A vérszívó poloskák legalább 115 millió éve élnek a bolygón

2019.05.17. 14:57

Legalább 115 millió éve élnek a bolygón vérszívó poloskák, ami azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint 50 millió évvel korábban jelentek meg - derült ki egy úgy tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők "rendkívül bizarr" szaporodási szokását vizsgálta

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány készítői a vérszívó paraziták 30 fajától gyűjtöttek DNS-mintákat - írja a BBC News.

"Ezek az állatok olyan rejtőzködő életet élnek, hogy 15 ember 15 éven át gyűjtötte a szükséges genetikai mintákat" - mondta Mike Siva-Jothy, az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa.

A szakember megjegyezte, hogy a vizsgálat eredeti célja egyébként az úgynevezett traumás megtermékenyítés tanulmányozása volt. A hím poloskáknak tőrszerű péniszük van, amelyet beledöfnek a nősténybe, hogy közvetlenül annak véráramába hatoljanak.

Vérszívó ágyi poloska (Cimex sp.), számítógépes illusztrációForrás: Origo

A felkutatott fajok többsége távoli vidékeken lévő barlangokban él, ahol denevéreken élősködik.

Miután a kutatóknak sikerült elegendő fajtól mintákat begyűjteni, megalkották a vérszívó poloskák genetikai idővonalát: a teremtmények genetikai kódjában bekövetkező spontán mutációk molekuláris óraként működnek, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy évmilliókra visszakövessék a rovarok evolúcióját.

"Az első nagy meglepetés az volt, hogy a vérszívó poloskák jóval idősebbek a denevéreknél, amelyekről úgy véltük, hogy az első gazdatestként szolgáltak számukra" - mondta Steffen Roth, a norvégiai Bergeni Egyetemi Múzeum munkatársa, aki a tanulmány vezetője volt. "Azt egyelőre nem tudjuk, hogy milyen állatokon élősködtek, amikor még T. rexek uralták a Földet" - jegyezte meg a kutató.

Siva-Jothy szerint a vérszívó poloskák biológiai "Achilles-sarka" a genetikai kódjukban lehet elrejtve: különösen a genomjuk azon részében, amely egyedülálló az ember vérét szívó két fajnál.

Ha a gyenge pontjukat megtalálják "új módszerekkel lehet védekezni ellenük" a tudós szerint.