Wellington herceg, a waterlooi győző 250 éve született

2019.05.01. 16:34

Kétszázötven éve, 1769. május 1-jén született Dublinban Arthur Wellesley, Wellington első hercege, a waterlooi csatában Napóleon legyőzője, később Nagy-Britannia miniszterelnöke.

 250 éve született Weelington herceg, a Napoleonra döntő csapást mérő brit-porosz-holland haderő parancsnoka

Mornington earljének fia volt, s Írországban nőtt fel. Etonban és a franciaországi Angers katonai akadémiáján tanult, majd 18 évesen zászlósként lépett a hadseregbe. Hamarosan az írországi kormányzó szárnysegédje lett és bekerült az ír alsóházba. Miután sikertelenül próbált vagyonos feleséget szerezni vagy jövedelmező civil állást találni, örömmel indult 1796-ban ezredével Indiába.

Arthur Wellesley tábornagy, Wellington első hercege, a brit szövetséges haderő parancsnoka ír származású arisztokrata volt. Wellington herceg néven vált közismerttéForrás: https://www.origo.hu/tudomany/nagyhasab/20150618-waterloo-napoleon-bonaparte-francia-csaszarsag-wellington-szent-ilona-becsi-kongresszus.html

A majszuri háborúban a hadosztályparancsnoki tisztig emelkedett, a Maratha Szövetséget legyőzve kiterjesztette a brit fennhatóságot. Sikereiért III. György király 1804-ben lovagi címet adományozott neki, igaz, nagy ellenfele, Napóleon később csak "szipoj tábornokként" emlegette. Angliába hazatérve képviselő, majd az írországi ügyek titkára lett, 1806-ban megnősült. Kormánytagként is a hadseregben maradt, részt vett a napóleoni kontinentális zárlat megtörésére és a dán flotta megszerzésére indított sikeres akcióban. Szigorú parancsnok volt, nem bánt kesztyűs kézzel alárendeltjeivel, azok mégis tűzbe mentek érte, mert mindig gondoskodott megfelelő ellátásukról, a csatákban pedig igyekezett minimalizálni a veszteségeket. Hadjáratait rendkívül alaposan tervezte meg és készítette elő, egyszerre volt óvatos és bátor.

A franciák felett aratott győzelméért több kitüntetésben részeült

Amikor 1808-ban a portugálok felkeltek a hatalma csúcsán álló Napóleon ellen, Wellingtont küldték támogatásukra. Bár csak 10 ezer emberrel érkezett meg, Lisszabonnál legyőzte a francia Junot tábornokot. A következő évben fényes győzelmet aratott Portó mellett és benyomult Spanyolországba, de Madridot nem tudta elfoglalni.

Bonaparte Napoleon.Forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Nap%C3%B3leon_francia_cs%C3%A1sz%C3%A1r#/media/File:Jacques-Louis_David_-_The_Emperor_Napoleon_in_His_Study_at_the_Tuileries_-_Google_Art_Project.jpg

Visszavonulva Lisszabon közelében megvédte erődített állásait, majd 1812-ben ismét támadásba lendült. Salamancánál "40 perc alatt győzött le 40 ezer franciát", s bevonult Madridba, majd teljesen kiverte ellenfeleit az Ibériai-félszigetről. Utolsó csatáját 1814 áprilisában vívta - Napóleon akkor már lemondott, de a hír még nem ért el a hadszíntérre. Győzelmei nyomán vikomt, márki, tábornagy, a Térdszalagrend lovagja lett, Wellington hercegeként élete végéig a Lordok Házának tagja lett,

s félmillió fontot szavaztak meg neki a nemzet ajándékaként. A párizsi béke után brit követ lett a trónjukra visszatérő Bourbonok mellett, 1815-ben ő is részt vett a bécsi kongresszuson.

Wellington döntő csapást mért Napoleonra Waterloo mellett

A tanácskozás még nem fejezte be munkáját, amikor 1815. március 1-jén Napóleon megszökött Elba szigetéről és partra szállt Franciaországban, megkezdődött száznapos uralma. Az ellene felvonuló, Wellington irányította brit-porosz-holland haderő a döntő csatát 1815. június 18-án a belgiumi Waterloo mellett vívta meg.

