Az ember génjeitől is függ, hogy kutyatulajdonos lesz-e

2019.05.20. 19:34

Az ember genetikai összetétele jelentős mértékben befolyásolja, hogy az illető kutyatulajdonossá válik-e vagy sem - derült ki svéd és brit kutatók tanulmányából.

Van öröklődő eleme a kutyatartási hajlamnak

A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Svéd Ikerregisztert használva több mint 35 ezer ikerpár genetikai összetételét vizsgálta meg, hogy megnézze, van-e "öröklődő eleme" a kutyatartásnak - írta a Medicalxpress.com.

Forrás: Shutterstock

"Meglepődve tapasztaltuk, hogy egy személy genetikai összetétele a jelek szerint nagy mértékben befolyásolja, hogy az illetőnek van-e kutyája" - mondta Tove Fall, az Uppsalai Egyetem professzora, aki a tanulmány egyik vezető szerzője volt. Hozzátette:

az eredmények hasznos információkkal szolgálhatnak az ember és kutya kapcsolatának jobb megértéséhez

a történelmi és modern időkben egyaránt.

Forrás: Maximilian von Hopffgarten

Fall szerint noha a kutyák és egyéb háziállatok világszerte megszokott tagjai a háztartásoknak, nagyon keveset tudni arról, hogy milyen hatással vannak az emberek mindennapjaira és egészségére.

"Könnyen lehet, hogy néhány emberben erősebb a született hajlam arra, hogy háziállatról gondoskodjon" - jegyezte meg a szakember.

Differenciáltabbá válhat a kutyatartás megítélése

A kutyák voltak az első háziasított állatok, legkevesebb 15 ezer éve vannak szoros kapcsolatban az emberrel és úgy tartják róluk, hogy jelentősen hozzájárulnak gazdáik jólétéhez és jó egészségéhez.

A házikutya őse a farkas. A kutya és az ember kapcsolata legalább 15 ezer éves múltra tekint visszaForrás: Wikimedia Commons

"A mostani eredmények azért fontosak, mert azt sugallják, hogy a kutyatartás egészségre gyakorolt jótékony hatása, amelyet néhány tanulmány kimutatott, talán részben a vizsgálatba bevont emberek különböző genetikai összetételével magyarázható" - mondta Carri Westgarth, a Liverpooli Egyetem munkatársa.

Egypetéjű ikrekForrás: AFP

Az ikerpárok tanulmányozásával jól elkülöníthető a környezet és a gének hatása.

Mivel az egypetéjű ikrek azonos génkészleten osztoznak, a kétpetéjű ikreknél viszont különböző génváltozatok jelenhetnek meg, ezért annak összehasonlítása, hogy az ikerpárok egy, vagy mindkét tagjának van-e kutyája, megmutathatja, hogy a genetikának van-e szerepe a kutyatartásban.

Még várni kell a felelős gének meghatározására

A mostani tanulmányból kiderült, hogy az egypetéjű ikerpárok esetében a kétpetéjűekhez képest

jóval gyakrabban fordul elő, hogy mindkettejüknek van kutyája.

Ebből arra lehet következtetni, hogy a kutyatartás hátterében genetikai okok is állnak.

Egyes vélekedések szerint a kutyák és gazdáik egy idő után elkezdenek hasonlítani egymásraForrás: pexels.com

A szakemberek szerint a tanulmányból ugyan nem derül ki pontosan, hogy melyek az érintett gének, de legalább első ízben bizonyítást nyert, hogy a genetika és a környezet nagyjából egyenlő szerepet játszanak abban, hogy valakiből kutyatulajdonos lesz-e.

(Forrás: MTI)