Egy frissen publikált tanulmány megállapította, hogy a védelmet jelentő erdők – amelyekről korábban úgy feltételezték, hogy megvédik az ott élő fajokat az éghajlatváltozás hatásaitól – mára legalább olyan veszélyeknek teszik ki az állatokat, mint a nyitott gyepek.
A kutatás során elsősorban a lepkék, pillék és levéltetvek első tavaszi repülését vizsgálták, valamint megfigyelték a madarak első tojásrakásait 1965 és 2012 között.
Arra jutottak, hogy amint az átlagos hőmérséklet emelkedett, a levéltetvek már egy hónappal korábban megjelentek, és a madarak is egy héttel előbb rakták le első tojásaikat. A kutatók szerint ez azt jelentheti, hogy az állatok elkezdték a „szinkronizációt", és ez potenciálisan súlyos következményekkel járhat az ökoszisztémára nézve.
A brit kutatókat egyre inkább aggasztja a rovarok populációinak drámai csökkenése. Februárban az első következtetések alapján már azt mondták, hogy
ez a tendencia a természeti ökoszisztéma „katasztrofális összeomlásához" vezethet, és márciusban további bizonyítékokat találtak arra, hogy a beporzó rovarok az elmúlt évtizedekben széles körben elpusztultak Nagy-Britanniában.
A kapcsolódó tanulmányok hasonlóan drámai eredményeket hoztak többek között Hollandiából, Németországból és Puerto Rico-ból. Utóbbiak területén az elmúlt 25-35 évben mutattak ugyanilyen csökkenő tendenciát, míg előbbiben legalább 84 százalékkal esett a pillangók száma az elmúlt 130 évben.
A globális felmelegedés kapcsán alapvetően azt várnánk, hogy az erdők bizonyos védelmet tudnak nyújtani a rovarok számára, ám nem ezt láttuk, ami nagyon meglepető és elgondolkodtató tény
– mondta James Bell, a Rothamsted Kutatóintézet munkatársa, aki az erdészeti kutatást vezette. – Nincs többé olyan helye a rovaroknak, ahol elrejtőzhetnének az éghajlatváltozás hatásai és következményei elől.
A kutatókat a következő meglepetés akkor érte, amikor azt vették észre, hogy a mezőgazdasági területeken él rovarok és madarak is egyre később jelentek meg tavasszal, és nem korábban, ahogy azt korábban feltételezték.
Egyelőre csak feltételezhetjük, hogy ez nem az éghajlattal kapcsolatos, megváltozott tényezőkhöz kapcsolódik
– magyarázta Bell. – Úgy gondoljuk, hogy ez a vadon fekvő területek elvesztéséhez és a megváltozott növényfajokhoz köthető.
James Pearce-Higgins, brit ornitológus úgy fogalmazott, hogy
a madarak számos élelmiszerlánc tetején helyezkednek el, és érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, ami befolyásolja a táplálékot jelentő rovarok számát és elérhetőségét is.
A kapcsolódó tanulmány azonban kimutatta, hogy 1990 és 2015 között Európában 13 százalékkal, Dániában pedig 28 százalékkal csökkent az elsősorban rovarokkal táplálkozó madarak populációja.
A kutatók eredményeiket a Global Change Biology tudományos folyóiratban tették közzé, amelyben megállapították, hogy a madarak megszokottól eltérő megjelenése vagy a tojásrakásban megjelenő új szokások jelentősen megváltoztak. A tanulmány szerint a levéltetvek egyre gyorsabban fejlődnek és gyorsan alkalmazkodnak a változó hőmérsékletekhez. Az év első repülése átlagosan 30 nappal korábban történik meg, mint 50 évvel ezelőtt. A madarak, lepkék és molyok pedig a megszokottnál egy-két héttel előbb jelennek meg.
A levéltetvek kártevők, így aggodalomra adhat okot, hogy az állatok inváziója egyre korábban kezdődik és drámai ütemben zajlik
– mondta Jon Pickup, a skót kormány mezőgazdasági minisztériumának tudományos és tanácsadója.
Bell szerint a legnagyobb probléma, hogy már a kisebb „időzítési eltérések" is komolyan érinthetik a vadvilágot, amelyek a táplálékláncon keresztül lépcsőzetes hatást gyakorolnak az ökoszisztémára.