A számos fenyegetés ellenére emelkedik a levesteknősök egyedszáma

2019.05.03. 11:37

Világszerte vadásznak a levesteknősre, ám az 1970-es években megkezdett védelmi intézkedések talán elősegíthetik a veszélyeztetettnek minősített állatok egyedszámának növekedését. A kutatók a közelmúltban a csendes-óceáni-szigetek körüli populációkat tanulmányozták, és végre jó hírrel szolgáltak: egyre több hüllőt látni a vizsgált korallzátonyokon.

Sebezhetővé váltak a korallzátonyok pusztulása miatt

Mint ahogy a neve is mutatja, többen előszeretettel főznek levest a teknősök húsából, ami a fennálló környezeti ártalmakkal együtt hozzájárult ahhoz, hogy a faj erősen veszélyeztetett legyen. A Nemzetközi Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) „veszélyeztetettnek" minősítette, ám a törvény által előírt óvintézkedések ellenére a levesteknősök vadászata és tojásaik begyűjtése tovább folyik. Az orvvadászok miatt eredeti elterjedési területük (Costa Rica-i Tortuguero, Karib-tengeri Aves-sziget, Atlanti-óceán középső részén fekvő Ascension-sziget) legnagyobb részéről mára eltűntek.

A kozmopolita közönséges levesteknős alapvetően trópusi faj, amely előfordul a Földközi-tengerben isForrás: Wikimedia Commons

Emellett a teknősök populációja még sebezhetőbbé vált a korallzátonyok pusztulása, az egyre szélsőségesebb éghajlatváltozás, valamint az emberi terjeszkedés és a környezetszennyezés miatt. A Plos One tudományos folyóiratban most publikált, nagyszabású tanulmány szerint azonban az egyedszámuk több helyen lassan, de biztosan emelkedésnek indult.

Több mint hétezer kilométert térképeztek fel

A tenyész- és fészkelőhelyek korábbi szárazföldi felmérései fontos bizonyítékot szolgáltattak a populáció pontos méreteire, ám a kutatók szerint eddig korlátozott adatokat adtak a levesteknősök egyedszámairól, ugyanis az óceánról – ahol a teknősök a legtöbb időt töltik – nem álltak rendelkezésre megerősített eredmények.

Közönséges levesteknősök úsznak a fotós felé - ők is olyan fajhoz tartoznak, amelyek életét nagyban befolyásolja a fokozott fényszennyezettségForrás: NOAA

A De Monterey Bay Aquarium kutatói ezért a korallzátonyok lakóinak számító levesteknősök és a közönséges cserepesteknősök populációinak vizsgálatához egyesítették az elmúlt tizenhárom év eddig végzett vízi felméréseinek adatait, amelyeket összesen ötvenhárom szigetről gyűjtöttek össze a csendes-óceáni térségben. Azt remélték, hogy ez lehetővé teszi számukra, hogy megértsék a további környezeti és antropogén tényezőket, amelyek a teknősök populációinak változását irányítják. Az új felmérések során egy lassan mozgó csónak körülbelül 15 méterrel a felszín alatt vontatott két búvárkamerát, amelyek az élőhely és a tengeri élet részleteit rögzítették. Összességében mintegy 7 300 kilométert fedeztek fel lineárisan, és több mint 3400 teknőst figyeltek meg a két fajból.

Felfedezték az emberi hatások egyértelmű nyomait

A felmérés adatai szerint az öt vulkáni és kettő korallszigetből álló szigetcsoport, a csendes-óceáni Amerikai Szamoa területén él jelenleg a legtöbb közönséges cserepe3steknős, míg a Hawaii-szigetektől délnyugatra eső, többnyire lakatlan régióban a levesteknősök terjednek el egyre nagyobb számban. Előbbiekből jóval kevesebb (10 százalékkal) egyedet regisztráltak a kutatók, ami azt jelzi, hogy nem csak utóbbiaknak kell szembenéznie számos fenyegetéssel.

A levesteknős előfordulási helyeiForrás: Origo

A levesteknősök egyedszámának sűrűségét elsősorban az óceán hőmérséklete és az állatok termékenysége befolyásolta, ám történelmi és emberi hatások egyértelmű nyomait is felfedeztük – mondta Sarah Becker, a De Monterey Bay Aquarium kutatója. – Jó hír, hogy a felmérés alatt a levesteknős populációk stabilak maradtak vagy kis mértékben, de növekedtek.
A kutatók szerint a tendencia folytatásához és a populáció stabilizálásához azonban további, hathatós védőintézkedésekre van szükség.