Pajzsmirigyprobléma miatt vált olyan titokzatossá Mona Lisa mosolya

2019.04.18. 16:35

Bár Leonardo da Vinci világhírű festménye több mint ötszáz éve született, eredete és története még ma is élénken foglalkoztatja a művészetkedvelők millióit, beleértve az orvosszakma képviselőit. A kutatók és a doktorok évtizedek óta tanulmányozzák Lisa Gherardini bőrének elszíneződését, nyakának vastagságát és rejtélyes mosolyát, majd hipotéziseket állítanak fel az egészségi állapotáról. A legutóbb közzétett elmélet szerint a nő valószínűleg hipotireózisban, azaz pajzsmirigy alulműködésben szenvedhetett.

Több ezer embert inspirált az évtizedek alatt

Évtizedek óta kutatják a Mona Lisa festményének rejtélyeit és az orvosszakma képviselői újra és újra rábukkannak egy-egy „árulkodó nyomra". A közelmúltban publikált, új elmélet azt erősíti, hogy a művészeti alkotáson látható nő súlyos hipotireózisban, tehát pajzsmirigy alulműködéstől szenvedett. Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigye túl kevés hormont termelt, és ilyenkor a szervezet szinte minden működése lelassul. A kutatást végző kardiológus árulkodó jelként említi sárga bőrét és a szemöldök hiányát. A szakember szerint a titokzatos mosolya is az úgynevezett pszichomotoros fejlődési rendellenesség és az izomgyengeség jele lehet.

Leonardo da Vinci, Mona LisaForrás: Wikimedia Commons


Személyes felelősséget érzek Mona Lisa és a festmény lenyűgöző hölgyének védelmében, hiszen a művészeti alkotás az elmúlt évszázadok során több ezer embert inspirált – mondta Michael Yafi, a Texasi Egyetem Egészségügyi Központjának gyermekgyógyászati endokrinológusa. – Eddig nem tudtunk róla, hogy bárki diagnosztizálta volna hipotireózissal, ám mi úgy gondoljuk, hogy a festményen látható nőnek nem változott a normális hormontermelése (euthyreoid állapot).
Euthyreoid állapotban normális tartományon belüli mind a TSH, mind a pajzsmirigy hormonok szintje, ultrahanggal vagy kiegészítő vizsgálatokkal viszont a pajzsmirigy szerkezetében lehetnek lényeges eltérések.

Leonardo könnyedén vászonra vitte a jeleket

Yafi álláspontját a közelmúltban a Hormones-International Journal of Endocrinology and Metabolism tudományos folyóiratban publikálta. Ebben elmagyarázta azt is, hogy a pajzsmirigy-betegségek dokumentációja jól ismert a művészettörténetben.

Mindig tömeg áll Mona Lisa portréja előtt a Louvre-banForrás: hu.wikipedia.org

A művészek gyakran azt ábrázolták, amit a társadalomban, a közvetlen környezetükben láttak – magyarázta Yafi. – Az ókori Andokban és Egyiptomban élő civilizációk szobrain például jól láthatóak a pajzsmirigy megnagyobbodásának tünetei, amely kialakulásában a jódhiánynak fontos szerepe van, de a toszkánai régióban is több történelmi nyomot találhatunk.
A kutatók szerint a területen élő Lisa Gherardini is strúmával vagy más néven golyvával küzdött, és ennek számos, látható jele is volt már, amit egy olyan tehetséges festő, mint Leonardo da Vinci– akár tudat alatt – könnyedén a vászonra vitt.

Ahogy megszületett, úgy cáfolták meg az elméletet

Yafi arra azonban figyelmeztet, hogy a híres reneszánsz festő gyakran ábrázolta szemöldök nélkül a nőket, így nem egyértelmű, hogy ezt a jellegzetességet pont a pajzsmirigy alulműködésének tulajdonítsuk. Hozzátette azt is, hogy a sárga bőr is csak akkor alakul ki, ha a betegség már hosszú ideje fennáll. Ráadásul a hipotireózisban szenvedő nők gyakran váltak meddővé, ám Lisa Gherardininek öt gyermeke született, egyikük pont egy hónappal azelőtt, mielőtt modellt ült volna Leonardo da Vincinek.

Dan Brown híres regénye után tovább nőtt a Mona Lisa népszerűségeForrás: depositphotos

Az elszíneződést tulajdoníthatjuk a műalkotások korának, valamint a művész által alkalmazott festékanyagnak is, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a festményt a múltban már ellopták, és majdnem három évig nem került elő, plusz egyszer vandálok savval is leöntötték – hangsúlyozta a kutató. – A titokzatos mosolyt izomgyengeség is okozhatta, ám erre nincs bizonyítékunk.
Végül hozzátette, hogy egy ilyen, történelmi jelentőségű műalkotással kapcsolatban mindig szükség lehet egy harmad- vagy negyedvéleményre, ám a legjobb, ha a kérdést nyitottan tartjuk.