Nem fog ráismerni a Déli-sarkra, nagy változások jönnek

Antarktisz
Az Antarktiszt övező óceáni terület feletti légtömeg a legtisztább a Földön
Vágólapra másolva!
Az ember okozta klímaváltozás zöld kontinensé változtathatja az Antarktiszt, figyelmeztetnek a klímakutatók. Ilyen állapotban utoljára hárommillió éve, a Pliocén földtörténeti kor alatt volt a földrész, amikor a légköri szén-dioxid a maihoz hasonló szintűre emelkedett.
Vágólapra másolva!

2015-ben az atmoszféra szén-dioxid-tartalmának világátlaga elérte a 400 ppm-et (a ppm arányszám az egymillió egységre jutó részecskeszámot mutatja), amire a feljegyzések 60 évvel ezelőtti kezdete óta nem volt példa. Ennek hatásait ugyan nem azonnal fogjuk érezni, mégis, a következmények mindenképpen drámaiak lesznek, hívta fel rá a figyelmet Martin Siegert professzor, az Imperial College Grantham klímakutató intézetének igazgatója.

Hogy pontosan milyen változások várhatóak, és ezek milyen kihívást fognak jelenteni az emberiség számára, azt a Pliocén-éra viszonyaiból szűrhetjük le.

Ebben a periódusban a tengerszint 15 méterrel, a globális átlaghőmérséklet pedig 2-3,5 Celsius-fokkal volt magasabb a mainál.

Forrás: Anadolu Agency/2019 Anadolu Agency/Ozge Elif Kizil

„Ha otthon bekapcsoljuk a sütőt, és 200 Celsius-fokra hevítjük, a hőmérséklet nem ugrik egyből ilyen magasra, idő kell hozzá. Ugyanez a helyzet a klímával is" – magyarázta Siegert.

A British Antarctic Survey igazgatója, Dame Jane Francis professzor szerint

az egykori erdők maradványait már megtalálták a Déli-sarkon, a kormeghatározás alapján ezek a Pliocén alatt tarkították a ma (még) jeges kontinenst.

Forrás: pxhere.com

„A felfedezésnek igazán az ad jelentőséget, hogy ma 400 ppm-nyi szén-dioxid van a levegőben, és ha a múltban is ugyanennyi volt, akkor egyenesen abba az állapotba repülünk vissza" – magyarázta Francis. „A jégréteg nem egyfolytában, de rendszeres időközönként zsugorodni fog... ez lehetővé teszi a növényeknek, hogy meghódítsák ismét a Déli-sarkot" – tette hozzá.

Az adatok alapján az 1800-as évek, vagyis az ipari forradalom kezdete előtt a légkör szén-dioxid-koncentrációja 280 ppm volt. Azóta a globális átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal emelkedett. „Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy az évszázad végére újabb 1 Celsius-fokos hőmérsékletnövekedés vár ránk" – mondta Siegert. A kutató szerint amennyiben a szén-dioxid-kibocsátás ütemét nem sikerül lelassítani,

úgy a 2100-at követő években 1000 ppm-nyi kerül a levegőbe az üvegházhatású gázból.

Legutoljára akkor volt ennyi CO2 az atmoszférában, amikor a dinoszauruszok rótták a bolygót, és az Antarktisz is egy meleg, zöldellő földrész volt.

Forrás: Michael Studinger (2013)/Michael Studinger

Siegert kiemelte, nem szabad tovább húzni az időt, azonnali cselekvésre van szükség.

„Az elmúlt 150 évben véghezvitt tetteink következményei a jövőben is kísérteni fognak minket, így a mi feladatunk, hogy tegyünk valamit.

– figyelmeztetett Siegert.

Forrás: Pixabay

Nincs megállás, úgy ontjuk a szén-dioxidot, mintha nem lenne holnap

Hogy a tudósnak mennyire igaza van, arra egy március végén publikált kutatás világít rá. A hawaii Mauna Loa obszervatórium globális megfigyelő részlegének elemzése szerint tavaly a szén-dioxid-koncentráció 2,87 ppm-mel nőtt: a 2018. január elsején jegyzett 407,05 ppm értékről 409,92 ppm-re 2019. január elsejére.

A szén-dioxid az öt elsődleges üvegházhatású gáz közül a legfontosabb mind a légkörben lévő mennyiségét, mind koncentrációjának növekedését illetően. Amikor 1958-ban először elemezték a Mauna Loa műszerei által gyűjtött mintákat, a szén-dioxid-koncentráció az iparosodás előtt 280 ppm-ről 35 ppm-mel nőtt. Az elmúlt 60 évben további 95 ppm volt a növekedés, és

a szén-dioxid-koncentráció mára eléri a 410 ppm-et.

Forrás: pexels.com

Az elmúlt két évtizedben a növekedés mértéke nagyjából százszor gyorsabb volt, mint a korábbi természetes növekedések.

A témával foglalkozó tanulmányok döntő többsége szerint a szén-dioxid mai növekedése elsősorban az emberi tevékenységből fakad, nem természeti okai vannak.

(Independent)