szigorúan szakmai szempontok alapján azonban a magyarázathoz nincs szükség a megalodon feltámasztására.
Vágólapra másolva!

Azonnal elindultak a rémhírek, hogy megalodon ólálkodik Sydney előtt

Múlt hét szerdán, március 27-én kora reggel az Új-Dél-Walesi Trapman Bergamui a társaival együtt nyíltvízi horgászatra indult, Sydney közelében. A remélt fogás helyett azonban horrorisztikus zsákmányra, egy méretes röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus) leharapott fejére bukkantak a horgászok.

Röviduszonyú makócápa (Isurus oxyrinchus) Forrás: Pinterest

A közel négyméteresre becsült ragadozót a kopoltyúrések mögött érte egy jól látható, és az egész törzs átmérőjét átfogó hatalmas harapás.

A hatalmas makócápa torzó, amin jól látszik egy nagy harapás nyoma Forrás: Trapman Bergamui

Az elpusztult makócápa méretét jól illusztrálja, hogy a megtalált fejmaradvány önmagában egy mázsa körüli. „Szóval ez volt az, amit visszahoztunk a hatalmas makóból. Sajnos, azt nem láttuk, hogy mi ehette meg, de ez az egész nagyon impresszív élmény volt számunkra. A fej körülbelül 100 kilogrammot nyomott. Őrült egy reggel volt" - jegyezte meg Trapman Bergamui a furcsa felfedezés élményéről.

A felfedező, Trapman Bergamui Új-Dél-Walesi halász. "Őrült egy reggel volt" - jegyezte meg a különös esetről Forrás: Trapman Bergamui

De más érdekességet is tapasztaltak a maradvány megvizsgálásakor.

Körülbelül 35 kilogramm húst vágtunk le a makó fejéről, és amikor azt hittem, hogy már mindent láttam, felfedeztük, hogy egy marlin letört orrnyúlványa volt a fejébe fúródva." A különös esetnek gyorsan híre ment a környéken, komoly aggodalmat keltve a fürdőzőkben.

Az eset nyomán egyesek egyenesen a kihalt óriásfogú cápa, a Carcharocles megalodon feltámadásáról suttogtak Forrás: Origo

Elindultak a találgatások, hogy vajon miféle szörnyeteg cirkálhat odakint a nyílt tengeren,

ami képes egyetlen harapással leválasztani egy méretes makócápa mázsás fejét? Ahogyan az ilyenkor általában lenni szokott, ilyen-olyan magyarázatokban, és vadabbnál-vadabb ötletekben sincs hiány.

A recens, ma is élő nagy fehér cápa (balra) és a C. megalodon méretét összehasonlító ábra Forrás: Ancient Sharks

Az eset kapcsán napvilágot láttak olyan szenzációhajhász feltételezések is,

hogy a tettes nem más, mint a kihaltnak elkönyvelt óriásfogú cápa,

a megalodon egyik jelenkori túlélője lehet. A valós magyarázat azonban ennél sokkal prózaibb.

Zoológiai rémálom volt az óriásfogú cápa, de jelenkori randevútól már nem kell tartani

Keith Poe, aki tudományos kutatások céljából eddig több ezer makócápát jelölt meg Dél-Kalifornia partvidékén, és a faj szakértőjének számít, a megtalált torzó alapján 600-800 kilogrammosra becsüli az elpusztult ragadozó teljes testtömegét, ami jóval nagyobbnak számít a fajt jellemző átlagnál.

Röviduszonyú makócápa Forrás: Origo

Az sem megy ritkaságszámba, hogy egy-egy letört marlin, vagy kardhal rosztrumot, azaz orrnyúlványt találnak a makócápák testében.

A röviduszonyú makó állkapcsa Forrás: Origo

A nyílttengeri életmódot folytató és a heringcápafélékhez (Lamnidae) tartozó röviduszonyú makó a legtöbb lamnid fajtól eltérően nem lesből,

hanem villámgyors üldözéssel ejti el a többnyire nagytestű és sebesen úszó csontos halakból,

így többek között tonhalakból, makrélafélékből, illetve kardhalakból álló zsákmányát.

Sebességbajnokok küzdelme: a röviduszonyú makócápa egy fekete marlint ejt el Forrás: Elter Tamás

Amikor a makó rátámad egy marlinra, vagy kardhalra, a párharc során előfordulhat,

hogy a védekező marlin orrnyúlványa beletörik a cápa testébe,

a torzóban talált rosztrum töredékre tehát ez lehet a magyarázat. Az pedig, hogy a mélység valami ismeretlen őskori túlélője haraphatta ketté a kétségkívül méretes makócápát, két okból sem valószínű.

