Már a Földközi-tengert is fenyegeti a tűzhal-invázió

2019.05.29. 21:48

Elkezdték a búvárok a ciprusi parti vizekben elszaporodott tűzhalak szervezett kiirtását, a térségben nem őshonos faj ugyanis nemcsak a Földközi-tenger biodiverzitását fenyegeti, de mérge az emberekre is veszélyes.

Nem csak a Földközi-tengerben jelent problémát

Jason Hall Spencer, a Plymouthi Egyetem kutatója, a tűzhalak begyűjtésének segítője szerint a faj jelenti a legnagyobb veszélyt a térség biodiverzitására.

"Nem tudom hangsúlyozni, milyen súlyos problémát jelent az egész Földközi-tengerre.

A tűzhal a legkártékonyabb invazív faj, amellyel találkoztam.

Ha nem lépünk, tartós környezeti és gazdasági károkat okoz" - idézte a kutatót a The Guardian című brit napilap honlapja.

Díszes tűzhal (Pterois radiata)Forrás: Wikimedia Commons

A tűzhal antennaszerű tüskéinek szúrása mérgező, ezzel tartja távol a ragadozókat. A tűzhal fajok (Pterois sp.) a trópusi indopacifikus régióban a Dél-Csendes-óceánban és az Indiai-óceánban őshonosak.

A veszélyes invazív faj mintegy két évtizede kezdett elterjedni az Egyesült Államok déli part vizein,

a Mexikói-öbölben, ahonnan továbbterjedt a karibi térségbe, illetve felbukkant a Bahamák és a Nagy Antillák atlanti partvidékén is.

A tűzhal eredendően trópusi indopacifikus fajForrás: Wikimedia Commons

A karibi térségben felelőtlen akvaristák miatt jelent meg a súlyos ökológiai kockázatot jelentő invazív faj, akik évekkel ezelőtt feleslegessé vált példányaikat engedték a vízbe.

A mediterrán betelepedésnek természetes okai vannak

A Földközi-tengeren először hozzávetőleg hét éve, Törökország, Izrael és Libanon környékén bukkantak fel a tűzhalak, majd később Ciprusnál is észlelték. Három évvel később már Görögország, Olaszország és Tunézia vizeiben is előfordultak.

A ciprusi partvidéken aggasztó mértékben elszaporodtak a tűzhalakForrás: Origo

Az Európai Unióban Ciprus lett az első védvonal az ellenük való védekezésben. Amíg a karibi térségben az emberi mulasztás miatt terjedt el,

a Földközi-tengerben „természetes" következmények miatt jelenhetett meg.

Amikor 1869-ben átadták a Szuezi-csatornát, összeköttetés keletkezett a mediterrán, és a vörös-tengeri trópusi indopacifikus faunaprovincia között.

A Szuezi-csatorna Iszmailijánál. A csatorna jóvoltából 1869 óta - 14 millió év múltán - ismét helyreállt az összeköttetés a Földközi-tenger, valamint az indopacifikus régió közöttForrás: MTI/Máté Bence

A Vörös-tengerből a Földközi-tengerbe való bevándorlás, a tengerbiológusok által „Lessepsi-inváziónak" nevezett migráció

elsősorban akkor vált intenzívvé, amikor az 1950-es években lecsapolták az Iszmailija környék sós mocsarat.

A szuperhalin, 70 súlyezrelékes sós mocsarak – amelyeket keresztezett a Szuezi-csatorna, sokáig természetes biológiai akadályt jelentettek a vörös-tengeri fajok mediterrán megtelepedésében.

Zászlóssügérek (Pseudanthias squamipinni). A Vörös-tengeri zátonyokat káprázatosan gazdag élővilág jellemziForrás: Bolubás Brigitta

Azóta ez a folyamat azonban rendkívül felgyorsult, napjainkra közel 60 trópusi halfaj – köztük egy indopacifikus trópusi cápafaj, a feketefoltos szirticápa – vándorolt át a Földközi-tenger keleti medencéjébe, továbbá 300-400 egyéb gerinctelen faj is.

Már egy inopacifikus trópusi cápafaj a feketefoltos szirticápa (Carcharhinus melanopterus) is megtelepedett a Földközi-tenger keleti medencéjébenForrás: Wikimedia Commons

Tehát az igen szívós és ellenálló tűzhal felbukkanásán igazából nincs mit csodálkozni.

A Földközi-tengerben egyre több vörös-tengeri invazív faj megtelepedése prognosztizálhatóForrás: Haiku Deck

A Vörös-tengerből származó trópusi fajok elterjedését segítő körülmény, hogy a Földközi-tenger mintegy 5,5 millió éve történt kiszáradása, az ún. messinai sókrízis, és a medence újbóli elárasztódása óta

még mindig nem lette betöltve az össze ökológiai fülke (niche).

Ezért várható további invazív indopacifikus fajok betelepedése is.

Részsikereket hozhat a begyűjtés

A ciprusi kormány ugyan nem engedélyezi a víz alatti szigonyos vadászatot, de a tűzhal elszaporodása miatt külön engedélyt adott a faj egyedeinek szervezett begyűjtésére.

"Azt tervezzük, hogy a következő két évben havonta kétszer tartunk ilyen begyűjtést, bátorítjuk a helyi halászokat és a búvárokat, hogy vegyenek részt benne" - mondta Periklis Kleitou, a Plymouthi Egyetem kutatója.

A tűzhal roppant falánk ragadozó, mindent elnyel, ami kisebb nálaForrás: Wikimedia Commons

A sügéralakúak rendjébe (Perciformes) és a skorpióhal, vagy sárkányfejűhal-félék családjába (Scorpaenidae) tartozó tűzhalaknak (Pterois sp.) nincs természetes ellenségük, igen termékenyek, havonta akár 30 ezer ikrát is képesek lerakni.

A hátúszósugarak méregmirigyekhez kapcsolódnak, ezért a tűzhal szúrása súlyos következményekkel járhatForrás: Wikimedia Commons

Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy páratlan az étvágyuk.

"Mindent megeszik, az egyedüli mód, hogy csökkentsük számukat, a tömeges begyűjtés" - tette hozzá Jason Hall Spencer.
A Karib-tengeren évekkel ezelőtt hozott sikereket a faj tömeges begyűjtése, ám a helyzet még korántsem tekinthető megoldottnak, és valószínű, a Földközi-tengerből sem tudják már teljesen kiirtani.