Óbirodalmi temetőt fedeztek fel a Kairó melletti el-Gízában

2019.05.05. 13:26

Az egyiptomi óbirodalom korából származó, csaknem 4500 éves temetőt fedeztek fel a gízai piramisok közelében - közölte szombaton a régészeti minisztérium.

Az egyik sír a piramisépítő Kefrén fáraó egyik főemberéé

Több festett fakoporsót és mészkőszobrokat találtak a Gízai-fennsík délkeleti részén található ásatáson - olvasható a tárca közleményében. A legrégebbi sír egy mészkő családi sír az V. dinasztia korából, körülbelül i.e. 2500-ból származik.

A gizai piramisok tövében folyik az "elveszett város" feltárásaForrás: Origo

Az AFP francia hírügynökség fotósa a temetkezési helyiségben falfeliratokat, festett fából készült szarkofágokat, állatokat és embereket ábrázoló szobrokat látott.

A Kairó közelében fekvő gizai piramisokForrás: AFP/Bognár Tibor

A minisztérium szerint a sírban két ember nyugszik: Behnui-Ka, akinek hét tisztsége volt, így pap és bíró, valamint Nvi, Kefrén (Hafré) fáraó magas rangú hivatalnoka és "tisztítója".

Még a késői korban is használhatták a temetőt

Hafré, görög nevén Kefrén építtette a második leghíresebb gízai piramist. "Számos régészeti tárgyat találtunk ebben a sírban, így a sírhely egyik tulajdonosának, a feleségének és a fiának a mészkőből készült szobrait" - közölte a tárca.

Kefrén fáraó gránitszobra a kairói Egyiptomi MúzeumbanForrás:Wikimedia Commons

Asráf Mohi, a Gízai-fennsíki ásatások főigazgatója szerint

a temetőt a későkorban (i.e. 700 és 300 között) ismét használhatták.

A minisztérium több, a későkorból származó hieroglifákkal ékesített fakoporsót is bemutatott.

Kefrén piramisa, előtérben a híres szfinxForrás: Wikimedia Commons

Az elmúlt években a hatóságok egyre többek közölnek a régészeti felfedezésekről, bár Egyiptomot gyakran vádolják hanyagsággal és a tudományos pontosság hiányával.

(Forrás: MTI/AFP)