Tárgyi bizonyítékot is találtak a keresztre feszítésekre

2019.04.23. 18:40

A Biblia szerint Jézust a rómaiak keresztre feszítették. Eddig csak két arra vonatkozó tárgyi bizonyítékot találtak, hogy a keresztre feszítés az ókori büntetések egy módja volt. Amúgy a feljegyzésekből ismerjük, hogy bevett büntetési nemnek számított ez a kegyetlen kivégzési módszer. A leletekről szóló tanulmányt a kutatók tavaly április 12-én publikálták az Archeological Anthropological Sciences régészeti-antropológiai magazinban.

Bár gyakori büntetés volt Rómában a keresztre feszítés, tárgyi bizonyíték csak kettő van rá

Feljegyzésekből tudjuk, hogy a Római Birodalomban bevett kivégzési mód volt a keresztre feszítés, ahogyan a Biblia szerint Jézus is kereszthalált halt. Tárgyi bizonyíték azonban mindeddig nem volt erre. Tavaly júniusában  jelentették be a régészek, hogy  egy kétezer éves mintát  találtak e kivégzési módszerre.

Kereszt a római Colosseum belsejében a Rómában vértanúhalált halt keresztények emlékéreForrás: https://rg.ru/2018/06/05/ostanki-cheloveka.html

1968-ban Jeruzsálemben római kori sírok feltárása során a görög régész, Vasziliosz Tzaferisz azt találta, hogy az egyik sírban lévő férfi sarokcsontján egy 18 cm hosszú szöget keresztülvezettek. A szöget a csonton belül találták egy kis darab olívafadarabhoz csatlakozva, amely a keresztfa darabja lehetett.
2007-ben Gavellónál Velencétől kb. 40 kilométerre találtak egy csontvázat olyan sarokcsontsérülésekkel, amelyek azt mutatják, hogy keresztre feszítették az illetőt.

A kutatók szerint ez a második régészeti bizonyíték, amit a keresztre feszítést érintően találtak.

Mivel a leleten nincs arra utaló jel, hogy a csuklókat is odaszögezték, az kötéllel lehetett rögzítve a keresztfához.

A tudósok, akik  a legfrissebb Gavellóból származó maradványokat tanulmányozták, azt mondták, hogy a római kori keresztre feszítés áldozatait nehéz azonosítani, egyrészt a csontok állapota miatt, másrészt nehéz tudományos magyarázatot adni a sérülésekre.

Jobbra a keresztre feszített Jehohanon ben Hagkol maradványai, sarokcsontsarkantyúja (calcaneus) a szöggel, balra a láb rekonstrukciója, ahogyan a halál ideje körül kinézhetettForrás: https://www.forbes.com/sites/kristinakillgrove/2015/12/08/this-bone-provides-the-only-skeletal-evidence-for-crucifixion-in-the-ancient-world/#46b8ecf5476d

A tanulmány vezető szerzője, Emanuela Gualdi, a University of Ferrara egyetem orvosi antropológusa  a Livescience magazinnak elmondta, hogy az ilyen típusú sérült csontok könnyebben törnek, nehéz megőrizni, nehéz felismerni ezeket, ráadásul a szögeket  gyakran kivették az áldozat halála után.
Történelmi feljegyzések mutatják, hogy a rómaiak a keresztre feszítést 1000 éven át használták kivégzési módszerként. Bár az ókori Rómában hétköznapi büntetés volt a bűnözők és rabszolgák számára, ez a második közvetlen régészeti bizonyíték e kivégzési nemre. A Velence közelében talált csontvázmaradványok új tanulmánya megmutatta, hogy az egyik sarokcsonton lévő sérülés és be nem gyógyult törés azt sugallja, hogy az elhunyt lábai egy kereszthez voltak szögezve.

