Csodapalack borbarátoknak – kipróbáltuk az argonos bormegőrzőt

2019.04.24. 15:26

Egyre több bormegőrző megoldást kínálnak a piacon azoknak a borbarátoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak egyszerre elfogyasztani egy üveg bort, viszont szívesen innának alkalmanként egy-egy pohárral. Számukra régóta gondot jelent, hogy miként őrizzék meg a kibontott bort néhány napig a lehető legjobb állapotában. Úgy tűnik, megvan a megoldás.

Korábban már több „bortartósító” módszert kipróbáltam, az egyszerű hűtéstől a speciális kupakokon át a vákuumos dugókig, de egyik sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket.

Bormegőrzés gázzal

A nemesgázos bormegőrzők pár éve vannak a piacon, de eddig annyira drágák voltak, hogy az átlagos borfogyasztó számára fel sem merültek reális bortartósító lehetőségként. Az egyik leghíresebb gyártó legolcsóbb termékei is közelítik a 200 dollárt, a drágábbak pedig elérik a 600-700 dollárt.

Nemrég azonban színre léptek az egyszerűbb, dezodorhoz hasonló palackokban forgalmazott gázos bormegőrzők. Ezekben vagy színtiszta argongáz vagy argon és más gázok (általában nitrogén és szén-dioxid) keveréke, az olcsóbbakban pedig sima nitrogén található.

Winesave argonos bormegőrzőForrás: Pesthy Gábor

Az elv mindegyiknél ugyanaz: a levegőnél nehezebb, kémiailag semleges (azaz a borral nem reagáló) gázzal kiszorítani a palackból a bor minőségromlásáért elsődlegesen felelős oxigént. A használatuk is egyszerű. A palackra illesztett csövet be kell engedni a borosüvegbe, pár centire a bor szintjétől, és egy nyomással bejuttatni a gázt a bor fölé. Ez azután szigetelő párnát képez a bor felett, és megóvja azt az oxidációtól.

Az elmélet nagyon ígéretes, de vajon mi valósul meg belőle a gyakorlatban? Ennek megállapításához végeztem el egy kis házi kísérletet.

Az összehasonlító teszt

A kísérlethez a Primestore Kft. által forgalmazott Winesave tiszta argongázzal töltött bormegőrzőjét használtam. A „próbabor” a St. Andrea Pincészet kitűnő 2017-es Áldás Egri Bikavére volt. A borokért külön köszönet illeti dr. Lőrincz Györgyöt, a pincészet vezetőjét és borászát, aki az első szóra támogatta a kísérletet.

Áldás bikavérForrás: Pesthy Gábor

A két palack, 18 Celsius-fokos bort egyszerre bontottam fel, majd némi levegőztetés után mindkét palackból egymás után kitöltöttem 1-1 deciliternyi bort az első kóstoláshoz. Mint az várható volt, semmilyen illat- és ízbeli eltérést nem észleltem, mindkét üveg tartalma kifogástalan állapotú volt. Élvezettel szívtam magamba a meggyes, málnás, aszalt gyümölcsös illatokat, majd kortyolgattam a hihetetlenül sima, üde és fiatalsága ellenére is lekerekített ízvilágú bort.

A boros palackok egyikébe az előírás szerinti nagyjából egy másodpercig töltöttem argongázt a Winesave-ből, majd ledugóztam, a másikba csak a dugót tettem vissza. Ezután mindkét palackot betettem a hűtőbe.

Már másnap jött a meglepetés

Őszintén bevallom, hogy a másnapi próbakóstolástól még nem vártam különösebb eltérést a két palack között. A hűtőből kivett és megfelelő hőmérsékletre felmelegedett palackokból nem is vakon töltöttem ki a bort, mert azt hittem, úgyse lesz még különbség a két palack között. Nagyobbat nem is tévedhettem volna.

Az argonos palackból kitöltött borból ugyanaz az illatbomba csapta meg az orromat, mint az első nap, a másikból viszont szinte semmi. Majdnem teljesen eltűntek az illatok! A bor ízén még nem lehetett jelentős változást érezni, de kicsit azért már kezdhetett oxidálódni (legalábbis nekem így tűnt).

Winesave palackForrás: Pesthy Gábor

A következő három napban (egy napon nem kóstoltam) egyre nagyobbnak tűnt már az ízbeli különbség is, így az ötödik nap vakkóstoláson teszteltem, mennyire befolyásolja érzékeimet, hogy tudom, melyik az argonos palack.

A fiam töltötte ki a borokat a két palackból úgy, hogy nem láttam, melyiket választja. Az eredmény döbbenetes volt. Egy pillanatnyi illatolás után meg tudtam mondani, melyik palackról van szó, a kóstolás csak a végső bizonyítékot szolgáltatta.

Az argonos palack még mindig teljes pompájában tündökölt, a nem kezelt üvegben lévő bor illata (már amennyi még megmaradt) kezdett hasonlítani a kannás borokéra. Ízben szerencsére azért nem volt ilyen romlás, de határozottan karcosabb lett, és a savak is kezdtek tolakodóbbakká válni.

GázbefúvásForrás: Pesthy Gábor

Bár eredetileg két hétre terveztem a kísérletet, végül úgy döntöttem, mentem, ami menthető, és a második palackba is belenyomtam egy adag argongázt, majd a húsvéti ebédhez elfogyasztottuk a maradék bort.

Kinek éri meg?

Ezek után nem az a kérdés, hogy a Winesave megóvja-e a borokat, hiszen e tekintetben kitűnően vizsgázott, hanem az, hogy megéri-e az árát (ami jelenleg 9990, illetve 3 darabtól 8990 forint)? Egy palack nagyjából 100 befújásra elég, tehát befújásonként 100 forinttal számolhatunk.

Úgy gondolom, egy kicsit is igényesebb borfogyasztó ma már megengedhet magának olykor-olykor 3000 forintos (vagy drágább) borokat is. Az ilyen boroknál már számít az a minőségromlás is, ami 1-2 napon belül óhatatlanul bekövetkezik, ha nem teszünk ellene, és megér pár száz forint pluszköltséget, hogy végig maximálisan kiélvezzük a borunkat.

BikavérForrás: Pesthy Gábor

A termék tehát szerintem feltétlenül ajánlott minden olyan borkedvelő számára, aki nem iszik meg egyszerre egy üveg bort, vagy esetleg többféle borból szeretne kipróbálni egy-egy pohárnyit párnaponta, és nem elégszik meg a legolcsóbb borokkal. A leírások szerint a Winesave-vel kezelt bor nagyjából egy hónapig megőrzi az eredeti minőségét. Én tíz napig tároltam csak így a „kísérleti” bort, addig kifogástalan maradt.

Bár a tesztbe nem vontam be más borokat, a Winesave valószínűleg ugyanilyen jól működik fehérborok, sőt, pezsgők esetében is, hiszen a tartósítás elve ott is ugyanaz: kiszorítani az oxigént. Pezsgőknél persze fontos, hogy a szén-dioxidot is megőrizzük, ezért léteznek direkt ezekhez készített tartósítók, és különleges lezáró dugók is.