Nem tudnak hová elrejtőzni az éghajlatváltozás hatásai elől a rovarok

2019.04.03. 10:33

Az elmúlt ötven év adatainak elemzése szomorú végeredményt mutatott a brit kutatóknak: a rovarok mennyországának számító erdők arcát örökre megváltoztatta az éghajlatváltozás és az emberi gazdálkodás terjeszkedése, amely már a táplálékláncot is érinti.

Egy hónappal korábban jelentek meg a levéltetvek

Egy frissen publikált tanulmány megállapította, hogy a védelmet jelentő erdők – amelyekről korábban úgy feltételezték, hogy megvédik az ott élő fajokat az éghajlatváltozás hatásaitól – mára legalább olyan veszélyeknek teszik ki az állatokat, mint a nyitott gyepek. A kutatás során elsősorban a lepkék, pillék és levéltetvek első tavaszi repülését vizsgálták, valamint megfigyelték a madarak első tojásrakásait 1965 és 2012 között. Arra jutottak, hogy amint az átlagos hőmérséklet emelkedett, a levéltetvek már egy hónappal korábban megjelentek, és a madarak is egy héttel előbb rakták le első tojásaikat. A kutatók szerint ez azt jelentheti, hogy az állatok elkezdték a „szinkronizációt", és ez potenciálisan súlyos következményekkel járhat az ökoszisztémára nézve.

Katasztrofális összeomláshoz vezethet

A brit kutatókat egyre inkább aggasztja a rovarok populációinak drámai csökkenése. Februárban az első következtetések alapján már azt mondták, hogy ez a tendencia a természeti ökoszisztéma „katasztrofális összeomlásához" vezethet, és márciusban további bizonyítékokat találtak arra, hogy a beporzó rovarok az elmúlt évtizedekben széles körben elpusztultak Nagy-Britanniában. A kapcsolódó tanulmányok hasonlóan drámai eredményeket hoztak többek között Hollandiából, Németországból és Puerto Rico-ból. Utóbbiak területén az elmúlt 25-35 évben mutattak ugyanilyen csökkenő tendenciát, míg előbbiben legalább 84 százalékkal esett a pillangók száma az elmúlt 130 évben.

Tócsánál gyülekező királylepkékForrás: Biosphoto/Sylvain Cordier / Biosphoto/Sylvain Cordier

A globális felmelegedés kapcsán alapvetően azt várnánk, hogy az erdők bizonyos védelmet tudnak nyújtani a rovarok számára, ám nem ezt láttuk, ami nagyon meglepető és elgondolkodtató tény – mondta James Bell, a Rothamsted Kutatóintézet munkatársa, aki az erdészeti kutatást vezette. – Nincs többé olyan helye a rovaroknak, ahol elrejtőzhetnének az éghajlatváltozás hatásai és következményei elől.

Több tényező együttes hatása játszik közre

A kutatókat a következő meglepetés akkor érte, amikor azt vették észre, hogy a mezőgazdasági területeken él rovarok és madarak is egyre később jelentek meg tavasszal, és nem korábban, ahogy azt korábban feltételezték.

Korábban raktak tojást a madarakForrás: Origo

Egyelőre csak feltételezhetjük, hogy ez nem az éghajlattal kapcsolatos, megváltozott tényezőkhöz kapcsolódik – magyarázta Bell. – Úgy gondoljuk, hogy ez a vadon fekvő területek elvesztéséhez és a megváltozott növényfajokhoz köthető.
James Pearce-Higgins, brit ornitológus úgy fogalmazott, hogy a madarak számos élelmiszerlánc tetején helyezkednek el, és érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, ami befolyásolja a táplálékot jelentő rovarok számát és elérhetőségét is. A kapcsolódó tanulmány azonban kimutatta, hogy 1990 és 2015 között Európában 13 százalékkal, Dániában pedig 28 százalékkal csökkent az elsősorban rovarokkal táplálkozó madarak populációja.

Lépcsőzetes hatást gyakorolnak az ökoszisztémára

A kutatók eredményeiket a Global Change Biology tudományos folyóiratban tették közzé, amelyben megállapították, hogy a madarak megszokottól eltérő megjelenése vagy a tojásrakásban megjelenő új szokások jelentősen megváltoztak. A tanulmány szerint a levéltetvek egyre gyorsabban fejlődnek és gyorsan alkalmazkodnak a változó hőmérsékletekhez. Az év első repülése átlagosan 30 nappal korábban történik meg, mint 50 évvel ezelőtt. A madarak, lepkék és molyok pedig a megszokottnál egy-két héttel előbb jelennek meg.

Egy hónappal korábban indulnak hódító útjukra a levéltetvekForrás: Wikpedia

A levéltetvek kártevők, így aggodalomra adhat okot, hogy az állatok inváziója egyre korábban kezdődik és drámai ütemben zajlik – mondta Jon Pickup, a skót kormány mezőgazdasági minisztériumának tudományos és tanácsadója.
Bell szerint a legnagyobb probléma, hogy már a kisebb „időzítési eltérések" is komolyan érinthetik a vadvilágot, amelyek a táplálékláncon keresztül lépcsőzetes hatást gyakorolnak az ökoszisztémára.