Hamarosan elárasztják Európát az egzotikus betegségek

2019.04.22. 18:27

Európai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kontinens klímájának melegedésével rohamosan tért hódítanak a szúnyogok és kullancsok terjesztette betegségek – köztük olyanok is, amelyekkel eddig legfeljebb a hírekben találkoztunk.

Csikungunya, dengue-láz, leishmaniázis – aki egyáltalán hallott már ezekről a betegségekről, az is úgy gondol rájuk, mint trópusi fertőzésekre, amelyek minket, mérsékelt éghajlaton élőket nem fenyegetnek. Nos, a stockholmi Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control) szakértői által bemutatott adatok szerint a nyugalom ideje lejárt: ezek a betegségek egy sor más ízeltlábú terjesztette kórral – egyebek között a már jól ismert kullancs-enkefalitisszel – együtt vészjóslóan terjeszkednek a kontinensünkön. Az idén Amszterdamban megrendezett tudományos találkozón, a Klinikai Mikrobiológia és Fertőző Betegségek Európai Kongresszusán elhangzottak nem sok jót ígérnek a viszonylagos járványbiztonsághoz szokott európai lakosságnak.

A szakértők szerint a klímaváltozás, valamint a nemzetközi utasforgalom és kereskedelem növekedése következtében az ízeltlábú hordozók terjesztette betegségek rohamosan fognak terjedni Európa-szerte – mármint az egész kontinensen, nemcsak a földközi-tengeri térséggel szomszédos országokban. Az egzotikus járványok sokasodására lehet számítani még a hegyvidékeken és a magasabb földrajzi szélességeken, így Észak-Európában is, ahol eddig jószerivel ismeretlen volt ez a probléma. A kutatók a megelőzés különböző módozatait javasolják, egyebek között a járványügyi megfigyelés éberségének fokozását, az országok közötti adatcsere élénkítését, valamint a járványokat előrejelző környezeti és időjárási események szoros követését.

A klímaváltozás nem az egyetlen, és talán még csak nem is a legfőbb tényező, amely hozzájárul az ízeltlábúak terjesztette fertőzések európai térhódításához – árnyalta a képet Jan Semenza, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ professzora. – A melegedő éghajlat csupán egy a sok faktor közül, amelyek között ugyanúgy ott szerepel a globalizáció, a társadalmi-gazdasági fejlődés, az urbanizáció és a földhasználat széles körű változása. E tényezők mindegyikével kezdenünk kell valamit, ha korlátozni akarjuk e betegségek behurcolását és terjedését.”

Forrás: BSIP/FERNANDO DA CUNHA / BSIP/Fernando Da Cunha

A kemény realitás az, hogy a meleg évszak elnyúlása szélesebbre tárja azt az időablakot, amelyben az ízeltlábúak hordozta betegségek terjedhetnek, s ezzel elősegíti a nagyobb járványok kitörését – szögezte le Giovanni Rezza, a római Istituto Superiore di Sanità járványügyi részlegének igazgatója. – Fel kell készülnünk arra, hogy szembenézzünk ezekkel a trópusi betegségekkel. A nyugat-nílusi vírus észak-amerikai és a csikungunya karib-térségi és olaszországi kitörései, amelyek mind a közelmúltban zajlottak le, megmutatták annak fontosságát, hogy felmérjük az ízeltlábúak terjesztette betegségekkel kapcsolatos kockázatokat, és felkészüljünk a lehetséges jövőbeni járványokra.”

A szerzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy a jövőbeni járványterhelés jóslása igen összetett feladat, hiszen abban számos tényező – így a melegedő klíma mellett a nemzetközi utasforgalom, valamint a kórokozók időjárásra való érzékenysége és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása – együttesen játszik közre.

Aggasztó terjeszkedés

Annyi már bizonyos, hogy a globális felmelegedés az elmúlt évtizedben kedvezett a szúnyogok, kullancsok és már betegséghordozó ízeltlábúak elszaporodásának, amelyek sikeresen adaptálódtak a megszokott szezonális időszakukon kívüli fennmaradáshoz, és Európa-szerte új területeket tudtak meghódítani. E terjeszkedés jeleként a dengue-láz Franciaországban és Horvátországban, a malária Görögországban, a nyugat-nílusi láz Délkelet-Európában, a csikungunya-vírus pedig Olaszországban és Franciaországban ütötte fel a fejét.

Forrás: Science Photo Library/SCIEPRO/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Sciepro/Science Photo Library

Felettébb aggályos módon a szerzők szerint mindez csak a jéghegy csúcsa. „A mediterrán Európa immár időszakosan a trópusi klímaövbe tartozik, s ezért itt a tigrisszúnyog és más, betegségterjesztésben élen járó hordozók már megvetették a lábukat” – számol be az elmúlt évek fejleményeiről Rezza. A mostaninál is forróbb és nedvesebb klíma ideális viszonyokat teremtene ahhoz, hogy a dengue- és a csikungunya-láz vírusait terjesztő ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) Európa további részein is szaporodóképessé váljon, s így elfoglalja a nemcsak Anglia déli és keleti vidékeit, de Közép-Európát is. A dengue-láz földrajzi elterjedése mindeddig azért korlátozódott a trópusi és szubtrópusi régiókra, mert a fagy elpusztítja a szúnyog petéit és lárváit, de a meleg szezon meghosszabbodásával az A. albopictus akár évtizedeken belül birtokba veheti Európa csaknem egészét.

Kullancsinvázió

Az európai éghajlat már most is kedvez a Lyme-kór és a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás ízeltlábú és ember közötti átadásának. E kórok terjesztéséért leginkább a közönséges kullancsok (Ixodes ricinus) a felelősek. A kullancsok az Európai Unióban a becslések szerint évente 65 ezer Lyme-kóros megbetegedést okoznak, a kullancs-enkefalitiszes esetek bejelentett száma pedig az elmúlt 30 év során 400 százalékkal emelkedett azokban az európai országokban, ahol a kullancsok őshonosak – igaz, ez utóbbi szám részben az eredményesebb felderítésnek és diagnózisnak tulajdonítható.

A jövőben az enyhébb telek, a hosszabb tenyészidőszakok és a korán forrósodó nyarak további lökést adhatnak a kullancsok elszaporodásának, részben azáltal is, hogy növelik a kullancsok köztesgazdájaként szereplő szarvasok populációját – vázolják a kutatók. A klímaváltozási modellek előrejelzése szerint a 2040-2060 közötti időszakra 3.8 százalékkal növekedhet a közönséges kullancs európai elterjedési területe, ami leginkább a most még immunitást élvező Skandináviát fogja érzékenyen érinteni.

Forrás: Richard Bartz, Munich Makro Freak

És ez még nem minden. Az éghajlatváltozás nyomán a leishmaniázis parazitáját terjesztő böglyök legkésőbb a 2060-as évek végére szintén meg fogják rohamozni Anglia, Franciaország és Németország déli területeit. A Leishmania nembe tartozó élősködő egysejtűek a csípéssel a bőrbe kerülve jó esetben csak ronda bőrfekélyeket, pechesebbekben kiterjedt belső szervi megbetegedést okoznak.

Most, hogy már látjuk az invazív szúnyogok és egyéb ízeltlábú hordozófajok folytonos európai terjeszkedését, fel kell készülnünk a járványokra, és ha itt vannak, idejében kell lépnünk – hangsúlyozza Semenza. – A közegészségügyi intézményeknek fokozniuk kell az éberséget például korai figyelmeztető rendszerek felállításával, az egészségügyi dolgozók és az általános közönség tájékoztatásával, valamint az innovatív beavatkozási stratégiák meghonosításával.”