A Pilisi Parkerdő fajmegőrző programja folytatódik

2019.04.21. 16:57

Folytatódik a Pilisi Parkerdő ritka vagy veszélyeztetett növényfajok megmaradását segítő programja, amelynek során a szakemberek a gyűjteményes kertekben szaporított növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. Az ELTE Füvészkertjével közösen folytatott fajmegőrző program biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét.

A Pilisi Parkerdő veszélyeztetett fajokat telepít vissza eredeti élőhelyükre

A Pilisi Parkerdő honlapján olvasható közlemény szerint a parkerdő számos természetvédelmi, élőhely- és fajmegőrzési programja között kiemelt helyet foglal el a Visegrádi Erdészet Bertényi Miklós Füvészkertjében elindított program.

Pirosló hunyor (Helleborus purpurascens).Forrás: https://parkerdo.hu/parkerdo/folytatodik-veszelyeztetett-novenyfajok-fennmaradasat-biztosito-program-pilisi-parkerdoben/

A gyűjteményes kertekben szaporított növények visszatelepítésében a köztes lépcsőfokot az erdészeti arborétumok jelenthetik, amelyek a növények számára a természetes élőhelyükhöz leginkább hasonló állapotokat biztosítják. Így elkerülhetőek a növényeket érő sokkhatások, hiszen az állandóan gondozott környezetből egyből a természetbe kiültetett fajok sokszor nem képesek tolerálni a mostohább körülményeket, ezért hamar elpusztulnak.

Bertényi Miklós erdészről elnevezett visegrádi fűvészkert.Forrás: https://parkerdo.hu/turizmus/latnivalok/bertenyi-miklos-fuveszkert/

Mint írják, az aktív természetvédelem, ezen belül az úgynevezett ex situ - vagyis eredeti élőhelyen kívüli - növényvédelmi eljárások jelentősége az elmúlt években folyamatosan növekszik. Korábban a passzív természetvédelem elsősorban arra törekedett, hogy

a veszélyeztetett területeket jogi úton védetté nyilvánítsák, és azokat a lehető legtöbb külső hatástól megóvják.

A módszer nem mindig vezetett eredményre, ezért van szükség az aktív, cselekvő beavatkozásokra is.

Az előnevelt nővényeket visszahelyezik eredeti élőhelyükre

"A növényvilág védelmét szolgáló aktív beavatkozások igen fontos típusa az ex situ eljárás. A módszer lényege, hogy az egyes növényi egyedeket vagy azok szaporításra alkalmas részeit a természetes előfordulási helyükről eltávolítva, mesterséges körülmények közé helyezik. Az eljáráshoz az esetek többségében valamilyen szaporítási program is kapcsolódik,

az előnevelt növényeket pedig visszajuttatják a faj természetes élőhelyére.

A Bertényi Miklós Füvészkertünkben folyó program a kezdeti szakaszában tart, a kihelyezett védett fajok még csak harmadik vegetációjukat kezdik. Jó hír viszont, hogy a növények megmaradása szinte százszázalékos, a tavalyi esztendőben pedig már több faj virágzott és magot is érlelt" - számol be a cikkben a program jelenlegi állásáról Némedy Zoltán, a Visegrádi Erdészet vezetője.

Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) és Pompás hóvirág (Galanthus elwesii)Forrás: Wikipedia

Az ELTE Füvészkert és a Visegrádi Erdészet közötti együttműködés keretében Budapest belvárosából már közel negyven védett növényfajt telepítettek ki a Pilisi Parkerdő Zrt. Bertényi Miklós Füvészkertjébe, ahol a védett növények számára a természetes élőhelyükhöz közeli körülményeket tudnak biztosítani. Ezek a fajok egyébként kivétel nélkül megtalálhatóak a Visegrádi-hegység természetes élőhelyein is.

Eltűnt fajok is visszakerülhetnek élőhelyükre

A botanikusok és erdészek közös célja, hogy a füvészkertbe telepített fajok stabil populációt hozzanak létre és képesek legyenek a szaporodásra. Az eredményektől függően kezdődhet a program utolsó, de talán legizgalmasabb szakasza: a visszatelepítés.

Farkasboroszlán (Daphne mezereum).Forrás:http://karkusfaiskola.hu/kep/nagy/farkasboroszlan-thumb1.jpg

Ha az erőfeszítéseket siker koronázza, megkezdődhet az olyan kimondottan ritka, veszélyeztetett vagy teljesen eltűnt fajok visszatelepítése is, mint a farkasboroszlán vagy a papucskosbor - olvasható a Pilisi Parkerdő közleményében.

Forrás: MTI