Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.
Einstein már 1916-ban megjósolta létezésüket
A gravitációshullám-források a tudósok szerint összeolvadó feketelyuk-párok lehetnek – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO tudósainak
két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat
egy, a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban.
Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein által 1916-ban megjósolt gravitációs hullámok létezésére, vagyis a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozására.
A felfedezésért a LIGO három tudósa, Barry C. Barish, Kip S. Thorne és Rainer Weiss fizikai Nobel-díjat kapott 2017-ben.
Azóta a LIGO/Virgo detektorok hálózata felfedezett kilenc további feketelyuk-egybeolvadást és két neutroncsillag robbanásszerű összeütközését.
Nyolcszorosára nőtt a megfigyelhető univerzum térfogata
Az újabb fejlesztéseknek köszönhetően a detektorok segítségével a kutatók még több feketelyuk-összeolvadást és szélsőséges eseményt képesek észlelni.
A LIGO lézereit, tükreit és más alkotórészeit újították meg, így mintegy 40 százalékkal megnövekedett az érzékenysége,
tehát az űr még nagyobb területét képes átvizsgálni.
A Virgo érzékenysége a duplájára nőtt, ami a megfigyelhető univerzum térfogatának nyolcszoros növekedését jelenti.
A gravitációs hullámok mérésének újabb, április elsején kezdődött harmadik mérési időszakában
az első új gravitációs hullám észlelését a LIGO április 8-án jelentette, a másodikat április 12-én
a tudományos együttműködésben, az adatok valós idejű elemzésében részt vevő intézményeknek küldött első nyilvános riasztásban.
Először arra gondolt, hogy spamhívást kapott
„Valószínűleg fekete lyukak összeütközése előidézte gravitációs hullámok szinte valós idejű észleléséről van szó. Az első jelet a Földre érkezéstől számított 20 másodpercen belül észleltük.
Képesek vagyunk arra, hogy automatikus riasztásokat küldjünk telefonhívásokkal vagy üzenetekkel
az intézményeknek, ha jelentős gravitációshullám-forrást azonosítottunk.
Az első ilyen hívás megérkezésekor először arra gondoltam, hogy spamhívást kaptam
– idézte Ryan Mageet, a Pennsylvania Állami Egyetem fizikusát, a LIGO-csoport egyik tagját a hírportál.
Tudománytörténeti jelentőségű felfedezések
A LIGO Tudományos Együttműködésben több mint ezer ember vesz részt 83 intézményből és 15 országból.
Magyarországról a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a debreceni MTA Atommagkutató Intézet összefogásában működő Eötvös Gravity Research Group (EGRG), valamint a Szegedi Tudományegyetem LSC-csoportja és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.
A gravitációs hullámok felfedezése tudománytörténeti jelentőségű esemény volt,
új korszakot nyitott a világűr kutatásában: eddig nem látott kozmikus események és objektumok váltak megfigyelhetővé.
(Forrás: MTI)