Űrhajós és világháborús vadászpilóta az 51-es bázis megnyitásán

2019.06.04. 22:11

Június elsejétől a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a hidegháborús korszak legendás haditechnikai eszközeit bemutató egyedülálló szabadtéri kiállítás, a Komo-Sky 51. Bázis. A főváros közelében, Dunavarsányban, az 51-es főút mellett megtekinthető gyűjtemény a katonai repülés relikviái mellett a Kádár-kor Magyar Néphadseregének harceszközeit is felvonultatja. A megnyitón jelen volt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, valamint a 97. életévében járó Frankó Endre főhadnagy, volt világháborús magyar Messerschmitt-vadászpilóta, a legendás Puma-osztály utolsó élő tagja is. Farkas Bertalan interjút adott az Origónak.

Haderőreformok és ócskavastelepek 

A rendszerváltozás utáni haderőreformok az alapokig lemenően átformálták a magyar haderőt. 1990-ben, az első szabad országgyűlési választások után az ország a Kádár-korszak kétes örökségeként súlyos államadósságban fuldoklott.

Részben az akut költségvetési hiány, részben pedig a hidegháborús időket jellemző katonai doktrínák megváltozása miatt, a rendszerváltás után hivatalba lépett kormányok erős fogyókúrára fogták a kádári Magyar Néphadsereg jogutódját, a Magyar Honvédséget.

Hidegháborús "nagyvasak" a Komo-Sky 51-es BázisonFotó: Polyák Attila - Origo

A Szovjetunió 1991-ben történt összeomlásával az 1945 utáni évtizedek szuperhatalmi egyensúlyát biztosító kölcsönös elrettentés doktrínája – amely a nagy tömeghadseregek fenntartásán alapult – egy csapásra meghaladottá vált.

Az "51-es bázis" számos hatörténetileg értékes technikai relikviát vonultat felFotó: Polyák Attila - Origo

Ezek voltak azok az okok, ami miatt 1990 után a Varsói Szerződés egykori tagállamainak hadseregeiben, köztük a Magyar Honvédségben is jelentős létszámcsökkentést hajtottak végre.

A hadrend átszervezése miatt számos laktanyát bezártak,

és a honvédség zömében szovjet eredetű haditechnikai eszközállományát is alaposan redukálták.

 

A hirtelen jött felhőszakadás sem szegte kedvét a vendégeknekFotó: Polyák Attila - Origo

A feleslegesnek nyilvánított harceszközök egy részét eladták,

a harci repülők és helikopterek, harckocsik valamint páncélozott harcjárművek, továbbá tüzérségi és egyéb eszközök java része az ócskavas telepeken végezte.

Nem élhette meg régi álma megvalósulását a sztárpilóta

Ekkortájt történt, hogy a repülős berkekben köztiszteletben álló elismert pilóta és mecénás, Komócsi Zoltán, - aki „civilben" közlekedési vállalkozóként dolgozott-, elhatározta, hogy a halálra ítélt harceszközök közül legalább a leghíresebb típusokat megmenti az enyészettől.

Komócsi "Komó" Zoltán, egykori pilóta, a bázis megálmodójaForrás: Komo Sky Team

Régi dédelgetett álmát, hogy a katonai repülés legendás relikviáiból a nagyközönség számára nyitott haditechnikai parkot hozzon létre azonban már nem tudta megvalósítani.

Komócsi Zoltán erőt, fáradságot és pénzt nem kímélve igyekezett megmenteni a repüléstörténet minél több emlékétForrás: Komo Sky Team

A levegő és a repülés szerelmese, Komócsi Zoltán neve nem csak Magyarországon, hanem a határokon túl is ismert volt az általa alapított Apollo Fox bemutató kisgépes kötelék, valamint a fantasztikus képességű Hungarian Tricolors magyar repülőshow-csapat jóvoltából.

"Komó" és Szakács "Szaki" Gábor megérkeznek Angliából a tököli repülőtérre a mecénás által megvásárolt oldtimer L-29 Delfin sugárhajtású kiképzőgép fedélzeténForrás: Komo Sky Team

A szélesebb közvélemény idehaza akkor ismerhette meg igazán jól Komócsi Zoltán nevét, amikor 2013-ban egy másik ismert aviátor, Szakács Gábor Boeing 737-es kapitány segítségével

hazarepülte Angliából az általa megvásárolt álomszép L-29 Delfin oldtimer sugárhajtású kiképzőgépet,

a magyar katonai repüléstörténet egyik emblematikus típusát.

