A második világháború végén Vilma holland királynő magas rangú náci foglyok elengedését ajánlotta fel a németeknek III. Lipót belga király és családja szabadon bocsátásáért cserébe - írja keddi számában a Trow holland lap.
Attól tartottak, hogy a nácik megölik a királyi családot
Az újság a korabeli holland külügyminiszter, a londoni száműzetésben élő Eelco van Kleffens háborús naplójára hivatkozik, amelyet frissen publikált Michael Riemens holland történész „Őfelsége, Ön nem ismeri a való életet" című könyvében.
1945 márciusának végére Belgium és Hollandia déli része már felszabadult, és Vilma vissza is tért a felszabadított országrészbe,
III. Lipótot azonban a németek fogva tartották Ausztriában,
és édesanyja, Erzsébet attól tartott, hogy a családot a háborút elvesztő nácik megölhetik.
Erzsébet aggodalmaira tekintettel Vilma felkérte külügyminiszterét,
puhatolja ki a Vatikánnál, lehetne-e valamilyen menekülési utat nyitni magas rangú náciknak
a belga királyi család szabadon engedése fejében.
A belgák nem szerették kétkulacsos királyukat
A holland királynő pápa- és németellenes volt, egy bajban lévő királyi család megmentése érdekében azonban hajlandó lett volna engedni az elveiből - derül ki a naplóból a Trow szerint.
A holland lap szerint nem tudni, milyen eredménye lett Vilma kezdeményezésének.
A belga királyi családot végül az amerikaiak szabadították ki a fogságból 1945 májusában. Sok hírhedt náci háborús bűnösnek sikerült Latin-Amerikába szöknie, de mindeddig nem lehetett tudni a szökésükben játszott esetleges holland szerepről.
A belgák jelentős része ellenezte III. Lipót visszatérését az országba a német megszállás alatt tanúsított kétkulacsos politikája miatt.
Az uralkodó nem is tért vissza Belgiumba, Svájcban telepedett le, helyette régensként öccse, Károly Teodor állt Belgium élén 1951-ig, amikor Lipót fiát, Baldvint koronázták királlyá.
(Forrás: MTI/AFP)