Tudja-e, hogy melyik Európa legnagyobb téglavára?

2019.04.05. 17:05

A Magyar Királyság végvári rendszere, valamint az ország belsejében található erődítmények jelentős része súlyos károkat szenvedett az oszmán hódoltság, illetve a 17. század végi nagy visszafoglaló háborúk idején. Az épségben maradt erősségek többségét pedig a török kiűzése után I. Lipót császár robbanttatta fel az 1697-től kibontakozó Habsburg-ellenes kuruc mozgalomtól tartva. Ez az oka annak, hogy hazánk területén csak nagyon kevés középkori vár maradt fenn teljes épségében.

A téglavárában halt meg a legendás Hunyadi-család utolsó nőtagja

A rendelkezésre álló történeti források szerint a ma Gyula belvárosában látható várat Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár uralkodása idején Maróti János macsói bán építette, aki 1403-ban királyi birtokadományként kapta meg a Fehér-Kőrös menti területeket.

Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császárForrás: Wikimedia Commons

Ez az egyetlen, teljes épségben fennmaradt gótikus stílusú várunk, amit Európában is egyedülálló

módon, és a középkori építkezési szokásoktól eltérően, nem faragott terméskőből, hanem égetett agyagtéglából építettek.

A gyulai vár Európa egyetlen téglából épített középkori váraForrás: MTI/Jászai Csaba

A gyulai vár azonban nem csak az építőanyaga miatt számít kuriózumnak.

Az erősséget ugyanis a legtöbb középkori várunktól eltérően - amelyeket stratégiai okokból nehezen megközelíthető magaslatokon emeltek – sík vidékre építették. Arról, hogy a vár már a mai formájában állt, 1445-ből származik az első hiteles forrás.

A gyulai várban, az egyetlen teljesen ép középkori várunkban, még a Zsigmond-korabeli termek, illetve helyiségek is fennmaradtakForrás: MTI/Rosta Tibor

Miután a Maróti család 1476-ban kihalt, birtokaik, és így a gyulai vár is visszaszállt a királyra. Hunyadi Mátyás hat évig birtokolta az erősséget, amit 1484-ben fiának, Corvin János hercegnek adományozott.

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné. A gyulai vár 1476-ban került a Hunyadiak birtokábaForrás: Origo

Corvin János beépíttette a várudvart, és ugyancsak az ő nevéhez fűződik az első emeleti támpilléres folyosó kialakítása is.

Corvin János 1504-ben bekövetkezett halála után még egy rövid ideig az özvegye, Frangepán Beatrix kormányozta a várat,

akinek a halála után a birtok a várral együtt öröklés jogcímén Brandenburgi György őrgróf tulajdonába került.

Corvin János, Hunyadi Mátyás fiának portréja, 1486-ból. A herceg 1484-ben lett a gyulai vár tulajdonosaForrás: Wikimedia Commons

Érdemes megjegyezni, hogy a magyar történelemben oly nagy és dicsőséges szerepet játszott Hunyadi-család utolsó nőtagja, Corvin Erzsébet 1509-ben, a gyulai várban halt meg.

A gyulai vitézek fájó tüskeként szúrták a törököket

Az 1526-os mohácsi csatavesztés után Brandenburgi György Szapolyai Jánossal szemben az ugyancsak magyar királlyá koronázott Habsburg I. Ferdinánd pártjára állt, ami miatt I. János hadai meg is ostromolták a gyulai erősséget.

A mohácsi csatavesztés után 1526 novemberében koronázták meg I. (Szapolyai) János, magyar királytForrás: Wikimedia Commons

A gyulai vár 1552-ben jutott ismét királyi fennhatóság alá, ugyanis csere útján I. Ferdinánd birtokába került.

Szulejmán szultán, miután 1541. augusztus 29-én csellel bevette Budát, az ország törökök megszállta területeit vilajetté szervezte,

és beolvasztotta az Oszmán Birodalomba. 1541 után a törökök több hadjáratot is folytattak hódításaik kiterjesztésére.

I. (Kanúni) Szulejmán oszmán szultán, és az iszlám kalifájaForrás: Wikimedia Commons

A török invázió 1551-ben érte el a Maros vonalát, és az oszmán hadak előrenyomulásának már csak a gyulai vár állta az útját. A magyar kézen maradt Gyula, mint stratégiai erősség jelentősége akkor értékelődött fel igazán, amikor a törökök az 1552-es hadjáratban elfoglalták Lippát és Szolnokot.

