Az empátiát jelképezi a nácik által elpusztított nagyzsinagóga

2019.04.19. 12:29

Fényfestéssel jelent meg csütörtök este, a varsói gettófelkelés évfordulójának előestéjén a lengyel főváros nagyzsinagógája, amelyet a náci megszállók leromboltak a második világháborúban.

A zsinagógát immár másodszor támasztották fel

Az egykori imaház képét a helyén álló modern felhőkarcoló homlokzatára vetítették csütörtök este két órán át. A teret pedig archív felvételről a zsinagóga néhai főkántora, Gerszon Sirota éneke töltötte be. Sirota a varsói gettóban halt meg. A fényfestést Gabi von Seltmann lengyel multimédiaművész készítette azért, hogy emlékeztesse Lengyelországot arra: multikulturális nemzetként egykor népes zsidó közösségnek adott otthont. A megemlékezést a Nyitott Köztársaság nevű, antiszemitizmus ellen harcoló szervezet szervezte.

Tűzben áll a varsói gettóForrás: AFP

A lengyel emlékezet felébresztése számomra az empátia megteremtéséről szól, mert ahol empátia van, ott nincs többé rettegés" - mondta alkotásáról a művész. A zsinagógát immár másodszor támasztották fel így. Most azért a felkelés évfordulójának előestéjén tartották a fényfestést, hogy a rendezvény ne essen egybe a péntek este kezdődő sabbattal és a pészach ünnepével.

A zsidóság legjelentősebb ellenállását jelképezi

Von Seltmann nagyapját Auschwitzban gyilkolták meg a nácik. Férje nagyapja viszont a Lengyelországot megszálló náci SS-tisztek egyike volt. Személyes történetüket is nemzedékek közti megbékélésként igyekeznek bemutatni. A varsói nagyzsinagóga a XIX. század második felében épült, és átadásakor a világ legnagyobb zsidó imaháza volt. Varsó lakóinak akkor mintegy harmada zsidó volt. A Lengyelországot megszálló nácik feldúlták, majd 1943-ban, a varsói gettólázadás idején felrobbantották.

Varsói felkelőkForrás: Wikipedia Common

1943. április 19-én robbant ki a nácik által megsemmisítésre ítélt zsidóság legjelentősebb ellenállása a varsói gettóban. A gettó több száz lakója döntött úgy, hogy kézifegyverekkel és Molotov-koktélokkal megtámadja a nácikat, akik megkezdték a gettó felszámolását és az oda zárt emberek deportálását a treblinkai megsemmisítő táborba.

A zsidóság felett aratott győzelmüket óhajtották kifejezni

A túlélők elmondása szerint pontosan tudták, hogy semmi esélyük a német haderővel szemben, de úgy döntöttek, hogy maguk választják meg haláluk módját és időpontját. Csaknem egy hónapig sikerült kitartaniuk. A megszálló nácik válaszul tömbről tömbre járva égették fel a gettót. A felkelés alatt mintegy 13 ezer ember halt meg, a nácik pedig száznál kevesebb katonát veszítettek. A nagyzsinagóga felrobbantásával a nácik a zsidóság felett aratott győzelmüket óhajtották kifejezni. A műveletet irányító SS-dandártábornokot, Jürgen Stroopot a háború után Lengyelországban végezték ki emberiesség elleni bűntettek miatt.