Az óriásfogú cápa (Carcharodon/carcharocles megalodon) a felső állkapocsból származó egyik foga Forrás: Elter Tamás

Az egyik, hogy az óriásfogú cápák ( Carcharodon, vagy Carcharocles nemzetség) közel 50 millió éves törzsfejlődése a csoport utolsó és legnagyobb képviselője, a C. megalodon kihalásával befejeződött.

Az óriásfogú cápák csaknem 50 millió éves törzsfejlődése a miocén időszak elején megjelent C. megalodon kihalásával ért véget Forrás: Imgur

A fosszilis bizonyítékok szerint

a maximum 20 méteres testhosszúságot és 50 tonnás testtömeget elérő C. megalodon

a pleisztocén időszak (2,5 millió évtől 12 000 évig) végén tűnhetett el a világóceánból.

Rekonstruált megalodon állkapocs, eredeti fogakkal. A megalodon volt a valaha létezett legnagyobb testű húsevő cápa Forrás: AFP/Ethan Miller

Noha a paleontológusok és az óriáscápák fejlődéstörténetével foglalkozó tengerbiológusok körében vitatott a kihalás pontos időpontja, azaz hogy mikor tűnhetett el végleg a világtengerből a C. megalodon, abban szinte teljes az egyetértés, hogy nem érhette meg a jelenkort.

A C. megalodon méretei összehasonlítva a legnagyobb recenes cápafajjal a planktonszűrögető érdescápával, valamint a jelenkor legnagyobb húsevő ragadozó halával, a nagy fehér cápával, valamint az emberrel Forrás: wikipedia/commons

Egyes fosszilis maradványok azt sugallják, hogy az „utolsó mohikánok" esetleg még a Homo sapiens kortársai lehettek,

és talán 15 -30 000 éve veszhettek ki az utolsó óriásfogú cápák,

de jelenleg nincs semmi olyan tudományosan értékelhető bizonyíték, ami azt támasztaná alá, hogy a C. megalodon néhány példánya még jelenleg is él.

A C. megalodon rekonstrukciója. A hatalmas testű szuperragadozó cetekre vadászhatott Forrás: A. Gennari

A 20. századból ismert néhány szemtanúktól származó esetleírás a Csendes-óceán déli térségéből,

amelyek egy ismeretlen, bálnaméretű óriáscápáról szólnak, ám ezek tudományos hitelessége erőteljesen vitatható. A leghíresebb állítólagos óriáscápa-észlelésekről itt olvashat bővebben.

Ez messze nem az, mint aminek látszik

De nemcsak a C. megalodon kihalása miatt valószínűtlen, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen óriáscápa szaggatta volna szét a Trapman Bergamui és társai által megtalált makócápát, hanem a harapásnyom behatóbb vizsgálata is. A Mr. Bergamui engedélyével nyilvánossá tett közeli felvételeken megfigyelhető, hogy valójában nem egyetlen, hanem egy nagy, és több kisebb harapás szakíthatta le a makócápa fejét a törzséről.

A felvételen jól megfigyelhető a harapásnyomok íve Forrás: Trapman Bergamui

Múlt hét pénteken John Chisholm tengerbiológus, cápaszakértő,

a New York Post kérésére analizálta a felvételeket,

mellyel kapcsolatosan a következőket írta Twitter-oldalán: „ Ez nem az, aminek látszik. Ezt a makót egy hosszú horogsorral fogták, és a horog fogságába esett ragadozóval más cápa, illetve cápák végeztek. Nem egy nagy, hanem több harapással. Ez igen gyakran megtörténhet horogra akadt cápákkal, (hogy más cápák lakmároznak belőlük, a szerk.) még azt megelőzően, hogy a halászok kiemelhetnék őket a vízből."

A röviduszonyú makó a közepes-, nagytestű cápák közé tartozik Forrás: Pinterest

A legnagyobb harapásnyom átmérője megközelíti a fél métert, ami viszont valóban egy igen nagytestű cápától származhat,

még ha nem is a megalodontól. (A megaladon kifejlett méretes példányainak 150 – 200 cm körüli volt a harapásátmérője.) A tengerbiológusok még vizsgálják, hogy milyen recens fajtól származhat a legnagyobbként azonosított harapás, egyelőre ezt még nem sikerült meghatározni.

Az egyik potenciális jelölt a nagy fehércápa Forrás: Wikimedia Commons

A szakértők szerint a legnagyobb valószínűséggel egy megtermett nagy fehér cápától (Carcharodon carcharias) származhatott a legnagyobb és brutális erejű harapás,

de az sem kizárható még, hogy egy ugyancsak extra nagyméretű tigriscápától (Galeocerdo cuvieri).

A tigriscápa (Galeocerdo cuvier) egyes példányai hat méternél hosszabbra is megnőhetnek Forrás: Elter Tamás

A szakértők azonban határozottan kizárják azokat a találgatásokat, amelyek szerint a mélység egy ismeretlen szörnyetege végezhette volna ki Trapman Bergamui makócápáját.