A nőstény delfinek gyakran csak az öröm miatt párosodnak

2019.04.15. 18:13

A palackorrú delfinek nőstényei az emberi nőkéhez nagyon hasonló csiklóval rendelkeznek. Az anatómiai hasonlóság és a szexuális viselkedés egyaránt arra utal, hogy a nőstény delfinek bizony élvezik a szexet.

Meglepően emberiek, még a szexben is

A palackorrú delfinek nemcsak az átlagembernek, de a kutatóknak is nagy kedvencei, hiszen intelligenciájuk, komplex kommunikációjuk rengeteg tanulmányoznivalót kínál a tudománynak. A faj anatómiájának egy lényeges vonatkozása mégis mindeddig homályban maradt, ugyanis egészen mostanáig senki sem vizsgálta meg behatóan a palackorrú delfinek csiklójának felépítését.

Palackorrú delfinForrás: Wikimedia Commons

Ezért méltán nevezhetjük hiánypótlónak Dara Orbach munkáját,

aki a friss eredmények nyomán azt valószínűsíti, hogy a nőstény delfinek az emberi nőkhöz hasonló szexuális gyönyört képesek megélni.

A massachusettsi Mount Holyoke College női kollégium kutatómunkatársa az idén a floridai Orlandóban megrendezendő éves Experimental Biology konferencián számol be az újdonságról.

A nőstény delfinek a nőkhöz hasonlóan, képesek átélni a szexuális gyönyörtForrás: Simon Alena

Bár bizonyára még mindig sokan élnek abban a hitben, hogy az állatok kizárólag utódnemzés céljából párosodnak, valójában a zoológia számos példát ismer arra,

hogy a szex, mint tevékenység az állatok körében is különválhat a reprodukciótól.

Állatok bizony maszturbálnak, intim helyeken összedörgölőznek, orálisan izgatják magukat és társaikat, sőt, azonos neműekkel is közösülnek, pedig ebből mind-mind nem lesz utód.

Sok a bizonytalanság az állati kéj körül

Logikusan vetődik fel a kérdés, hogy ha nem a fajfenntartás, akkor vajon mi motiválja ezeket a szexuális viselkedéseket, és az egyik legkézenfekvőbben kínálkozó válasz az,

hogy az állatok azért csinálják azt, amit csinálnak, mert az jó nekik.

(Lássuk be: az emberek számára sem a gyermekáldás perspektívája teszi kívánatossá a szexet, hanem magának a tevékenységnek a közvetlen jutalomértéke.)

A törpecsimpánzok, vagyis a bonobók hiperszexuális életet élnekForrás: AFP

Mivel az érintetteket nem tudjuk kifaggatni a részletekről, az állati kéj körül sok a bizonytalanság,

főleg a tekintetben, hogy vajon a fajok mennyire széles körében feltételezhetjük a meglétét.

Abban teljes az egyetértés, hogy az emberen kívül egyes főemlősök – legfőképp a hiperszexuális, mindenféle konfliktust szexszel orvosló bonobók –, valamint a sertések nőstényei számára gyönyörteljes lehet a nemi együttlét, és a delfinek is felkerültek már az élvezetre valószínűleg képes fajok listájára.

A delfinek is felkerültek a szexuális élvezetet átélő gerinces fajok listájáraForrás: Britz Australia

Ismeretes továbbá, hogy egyebek között a tehenek és kancák csiklójának izgatása a belső ivarszervek ritmusos összehúzódását idézi elő, ami amellett, hogy az ondó továbbításával elősegíti a megtermékenyülést,

kísértetiesen emlékeztet a női orgazmusra.

Bár mérget nem vehetünk rá, eléggé kínálja magát a feltételezés, hogy az orgazmushoz hasonló élettani folyamat a nőstények számára pozitív személyes élménnyel jár együtt.

Egész évben aktívan párosodnak

Nos, ami a delfineket illeti, annyi most már bizonyos, hogy nőstényeik nagy, jól fejlett csiklóval rendelkeznek, amelynek állománya stimuláció hatására duzzadni képes. A csikló és az azt fedő bőrredő felszínén számos idegvégződés fokozza az érzékenységet és teremti meg a gyönyör lehetőségét, pontosan úgy, ahogy az embernél.

