Csak minden ötödik magyarnak van még meg az összes foga

fogászat, gnatológia
Vágólapra másolva!
A fogászati eljárások jelentős fejlődésen mentek át az elmúlt időszakban, a magyar ellátás pedig – hiába csodálkozhatnak sokan – Európa egyik legjobbja. Csak minden ötödik magyarnak van meg az összes foga, ezzel viszont az utolsó helyen állunk az uniós országok között. Sokan azonban hiába szánják rá magukat a fogpótlásra, nem lesz sikeres a műfogsor beépítése, mivel a rossz rágási szokásokkal, az állkapocs helytelen állásával idővel tönkreteszik az implantátumot.
Vágólapra másolva!

A legtöbb Magyarországon is elérhető mesterséges fog ma már megkülönböztethetetlen a valódi fogtól. Egy műfogsor kialakításakor a szakember figyelembe veszi a biomechanikai alapelveket, vagyis, hogy hogyan rág a páciens, jellemző-e rá a fogcsikorgatás vagy fogszorítás, kattogó állkapocs, illetve rossz szokások állnak-e a foghiány kialakulásának hátterében.

Csikorgató, fogszorító páciensnél ugyanis megnő az implantátum kimozdulásának és károsodásának esélye, így nem várhatjuk az implantáció hosszú távú, több évtizedes sikerességét

– magyarázta Dr. Tóth Szilvia, a Ligeti Klinika gnatológus fogszakorvosa.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az úgynevezett gnatológia új szakterület a fogászaton belül, néhány fogorvos foglalkozik vele: az új tudomány az állkapocs megfelelő működését, a rágás mechanikáját gyógyítja. Talán nem is gondolnánk, de ha „rágókészülékünk” nem tudja megfelelően ellátni a funkcióját, az hatással van az egész szervezetre. Ideális esetben alsó és felső fogsorunk teljes, a rágófelszín nem kopott le, nem tört le egyetlen darab sem róla.

Ha azonban egyetlen fog is hiányzik, vagy nem precíz a fogtömés, esetleg nem érnek össze megfelelően a fogak, helytelen rágás vagy fogcsikorgatás alakulhat ki, amely hosszabb távon ízületi problémákat, de akár rendszeres fejfájást is előidézhet.

Állkapocsízületünk ugyanis harapás és rágás közben mindkét oldalon egyszerre mozog. Ha azonban a záródás nem tökéletes, az ízületi- és izom eredetű fájdalmakhoz vezethet, mivel az állkapocshoz közeli izmokra, valamint a gerincoszlopot alkotó csigolyák működésére is kihatással van a rendellenesség.

Forrás: Origo

Fontos, hogy a helyes harapást állítsuk be, optimális legyen a fogsor érintkezése, ha fennáll, szüntessük meg a fogcsikorgatást, fogszorítást, és csak utána foglalkozzunk a hiányzó fogak pótlásával.

Egy implantátum a természetes fogakkal ellentétben a csontban mereven rögzül, nem rugalmasan, ezért terhelésre sokkal érzékenyebben reagál.

Egy mechanikai igénybevételnek, például egy erősebb rágásnak vagy fogcsikorgatásnak, fogszorításnak erősebben kitett implantátum esetén a környező csont felszívódhat, és végül az implantátum elvesztésével járhat. Mindez ráadásul tünetmentesen történik, olykor esetleg megduzzad az íny, a páciens nem is sejti, hogy baj van. Éppen ezért az első két évben félévente célszerű kontrollra járni – tette hozzá Dr. Tóth Szilvia.

Fogászati implantátumok behelyezése egyébként ma már gyors és hatékony, rutinbeavatkozás, de vannak esetek, amikor speciális csontpótlással lehet a legjobb eredményt elérni. Behelyezésükkel egyébként fontos szempontokat kell betartani a tartósság érdekében: nézzünk utána, milyen a fogorvos szakmai múltja és felkészültsége, válasszunk olyan implantátumgyártót, amely garantálja a magas minőséget és a hosszan tartó eredményességet, fontos ugyanis, milyen hátteret biztosít az egyes alkatrészek terén egy esetleges cseréhez. Az sem elhanyagolható szempont a siker érdekében, hogy milyen minőségű a csont és az azt körülvevő íny.