Furcsa dolog derült ki a marsi jégről

2019.05.23. 13:48

Ősi sarkvidéki jégtakarók maradványai azok a jégrétegek, amelyek 1,6 kilométerre a felszín alatt terülnek el a Mars északi sarkpontjánál – állapították meg két amerikai egyetem kutatói.

A Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány szerint ezek a jégrétegek együttesen a vörös bolygó egyik legnagyobb vízgyűjtőjét alkothatják.

Az austini Texasi Egyetem és az Arizonai Egyetem kutatói az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Mars körül keringő felderítő műholdja, a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) egyik radarkészülékének adataira támaszkodtak, a műszer ugyanis akár 2,4 kilométer mélyre is „belát” a Mars felszíne alá.

A kutatók homok- és jégrétegeket azonosítottak, és megállapították, hogy ha az újonnan felfedezett sarkvidéki jég teljesen elolvadna, akkor annyi víz szabadulna fel, hogy a Mars teljes felszínét legkevesebb 1,5 méter mély víz borítaná.

A jéggel teli Korolev-kráterForrás: ESA/DLR/FU Berlin

A felszín alatti jégrétegek a Mars egykori éghajlatáról árulkodnak, hasonlóan ahhoz, hogy a fák évgyűrűi a Föld klímájának változásairól mesélnek. Mindez azt jelenti, a mostani eredmények felfedhetik, hogy korábban kedvezőek voltak-e az éghajlati feltételek a vörös bolygón az élet kialakulásához.

Egy, a Geophysical Research Lettersben megjelent másik tanulmány is megerősítette a friss eredményeket. A Johns Hopkins Egyetem kutatói által vezetett független tanulmány gravitációs adatokat használva mérte fel a felszín alatti víztömeget.

A szakemberek elmélete szerint a rétegek akkor keletkeztek, amikor az elmúlt jégkorszakok idején a jég felhalmozódott a Mars sarkpontjainál. Minden alkalommal, amikor a bolygó melegedett, a jégsapkák maradványát homok fedte be, amely megóvta a jeget a napsugárzástól, és megakadályozta, hogy szétszóródjon a légkörben.