Az érzelmeinket követjük, amikor egy illat után megyünk

2019.04.23. 18:41

A kutyák és bizonyos rágcsálók a szagokat követve tájékozódnak és közben elkerülik a nemkívánatos tereptárgyakat, ezért a kutatókban felmerült a kérdés: vajon az emberekben is megtalálhatóak ezek a képességek? Jay Gottfried, a Pennsylvania Egyetem neurobiológusa a fenyő és a banán illatának keverésével egy egyedülálló kombinációt hozott létre, hogy meg tudja megfejteni, hogy az emberi agy ilyen szaginformációkat használhat egy kétdimenziós környezetben.

A szaglás nagy hatással van az életminőségünkre

Az öt érzékünk mindegyikének egyedülálló és fontos szerepe van az életünkben, de néha úgy tűnik, hogy a szaglás olyan, mint egy családban a fekete bárány – mondta Jay Gottfried, a Penn Integrates Knowledge neurobiológus professzora. – A szaglásra ugyanis nyilvánvalóan nincsen szükségünk például ahhoz, hogy vezetni tudjunk egy autót, ám mégis nagy hatással van az életminőségünkre.

Az ember 10 alapszagot tud megkülönböztetniForrás: AFP/Kenzo Tribouillard

A szakember már több mint 15 éve tanulmányozza az illatok tudományát, és mindenek előtt arra volt kíváncsi, hogy az agy hogyan közreműködik abban, hogy mi emberek érezzük, beazonosítsuk és egymástól megkülönböztessük a különböző szagokat. Egy, a közelmúltban végzett kutatás a szaglás térbeli navigációban játszott szerepére fókuszált, ami kétségtelenül az egyik szaglórendszer legfontosabb funkciója. Gottfried és kollégái legfrissebb tanulmányukat a Neuron című tudományos folyóiratban publikálták.

Segítenek a térbeli navigáció során

A kutatás során a fenyő és a banán illatok különböző kombinációit alkalmazták egy kétdimenziós rács kialakítására, amit Gottfried „illat látképnek" nevezett el. A kísérletbe bevont önkéntesek bizonyos szagkeverékek alapján mozogtak az „indulás" és az „vége" rácspontok között, és a megfigyelések alapján az agyi válaszok „hatszögletű szimmetriával aktiválási mintát" mutattak.

Hogyan tudjuk követni a szagokat, illatokat?Forrás: pexels.com

Ez azt jelenti, hogy kialakítottak egy úgynevezett „szagló térképet", és a kialakult minta végül nagyon is hasonlított egy rácsszerű, térképezési struktúrára. Ez pont olyan volt, mint amilyen az állatoknak segít a térbeli navigáció során, amikor követnek egy szagot vagy illatot.
Számos izgalmas felfedezést tettünk, többek között azt, hogy funkcionális képalkotó technikákat alkalmazva egyfajta rácsszerű architektúrára bukkanhatunk az emberi agyban – magyarázta Gottfried. – Most összegyűjtöttük az eddig elvégzett, a szaglással kapcsolatos navigációs kutatási eredményeket, majd ezeket egy kétdimenziós tér meghatározására használtuk.

Mentális segítséget kaptak az önkéntesek

Gottfried és munkatársai kutatásuk alapjául egy 2014-es modellt alkalmaztak, amelyben a szakemberek korábban egy hatszögletű koordináta rendszert alkalmaztak. Összesen huszonöt tesztet végeztek, és ezek során azt kérték az önkéntesektől, hogy végezzenek el egy „szaglási navigációs feladatot" a kialakított arénában.

A szag intenzitása a szagforráshoz közeledve nőForrás: pexels.com

Hat, különböző intenzitású babán és fenyőillat keverékét használták, és a résztvevők „mentális segítséggel", tehát a memóriájukra és az érzelmeikre hallgatva haladtak végig a kezdőponttól a végcélig, majd jelezték, hogy a mozgásuk hogyan illeszkedett az „illat látképhez". Az eredmények azt mutatták, hogy az emberek az érzelmeiket követve el tudják sajátítani ezt a típusú navigációt, és a változó intenzitású szagok elvezethetik őket a végcéljukhoz, pont úgy, mint a lángossütőhöz a vízparton.
A szagok érzékelése igazán egyedülálló célt szolgál, és olyan előnyüket is biztosít, amit más érzékek nem tudnak nyújtani – zárta gondolatait Gottfried.