Párzásra kész hím disznódelfinForrás: Origo

Korábban már megfigyelték, hogy a delfineknél – a többi társas emlőshöz hasonlóan – a szex nagyon fontos szerepet játszik a csoporton belüli kötődések kialakulásában.

Nem lehet véletlen az sem, hogy a delfinek egész évben folytonosan párosodnak,

olyan időszakokban is, amikor nőstényeik nem fogamzóképesek.

A palackorrú delfineknél is nagyon fontos szerepet játszik a szex a csoporton belüli kötődések kialakulásában.Forrás: Origo

„A többi olyan emlősfajban, ahol a párzási időszak folytonos – és ilyen az ember mellett a bonobó is –, a szex ismert módon élvezetet szerez a nőstényeknek, rendszerint a csikló izgatásán keresztül, ami orgazmushoz vezethet – érvel Orbach, aki munkatársával, Patricia Brennannal együtt végezte a kutatást. – Anatómiai megfigyeléseink arra utalnak, hogy a palackorrú delfinek csiklója is ilyen funkciót tölthet be, de további kutatások, egyebek között élettani és viselkedési elemzések lesznek szükségesek annak megítéléséhez, hogy a szex valóban gyönyörteljes élmény nyújt-e a nőstény delfinek számára.”

A delfincsikló nagyon hasonló az emberihez

A kutatók összesen 11, természetes halállal elhunyt nőstény delfin holttestét használták fel az anatómiai vizsgálatokhoz az USA Nemzeti Tengerhalászati Szolgálatának engedélyével.

Palackorrú delfin nőstény a borjávalForrás: Wikimedia Commons

A csikló makroszkópos felépítését hagyományos boncolással,

valamint CT-felvételek alapján készült háromdimenziós rekonstrukcióval tanulmányozták,

a szerv mikroszkópos képének áttekintéséhez pedig festett metszeteket készítettek a paraffinba ágyazott szövetről.

Risso-delfin. A delfinek csiklójának anatómiai felépítése nagyon hasonló az emberihezForrás: Origo

Megállapították, hogy a delfinnőknél azon a ponton fejlődik a csiklót csuklyaszerűen borító bőrredő, ahol a két irányból közép felé tartó duzzadóképes szövet egységes testté olvad össze.

Ez a képlet mind alakjában, mind szerkezetében igen hasonló az emberi csiklóhoz.

További párhuzam, hogy a csikló erektilis szövete az emberekben és a delfinekben egyaránt túlnyúlik az őt borító bőrredőn, és a redő körüli bőr vékonyságából és redőzöttségéből arra lehet következtetni, hogy a delfinek csiklója vértelt, fokozottan érzékeny állapotában számottevő méretnövekedésen megy át. Különbség mutatkozik ugyanakkor a két faj között a csikló helyzetében.

Palackorrú delfinForrás: Wikimedia Commons

„A delfineknél a csikló a hüvelybemenetben helyezkedik el, így párosodás alatt közvetlen kontaktusba lép a pénisszel, míg az emberi csikló külső pozíciót foglal el – ismerteti Orbach. – A delfinek csiklójának a hüvelybemenetben elfoglalt helyzete alapján azt sejthetjük, hogy párzás közben könnyűszerrel stimulálható.”

Csak nagyon keveset tudunk a reproduktív anatómiáról

A delfinek abban is eltérnek az embertől, hogy hiányzik belőlük a humán anatómiában bulbus vestibuli néven ismert, a nagyajkak alapjánál körkörösen elhelyezkedő barlangostest, amely a nők esetében szerepet játszik az orgazmus kialakulásában.

Forrás: Wikimedia Commons

„Meglepően keveset tudunk a legtöbb vadon élő gerinces állatfaj nőstényeinek reproduktív anatómiájáról – állítja a kutatónő. – Munkánk összehasonlító módon vizsgálja a szex reprodukciótól eltérő funkcióit, amelyek feltehetőleg nem egyediek az emberre nézve. Innen nézve mód nyílik az ivarszervek formája és funkciója közti összefüggések mélyebb megértésére.”