Illusztráció Wellington hercegéről, a csata egyik parancsnokárólForrás: Wikimedia Commons

A Napóleon 72 ezres és Wellington 68 ezres serege közötti, egész napon át tartó véres harcot végül a porosz Blücher pihent csapatainak megérkezése változtatta a szövetségesek számára győzelemmé.

A waterloo-i csatában megsemmisült Napoleon híres gárdája

A világtörténelem egyik leghíresebb csatájában a franciák 29 ezer, az angolok és poroszok 22 ezer embert vesztettek és megsemmisült Napóleon híres gárdája is. A császár négy nap múlva végleg lemondott, legyőzője hatalmas jutalmakat, számos külföldi rangot és kitüntetést kapott - ő azonban már torkig volt a háborúval, s azért fohászkodott, ne kelljen többször hadakoznia.
A szövetségesek a "Vasherceget" nevezték ki az Észak-Franciaországot három évre megszálló csapatok parancsnokává, s neki sikerült megakadályoznia, hogy a győztesek megcsonkítsák vagy gazdaságilag teljesen legyengítsék Franciaországot. 1827-ben a brit haderő főparancsnoka lett, majd a következő évben hosszas unszolás után elvállalta a tory kormány vezetését. 

A reformer IV. Vimos trónra kerülésével Wellington kormánya megbukott

A politikai csatamezőkön ugyanolyan keménynek, ellentmondást nem tűrőnek és hatékonynak bizonyult, de számos ellenfelet is szerzett.

IV. Vilmos brit király (London,1756. augusztus 21.-Windsori kastély, 1837. június 20.) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának és a Hannoveri Királyság uralkodója 1830-tól haláláig.Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/IV._Vilmos_brit_kir%C3%A1ly

Jóllehet személy szerint ellenezte, az írországi helyzetre való tekintettel keresztülvitte a katolikusok emancipációját, s amikor IV. György király nem akarta a törvényt szentesíteni, lemondással fenyegetőzve bírta rá erre. A parlament reformját, a szavazati jog kiterjesztését azonban mereven ellenezte, s 1830-ban a romló gazdasági helyzet nyomán kirobbant zavargások,

a reformokat pártoló IV. Vilmos trónra lépése után helyzete tarthatatlanná vált. 1830. november 2-án leszavazták a parlamentben, kormánya megbukott.
Wellingtont legjobban az keserítette el, hogy a Liverpool-Manchester vasútvonal megnyitásakor kifütyülte a közönség. Ez okból egy ideig a vasútnak is ellensége volt, később azonban megbarátkozott vele, mert kisebb vagyont keresett vasúti részvények adásvételével. Amikor 1834-ben IV. Vilmos ismét őt kérte fel kormányalakításra, a 65 éves herceg szokatlan önmérséklettel nemet mondott, de elvállalta a külügyminiszteri, majd később egy tárca nélküli miniszteri posztot. A politikától 1846-ban vonult vissza, tanácsait ezután is minden párt kikérte.

A herceget a Szent Péter székesegyházban Nelson admirális mellé temették

A 83 éves herceggel 1852. szeptember 14-én vidéki kastélyában végzett szélütés. Pompás állami temetést kapott, holtteste a Szent Pál székesegyházban Nelson admirális mellé került. Jóllehet Wellington soha nem ápolta "imázsát", már életében több szobrot emeltek a tiszteletére, halála után pedig valóságos legendává vált.

A Sir Robert Smirke angol építész által tervezett Wellington obeliszk.Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Wellington_Monument,_Dublin#/media/File:Ireland_-_Dublin_-_Phoenix_Park_-_Wellington_Monument_2.jpg

Londonban a Hyde Park bejáratánál áll a Napóleon fölötti győzelme tiszteletére az 1820-as években emelt diadalív, amelynek tetejét sokáig Anglia legnagyobb, a hadvezért ábrázoló lovas szobra díszítette, a szobor ma Aldershotban látható. Dublinban, a Phoenix Parkban tiszteletére emelték Európa legmagasabb, 62 méteres obeliszkjét, a talapzatán a Wellington életét megörökítő domborművek a Waterloonál zsákmányolt ágyúk fémjéből készültek.

(Forrás: MTI)