A hátukban maradt gyulai erősség komoly bosszúságot okozott számukra,

ugyanis az erősség falai között állomásozó végvári vitézek rendszeres portyáikkal rendre megkeserítették az „igazhitűek" életét.

Korabeli, 16. századi öltözetben lévő végvári hagyományőrzők hadijátéka a gyulai várbanForrás: MTI/Lehoczky Péter

1560-ban I. Ferdinánd király a kitűnő és tettekre kész katonát, Kerecsényi Lászlót nevezte ki gyulai várkapitánynak. Kerecsényi a kinevezése után azonnal komoly korszerűsítési munkákba kezdett, hogy a bármelyik pillanatban fenyegető török támadás kivédésére megerősítse a várat.

I. (Habsburg) Ferdinánd magyar király egykorú portréjaForrás: Wikimedia Commons

Gyula, illetve a sikeresen portyázó gyulai vitézek fájó tüskeként szúrták a törökök testét.

1566 nyarán Szulejmán rokona, Pertaf pasa a padisah parancsára Gyula alá vonult, hogy elfoglalja a törökök számára oly sok bosszúságot okozó várat, „az átkozott gyaurok fészkét".

A gyulai vár hazánk egyik legbecsesebb történelmi műemléke

Az 1566-os ostrom idején a nyomasztó török túlerővel szemben alig kétezer végvári vitéz, magyarok, horvátok, szerbek, csehek és németek védték elszánt hősiességgel a várat. A magyar hódoltság, illetve végvári küzdelmek krónikájában

Gyula védelme az egyik leghősiesebb cselekedetként vonult be;

Kerecsényi László várkapitány és vitézei ugyanis csak 63 napig tartó, és halált megvető bátorsággal vívott küzdelem után adták fel a várat.

Gyula 1566-os színezett metszetenForrás: Wikimedia Commons

Egy magyar végvárat sem védtek ilyen hosszú ideig török ostrommal szemben. Az ostrom, valamint a kitört vérhasjárvány miatt maroknyira olvadt védőknek elfogyott az élelme, és a kutak kiszáradása miatt a vizük is, ezért Kerecsényi kapitány a megmaradt vitézek szabad elvonulása fejében átadta a várat a szerdárnak, Pertaf pasának.

Egyetlen erődítmény sem tartott ki olyan sokáig a törökök ellen, mint a gyulai várForrás: MTI/Jászai Csaba

Egyetlen végvár sem tartott ki olyan hosszú ideig a hódoltság véres történetében, mint a gyulai vár.

A pasa azonban becstelen módon, és abból kiindulva, hogy a „tévelygő hitetleneknek" tett ígéret nem köti az „igaz hit" harcosait, megtámadta az elvonuló védőket, akiknek java részét a janicsárok lemészárolták.

Oszmán harcosok. A szabad elvonulással kecsegtetett gyulai várvédők jelentős részét a janicsárok orvul lemészároltákForrás: Tumbrl

A foglyul ejtett hős Kercsényi kapitányt a hitszegő pasa Nándorfehérvárra hurcolta,

és kivégeztette. Gyula a 17. század végi visszafoglaló háborúk idején, 1695 januárjában került ismét a keresztények kezére, miután Pollandt tábornok serege körbezárta és kiéheztette a törököket.

A várudvart Corvin János építtette be a 15. század végénForrás: MTI/Rosta Tibor

A visszafoglaló háborúk után – különösen az aradi erőd felépítését követően – a gyulai vár elvesztette stratégiai jelentőségét,

és annak ellenére, hogy a Rákóczi-szabadságharcban még volt szerepe az erősségnek, szerencsésen túlélte a Habsburg várrombolásokat.

A gyulai vár túlélte a Habsburgok várrombolását isForrás: MTI/Rosta Tibor

Az 1849-es világosi fegyverletétel után az aradi tizenhárom közül kilenc honvédtábornok is itt időzött néhány napot az oroszok foglyaként, úton Aradra, a magyar Golgotára.

A tizenhárom aradi vértanúból kilencen raboskodtak a gyulai várbanForrás: Wikimedia Commons

A gyulai vár, Európa legnagyobb, és szinte teljes épségében fennmaradt egyetlen középkori téglaerődítménye, a magyar történelem és kultúrtörténet becses műemléke,  napjainkban múzeumként látogatható.