Yehoanon sarokcsontsarkantyújának rajza és a rekonstrukció húsos és hús nélküli lábonForrás: https://www.forbes.com/sites/kristinakillgrove/2015/12/08/this-bone-provides-the-only-skeletal-evidence-for-crucifixion-in-the-ancient-world/#46b8ecf5476d

Szokatlan módon a testet nem helyezték sírba, hanem közvetlenül a földbe temették, és nem voltak mellette temetési cikkek sem. A kutatók genetikai és biológiai teszteket végeztek a maradványokon, és azt találták, hogy átlag alatti magasságú, karcsú termetű, 30-34 éves korú lehetett az illető. A temetési tárgyak hiánya és a holttest relatíve kis testalkata azt sugallja, hogy alultáplált rabszolga lehetett, akit a szokásos római ceremónia nélkül temettek el. Ez a kivégzett rabok büntetésének része volt.

Gualli és kollégái dolgozatukban azt írják, hogy a rómaiak a keresztre feszítést a karthágóiaktól tanulták el, és használták mint főbüntetést majdnem ezer éven át, míg

Kr. u. a 4. században Konstantin császár betiltotta.

A rómaiak a keresztre feszítést arra szánták, hogy elnyújtott, maximális kínt okozzanak: az áldozat lábait, csuklóit általában a fakereszthez szögezték, ami egyenesen tartotta őt, míg lassú, gyakran stöbb napig tartó gyötrelem után meghalt.

Általában rabszolgákat feszítettek keresztre, római polgárt csak kivételes esetben

Általában csak rabszolgákat végeztek ki ezzel a módszerrel Rómában. A testeket gyakran a kereszten hagyták elrothadni, vagy dögevők táplálékául, de néhány esetben levették és eltemették. a holttesteket A 2007-es leletről nem tudni, vajon rabszolga volt-e, de a temetési marginalizáció (hogy temetési cikkek és ceremónia nélkül közvetlenül a földbe temették) azt mutatja, hogy olyan egyén lehetett, akit  a római társadalomban veszélyesnek, illetve lebecsültnek tekintettek .

Diodorosz szerint eredendőan az asszírok találták ki a keresztre feszítést, és az összes keleti nép tőlük vette át. Más történelmi források szerint viszont a hajós-kereskedő föníciaiak találták ki ezt a kivégzési módszert. Több ókori nép is használta e büntetési módot. Gyakori volt Nagy Sándor makedón és görög birodalmában, valamint a szírek és a karthágóiak körében, de még a zsidók is alkalmazták időnként. Az Ószövetség is említi, bár a zsidóknál a megkövezés volt a bevett büntetés. A 16. századi Japánban a keresztény hittérítőket büntették kereszter feszítéssel, és még a 20. században is alkalmazták ezt a kegyetlen kivégzést a japánok. Napjainkban a Fülöp-szigeteken népszokás, hogy húsvétkor a Krisztus-hívők közül néhányan saját magukat feszíttetik meg, hogy átéljék az ő szenvedéseit.

Keresztre feszítés a Fülöp-szigetekenForrás: https://www.origo.hu/utazas/20100402-egzotikus-utazas-husvet-fulopszigetek.html

A rómaiak az i.e. 3. századtól kezdték alkalmazni. Előfordultak tömeges keresztre feszítések, például a Spartacus-féle rabszolgalázadást követően 6600 rabszolgát végeztek ki ily módon a Via Appián.

A keresztre feszítésnél használt szegeknek varázserőt tulajdonítottak – nagy volt rájuk a kereslet

A keresztre feszítés az ostorozással kezdődött, majd a szerencsétlent odakötözték egy 30-50 kilogrammos gerendához, és gúnyolódással, köpködéssel, kínzásokkal, korbácsolással gyötörve végigvezették a forgalmas utcákon át a városon kívül lévő kivégzés helyszínére, ahol megfosztották ruháitól  és végrehajtották a keresztre feszítést.

A Római Birodalom legfontosabb útja, a Via AppiaForrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Via_Appia#/media/File:Via_appia.jpg

Annak ellenére, hogy rendkívül sok keresztre feszítést hajtottak végre a rómaiak, alig vannak erre tárgyi bizonyítékok, aminek  az az oka, hogy a fa nem marad meg, elkorhad, pláne a testnedvekkel érintkezve, a holttesteket pedig tömegsírokba dobták. A szegeknek varázserőt tulajdonítottak, amit különféle mágiáknál használtak is, és nagyban kereskedtek is ezekkel, mivel nagy volt rájuk a kereslet.