Nagy büszkeség a magyar zászló mellett látni a nevemet

2019.04.02. 20:06

Magyarországot két dokumentumfilm képviseli a ma április 2-án induló rangos rendezvényen, a belgrádi Nemzetközi Archeológia Filmfesztiválon. Mindkettő alkotás mellett Kiss-Stefán Mónika tudományos újságíró, rendező nevét olvashatjuk.

Tudományos ismeretterjesztés hitelesen és könnyed eleganciával

A "Bronzkori rejtélyek" című film az MTA BTK Régészeti Intézet, a "Szóra bírt múmia" pedig a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai közreműködésével készült. „Tudományos ismeretterjesztés hitelesen, érthetően, könnyed eleganciával" - ez Kiss-Stefán Mónika szakmai krédója, aki 17 éve dolgozik az ismeretterjesztő média világában.

Kiss-Stefán Mónika képviseli hazánkat az idei Nemzetközi Archeológiai Filmfesztiválon, BelgrádbanForrás: Origo

Az első években főként kulturális témában készített anyagokat a Duna Televízió számára, majd 2010-től a tudomány és az ismeretterjesztés világában dolgozott szerkesztő-riporterként. 2011-ben alapította meg a Real Pictures filmgyártó cégét, azért is, hogy a hazai tudományos élet nagyjainak kutatásait filmes formába önthesse.

Helyszíni forgatás egy bronzkori régészeti feltárásonForrás: Origo

Az ismeretterjesztés világában dolgozó rendező 2014-ben a Magyar Természettudományi Múzeum „Múmia Világ" című kiállításának volt az arca és a kurátora,

ezt követően pedig a magyar antropológusok sajtószóvivője lett.

Folyamatosan jelennek meg a filmjei, cikkei, publikációi, így többek között a National Geographic oldalain.

Semmelweis Ignác életének sötét titkai

Az Orvostörténeti Múzeum bízta meg Semmelweis Ignác fordulatokban gazdag élete fel nem dolgozott rejtélyeinek feltárására, és az ezeket bemutató dokumentumfilm elkészítésére.

A "Semmelweis arca" című alkotás három fesztiválon három díjat is kapott

Balázs Béla- és Oscar- díjas szakemberek bírálata mellett.

A rendezőnő több díjat is kapott tudományos ismeretterjesztő filmjeiértForrás: Origo

A magyar antropológusok szereplésével szerkesztett film olyan

eddig a történelem homályában maradt kérdésekre ad választ, amelyekre csak aprólékos kutatás után, napjainkban derülhetett fény.

Miért került Semmelweis a tébolydába? Miért verték ott agyon? És mi is okozta valójában a halálát?

A Pesti Egyetem orvosi fakultásának professzorai, 1863-ban. A litográfián középen keresztbe font karral Semmelweis Ignác áll, akinek életét számos titok öveziForrás: Wikimedia Commons

Szifilisz, - ahogy a pletykák terjesztették -, vagy pedig vérmérgezés végzett az „anyák megmentőjével"?

Miért exhumálták négyszer? Milyen lett volna Semmelweis Ignác igazi arca, ha nem ragadja magával a betegség?

Többek között ezekre a tisztázatlan kérdésekre keresett választ Kiss-Stefán Mónika a szakértői stáb közreműködésével, amelyből a beágyazott videón tekinthetünk meg egy részletet.

Vissza a múltba – időutazás a bronzkorba

A „Bronzkori rejtélyek" című filmben az alkotó a régészet világát olyan sajátos oldalról közelíti meg, amely izgalmas történeteivel, feldolgozásának egyediségével és szereplőinek köszönhetően egyaránt képes magával ragadni a tudomány és a rejtélyek szerelmeseit.

Kiss-Stefán Mónika célja, hogy filmjeivel felelevenítse a múltat, és megszerettesse a tudományokatForrás: Origo

Kiss-Stefán Mónika legújabb, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete megbízásából készült filmje

a ma elkezdődött Nemzetközi Archeológiai Filmfesztiválon képviseli hazánkat

a rangos nemzetközi seregszemlén, Belgrádban.

A dokumentumfilmben régészek, antropológusok, fizikusok, kémikusok és biológusok tárják elénk a Kr. e. 2500-800-ig tartó időszak első ezer évének rejtélyeit.

Izgalmas és különleges az archeológusok munkájaForrás: Origo

A bronzkori falvak romjai, tárgyai, sírjai mesélnek nekünk a Kárpát-medencében régen élt elődeinkről.

A raktár mélyén lapult a sok száz éve meghalt, féllábú, titokzatos férfi

Az antropológiába és a múmiákba beleszeretve szívügyévé vált, hogy bebizonyítsa, milyen fontosak ezek a sajátos időkapszulák a tudomány és az emberiség számára. Megérintette a múzeum levegője, kinyílt előtte egy másik világ, amelyet megmutat a nézőknek.

Még feltáratlan titkokat őriz az erdélyi múmiaForrás: JVS Group

A "Szóra bírt múmia" című film a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusainak egyik  igen izgalmas kutatásába enged bepillantást a nézőknek.

A dokumentumfilm „főszereplője"a múzeum egyik rejtélyes, leltári szám nélküli, amputált lábú múmiája,

aki több évtizeden át a gyűjtemény mélyén hevert elfeledve. Nem lehetett tudni, hogy ki ő, honnan származik, hány éves, és mi okozta halálát.

A Magyar Természettudományi Múzeum antropológiai osztályánForrás: Origo

A titokzatos férfi sorsáról nem maradtak fenn dokumentumok, feljegyzések,

csupán a mumifikálódott test őrzi több száz éve élt gazdájának titkait . A nemzetközi múmiakutatások kiváló nagyjai, Dr. Pap Ildikó és Szikossy Ildikó, Dr. Karlinger Kinga radiológust hívták segítségül a férfi kilétének megállapítása céljából.

Forrás: Origo

Kiss-Stefán Mónika mint producer-rendező egységben látja és igyekszik láttatni a tudományos világot. Szóvivőként nap mint nap együtt dolgozik az antropológusokkal.

Kiss-Stefán Mónika forgatás közbenForrás: Origo

Első kézből ismeri vizsgálataik eredményeit, amit az újságok és a televíziós csatornákon keresztül népszerűsítve igyekszik úgy átadni, hogy aki olvassa vagy nézi alkotásait, az adott korba csöppenve maga is a tudomány szerelmesévé váljon.