A gyakori pihenés is segíti az új készségek elsajátítását

2019.04.15. 19:09

Egy önkéntesek bevonásával végzett tanulmány bebizonyította, hogy agyunk gyorsabban meg tudja szilárdítani az új készségeket, ha előtte csupán néhány másodpercig hagyjuk pihenni. Az Országos Egészségügyi Intézet kutatói megállapították, hogy a szünetnek hihetetlenül fontos szerepe van a tanulás során.

A gyakori pihenés legalább annyira fontos, mint a gyakorlás

Mindenki úgy gondolja, hogy amikor valami új dolog tanulásába kezd, akkor a „gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás" elvét kell követnie, ám a most publikált kutatás szerint a gyakori pihenés legalább ennyire fontos egy új készség elsajátítása során.
Azt reméljük, hogy a kísérleteink eredményei segíthetnek a betegeknek felgyógyulni a stroke és más neurológiai sérülésekből eredő, bénulásos betegségekből azáltal, hogy új stratégiákkal lesznek képesek újratanulni az elveszett készségeiket – mondta Leonardo G. Cohen, Dr. Ph.D., az NIH Nemzeti Neurológiai Betegség és Stroke Intézet vezető kutatója, és a Current Biology tudományos folyóiratban most közzétett tanulmány egyik vezető szerzője.

Könnyebbé válhat a tanulásForrás: AFP

A tanulmányt Marlene Bönstrup, Dr. Cohen laborjának posztdoktori munkatársa vezette, aki sok tudóshoz hasonlóan általánosan meg volt győződve arról, hogy az agyunknak hosszú pihenőidőre, például egy jó éjszakai alvásra van szüksége ahhoz, hogy erősíteni tudjuk az újonnan tanult készségek gyakorlásához szükséges emlékeket.

Megváltoztak az agyhullámok a pihenőidők alatt

Az Országos Egészségügyi Intézetben, egészséges önkéntesek bevonásával végzett kísérletek során a kutatók az agyhullámokat és az emlékeket vizsgálták tanulás közben. A jobbkezes résztvevők egy számítógép képernyőjét figyelték, ahol sorszámokat mutattak nekik, és a feladat szerint bal kézzel kellett leírni azokból minél többet tíz másodperc alatt.

Gyakorlás mellett a pihenés is fontos egy új készség elsajátítása soránForrás: Kovács Attila

Ezt a kísérletet végezték el összesen harmincötször, de közben néha az alanyok kaptak néhány másodperces pihenési időt is. Az alkalmazott stratégiát a szakemberek jellemzően a fáradtságból vagy más tényezőkből eredő komplikációk csökkentésére használják. Ahogy várható volt, az önkéntesek helyes számsort visszaadó sebessége kísérletről kísérletre javult, majd a tizenegyedik ciklus körül vált kiegyenlítetté. Amikor Dr. Bönstrup megvizsgálta az agyhullámaikat, valami érdekesnek talált.
Észrevettem, hogy a résztvevők agyhullámai sokkal jobban megváltozott a pihenőidők alatt, mint a gépelési munkák során – magyarázta. – Ez adta azt a gondolatot, hogy sokkal jobban megvizsgáljuk, hogy valójában mikor történt a tanulás: a gyakorlás vagy a pihenőidő alatt?

Létfontosságú lehet a rehabilitáció során

Az adatok újraértékelésével a kutatók két, fontos megállapítást tettek. Az egyik, hogy az önkéntesek teljesítménye jelentősen javult a pihenőidők során, és a másnap visszatérő résztvevők az újabb szünet után még jobban teljesítettek. A másik, hogy az agyhullámok vizsgálata során olyan cselekvési mintákat találtak, amelyek azt mutatták, hogy az önkéntesek a pihenőidők alatt szilárdították meg az elsajátított készségeiket.

Érdemes néha egy kis szünetet tartaniForrás: PhotoAlto/Laurence Mouton

Az agyhullámok méretének változásai, az úgynevezett béta-ritmusok ugyanis korreláltak az önkéntesek agya által, a pihenések során végzett javításokkal. A további elemzések azt mutatták, hogy a béta-oszcillációk változásai elsősorban az önkéntesek agyának jobb féltekéjében történtek, és a frontális és koponyafalcsonti lebenyeket összekötő neurális hálózatokban fordultak elő, amelyekről a mozgások tervezésének szabályozásában segítenek.
A pihenés és a szünetek beiktatása az eredményeink tükrében kulcsfontosságú lehet a stroke-os betegek rehabilitációja során, de jól alkalmazható akkor is, ha például meg szeretnénk tanulni zongorázni – tette hozzá Dr. Cohen, aki csapatával együtt folytatja a kutatást a témában.