Hamarosan elárasztják Európát az egzotikus betegségek

Illustration of a mosquito on human skin 3d graphic ILLUSTRATION artwork BIOLOGY skin MOSQUITO BLOOD infectious FEVER insect bite VIRUS MALARIA infection aedes albopictus nature DISEASE dengue ANIMAL culicidae diptera pest parasite aegypti disorder tiger
Illustration of a mosquito on human skin.
Vágólapra másolva!
Európai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kontinens klímájának melegedésével rohamosan tért hódítanak a szúnyogok és kullancsok terjesztette betegségek – köztük olyanok is, amelyekkel eddig legfeljebb a hírekben találkoztunk.
Vágólapra másolva!

Csikungunya, dengue-láz, leishmaniázis – aki egyáltalán hallott már ezekről a betegségekről, az is úgy gondol rájuk, mint trópusi fertőzésekre, amelyek minket, mérsékelt éghajlaton élőket nem fenyegetnek. Nos, a stockholmi Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control) szakértői által bemutatott adatok szerint a nyugalom ideje lejárt: ezek a betegségek egy sor más ízeltlábú terjesztette kórral – egyebek között a már jól ismert kullancs-enkefalitisszel – együtt vészjóslóan terjeszkednek a kontinensünkön. Az idén Amszterdamban megrendezett tudományos találkozón, a Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusán elhangzottak nem sok jót ígérnek a viszonylagos járványbiztonsághoz szokott európai lakosságnak.

A szakértők szerint a klímaváltozás, valamint a nemzetközi utasforgalom és kereskedelem növekedése következtében az ízeltlábú hordozók terjesztette betegségek rohamosan fognak terjedni Európa-szerte – mármint az egész kontinensen, nemcsak a földközi-tengeri térséggel szomszédos országokban. Az egzotikus járványok sokasodására lehet számítani még a hegyvidékeken és a magasabb földrajzi szélességeken, így Észak-Európában is, ahol eddig jószerivel ismeretlen volt ez a probléma. A kutatók a megelőzés különböző módozatait javasolják, egyebek között a járványügyi megfigyelés éberségének fokozását, az országok közötti adatcsere élénkítését, valamint a járványokat előrejelző környezeti és időjárási események szoros követését.

– árnyalta a képet Jan Semenza, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ professzora. – A melegedő éghajlat csupán egy a sok faktor közül, amelyek között ugyanúgy ott szerepel a globalizáció, a társadalmi-gazdasági fejlődés, az urbanizáció és a földhasználat széles körű változása. E tényezők mindegyikével kezdenünk kell valamit, ha korlátozni akarjuk e betegségek behurcolását és terjedését.”

Forrás: BSIP/FERNANDO DA CUNHA / BSIP/Fernando Da Cunha

– szögezte le Giovanni Rezza, a római Istituto Superiore di Sanità járványügyi részlegének igazgatója. – Fel kell készülnünk arra, hogy szembenézzünk ezekkel a trópusi betegségekkel. A nyugat-nílusi vírus észak-amerikai és a csikungunya karib-térségi és olaszországi kitörései, amelyek mind a közelmúltban zajlottak le, megmutatták annak fontosságát, hogy felmérjük az ízeltlábúak terjesztette betegségekkel kapcsolatos kockázatokat, és felkészüljünk a lehetséges jövőbeni járványokra.”

A szerzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőbeni járványterhelés jóslása igen összetett feladat, hiszen abban számos tényező – így a melegedő klíma mellett a nemzetközi utasforgalom, valamint a kórokozók időjárásra való érzékenysége és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása – együttesen játszik közre.

Aggasztó terjeszkedés

Annyi már bizonyos, hogy a globális felmelegedés az elmúlt évtizedben kedvezett a szúnyogok, kullancsok és már betegséghordozó ízeltlábúak elszaporodásának, amelyek sikeresen adaptálódtak a megszokott szezonális időszakukon kívüli fennmaradáshoz, és Európa-szerte új területeket tudtak meghódítani. E terjeszkedés jeleként a dengue-láz Franciaországban és Horvátországban, a malária Görögországban, a nyugat-nílusi láz Délkelet-Európában, a csikungunya-vírus pedig Olaszországban és Franciaországban ütötte fel a fejét.

Forrás: Science Photo Library/SCIEPRO/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Sciepro/Science Photo Library

Felettébb aggályos módon a szerzők szerint mindez csak a jéghegy csúcsa. „A mediterrán Európa immár időszakosan a trópusi klímaövbe tartozik, s ezért itt a tigrisszúnyog és más, betegségterjesztésben élen járó hordozók már megvetették a lábukat” – számol be az elmúlt évek fejleményeiről Rezza. A mostaninál is forróbb és nedvesebb klíma ideális viszonyokat teremtene ahhoz, hogy a dengue- és a csikungunya-láz vírusait terjesztő ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) Európa további részein is szaporodóképessé váljon,

s így elfoglalja a nemcsak Anglia déli és keleti vidékeit, de Közép-Európát is.

A dengue-láz földrajzi elterjedése mindeddig azért korlátozódott a trópusi és szubtrópusi régiókra, mert a fagy elpusztítja a szúnyog petéit és lárváit, de a meleg szezon meghosszabbodásával az A. albopictus akár évtizedeken belül birtokba veheti Európa csaknem egészét.

Kullancsinvázió

Az európai éghajlat már most is kedvez a Lyme-kór és a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás ízeltlábú és ember közötti átadásának. E kórok terjesztéséért leginkább a közönséges kullancsok (Ixodes ricinus) a felelősek. A kullancsok az Európai Unióban a becslések szerint évente 65 ezer Lyme-kóros megbetegedést okoznak, a kullancs-enkefalitiszes esetek bejelentett száma pedig az elmúlt 30 év során 400 százalékkal emelkedett azokban az európai országokban, ahol a kullancsok őshonosak – igaz, ez utóbbi szám részben az eredményesebb felderítésnek és diagnózisnak tulajdonítható.

A jövőben az enyhébb telek, a hosszabb tenyészidőszakok és a korán forrósodó nyarak további lökést adhatnak a kullancsok elszaporodásának, részben azáltal is, hogy növelik a kullancsok köztesgazdájaként szereplő szarvasok populációját

– vázolják a kutatók. A klímaváltozási modellek előrejelzése szerint a 2040-2060 közötti időszakra 3.8 százalékkal növekedhet a közönséges kullancs európai elterjedési területe, ami leginkább a most még immunitást élvező Skandináviát fogja érzékenyen érinteni.

Forrás: Richard Bartz, Munich Makro Freak

És ez még nem minden. Az éghajlatváltozás nyomán a leishmaniázis parazitáját terjesztő böglyök legkésőbb a 2060-as évek végére szintén meg fogják rohamozni Anglia, Franciaország és Németország déli területeit. A Leishmania nembe tartozó élősködő egysejtűek a csípéssel a bőrbe kerülve jó esetben csak ronda bőrfekélyeket, pechesebbekben kiterjedt belső szervi megbetegedést okoznak.

– hangsúlyozza Semenza. – A közegészségügyi intézményeknek fokozniuk kell az éberséget például korai figyelmeztető rendszerek felállításával, az egészségügyi dolgozók és az általános közönség tájékoztatásával, valamint az innovatív beavatkozási stratégiák meghonosításával.”