A rosszul kezelt hulladék évente egymillió embert öl meg világszerte

2019.05.14. 12:28

A legfrissebb jelentések szerint a rosszul kezelt hulladék miatt több százezer, de akár egymillió ember is meghalhat évente a fejlődő világban, pedig a baj könnyen megelőzhető lehetne. A kutatók szerint a műanyagszennyezés új és minden eddiginél veszélyesebb fenyegetést jelent.

Évtizedek óta problémát jelent

A szegényebb országokban gyakran nem veszik komolyan a településeken felhalmozott hulladékot, ami napról-napra, hétről-hétre növeli a könnyen megelőzhető betegségek terjedését. A Tearfund jótékonysági szervezetének felmérése szerint a rosszul kezelt hulladék miatt évente több millió ember szenved, és közülük 400 ezer és 1 millió közé tehető azok száma, akik belehalnak a kórokozók okozta fertőzések miatt kialakult betegségekbe.

Egy szennyezett csatorna Mumbai-banForrás: Rafiq Maqbool

A rosszul kezelt hulladék már évtizedek óta problémát jelent, ám a le nem bomló műanyag szennyezésének növekedés új oldaláról közelíti meg az amúgy is fennálló szörnyű helyzetet – mondják a kutatók. – A műanyaghulladék elzárja a vízi utakat, és jelentősen hozzájárul a pusztító árvizekhez, ami terjeszti a vízben terjedő betegségeket. Továbbá a hulladékok égetésével káros toxinok szabadulnak fel, ami jelentős levegőszennyezést okoz.
A jelentés rámutat arra a döbbenetes tényre, hogy a fejlődő országokban minden második percben egy emeletes háznyi műanyag hulladékot égetnek el. Azt is hangsúlyozzák, hogy néhány műanyag bomlás közben káros vegyi anyagokat bocsáthat a környezetbe, ám miután a leginkább szegényebb országokban ezeknek a hatásoknak a mechanizmusát nem igazán értik, ezért azok kevéssé elfogadhatóak az emberek számára.

Sürgető a műanyag szennyezési válság megelőzése

Sir David Attenborough Kék Bolygó című sorozata kiemelten fókuszált a műanyaghulladék problémájára, és sürgős lépéseket sürget a műanyaggyártásért felelős cégek részéről, akik segítséget tudnak nyújtani a környezetszennyezés ily mértékű problémájával küzdő országoknak.
Eljött az ideje, hogy a figyelmünket teljesen a mai nap egyik legsürgetőbb problémájára fordítsuk, ami nemcsak a bolygónk egészségére, hanem a világ minden tájáról érkező emberek jóllétére is óriási hatással van, és ez a műanyag szennyezési válság megelőzése – mondta Sir David Attenborough. – Ez a jelentés az elsők egyike, amely a műanyag szennyezés hatásait vizsgálva nemcsak a vadon élő állatokkal, hanem a világ legszegényebb embereivel való kapcsolatra is rávilágít.

Sir David Attenborough napjaink egyik legismertebb tudományos ismeretterjesztő személyiségeForrás: Vanessa Berlowitz

A szegényebb országokban a műanyagszennyezés káros hatásai közé tartozik többek között a halászati tevékenység lehetőségének az elvesztése (miután a világtengerben élő állatok elnyelik a műanyagokat), a mezőgazdaság károsodása (a szarvasmarhák egyharmada és a fejlődő országokban tenyésztett kecskék fele jelentős mennyiségű műanyagot fogyaszt el, ami nem csak egészségügyi kockázattal jár, de halállal járó puffadáshoz is vezethet), de a partokon és a korallzátonyokon felhalmozódó, nagy mennyiségű műanyaghulladék visszaszorítja azokat a turistákat is, akikre számos, szegényebb ország támaszkodik.

Nem elég „egy csepp az óceánban"

Míg a legtöbb figyelem eddig a tengeri műanyag szennyezésének a természeti világban gyakorolt hatásaira összpontosított, a szegényebb országokban élőkre kifejtett hatásai legalább akkora problémát okozhatnak. Az ENSZ szerint évente mintegy 8 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ tengereibe. A múlt héten számos ország egy petíciót írt alá a műanyag hulladékok fejlődő országokba történő áramlásának csökkentése érdekében és vannak arra vonatkozó jelek is, hogy egyes vállalatok kísérleteznek a probléma megoldásán, ám ezeket a próbálkozásokat a környezetvédők egyelőre úgy írják le, mint „egy csepp az óceánban".

Egyre elképesztőbb méreteket ölt a műanyag szennyezés az óceánokonForrás: U.S. Navy/Mc3 Alexander Tidd

Olyan vezetőkre van szükségünk, akik felelősséget vállalnak és nemzetközi fellépésre annak érdekében, hogy támogatni tudjuk a műanyag válság által leginkább érintett közösségeket – mondta Attenborough, aki a Fauna & Flora International védelmi jótékonysági szervezet alelnöke, amely szintén együttműködött a jelentés készítésében.
Hozzátette: világszerte legalább 2 milliárd ember nem gyűjti össze a szemétet, így azok felhalmozódnak és szennyezést okoznak. A jelentés szerint a szemétlerakódás megduplázza a hasmenés kockázatát, amely a halál egyik fő oka a fejlődő országokban. Emellett több százezer ember él szó szerint a hulladékgyűjtésből, akik nem ritka esetben a szemétlerakókon élnek. Ez veszélyes munka, nemcsak az emberek által okozott szennyezés miatt, hanem a fizikai sérülés veszélye miatt is.