A Komo-Sky Team tulajdonában álló világszenzációnak számító magyar lajstromozású oldtimer vadészgép, az L-29 Delfin, a tököli repülőtér betonján, a berepülési program előttForrás: Elter Tamás

A nagy álom, a Komo-Sky 51-es Bázis megnyitását azonban már nem élhette meg; 2014. május 28-án tragikus körülmények között egy repülőbalesetben meghalt.

Űrhajós és világháborús Messerschmitt pilóta a megnyitón

Komócsi Zoltán tragikus halálával egy csapásra kérdésessé vált az akkorra már jelentős állományúra növekedett és komoly hadtörténeti értéket képviselő gyűjtemény sorsa.

Farkas Bertalan űrhajós és Barcsik Andrea az "51-es bázis" ünnepélyes megnyitójánFotó: Polyák Attila - Origo

Az eszközök szakszerű restaurálása, újrafestése, valamint a haditechnikai park kiépítése nem csak hozzáértő szakembereket és rengeteg munkaórát kívánt meg, hanem rendkívül komoly anyagi ráfordítást is igényelt.

Rácz László ezredes haditechnikai szakértőként működött közre a géppark korhű és szakszerű restaurálásábanFotó: Polyák Attila - Origo

Komócsi Zoltán özvegye, Barcsik Andrea azonban a nehézségekkel dacolva elhatározta, hogy beteljesíti férje régi nagy álmát, és Rózsavölgyi László valamint mások, köztük Rácz László repülő ezredes áldozatos támogatásával önerőből nekifogott a lehetetlennek látszó vállalkozáshoz, amit hit, elszántság, és lelkesedés nélkül aligha lehetett volna megvalósítani.

Rácz László repülő ezredes ( a képen középen sötétkék egyenruhában) katonai pilóta, a forgószárnyas harci gépek elismert szakértőjeForrás: Polyak Attila

A Komo-Sky 51-es Bázis, napra pontosan az alapító, Komócsi Zoltán halálának ötödik évfordulóján tárta szélesre kapuit a katonai repülés múltja, valamint a haditechnika, és a hadtörténet iránt érdeklődők előtt.

Egy élő legenda: A 97 éves Frankó Endre főhadnagy, a legendás Pumák utolsó életben lévő tagja, egykori Messerschmit Bf 109-es vadászpilóta, aki a második világháború utolsó hónapjaiban  harci bevetéseket repült a magyar légtérbenFotó: Polyák Attila - Origo

Az ünnepélyes megnyitót többek között Farkas Bertalan, Magyarország első, és mindmáig egyetlen kozmoszban járt asztronautája, valamint a második világháború legendás magyar vadászrepülő egysége,

a Puma-osztály egyetlen még életben lévő tagja, Frankó Endre főhadnagy is megtisztelte jelenlétével,

aki a világháború utolsó hónapjaiban Messerschmitt Bf-109-es vadászgépén még harci bevetéseket repült a magyar légtérben.

Megvalósul egy nagy álom

A megnyitó napján, Komócsi Zoltán halálának ötödik évfordulóján, mintha az égiek is megkönnyezték volna az egykori gyűjteményalapító sztárpilótát egy hirtelen jött kiadós zápor képében.

De a szerencsére csak rövid ideig tartó felhőszakadás nem szegte kedvét az ünnepélyes parknyitáson megjelent illusztris vendégseregnek.

A hirtelen jött eső sem szegte kedvét az ünnepség résztvevőinekFotó: Polyák Attila - Origo

A megnyitó fővédnökének felkért első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki vadászpilótaként maga is rengeteg repült órát töltött a hidegháború egyik leghíresebb szuperszonikus elfogó vadásza, a Mikojan-Gurevics MiG-21 pilótafülkéjében, elmondta, hogy a Komo-Sky 51. Bázis nem csak az egykori hajózóknak (repülőgép vezetőknek, a szerk.) és műszakiaknak jelenthet sokat, hanem - és főleg – a fiataloknak.

Farkas Bertalan ünnepi köszöntőjét mondjaFotó: Polyák Attila - Origo

Én is elhozom majd ide az unokáimat, és próbálok mindenben segíteni a bázis üzemeltetőinek"-

jelentette ki megnyitó beszédében az első magyar asztronauta. „ Egy álom megvalósulásának vagyunk a szemtanúi" – így kezdte ünnepi beszédét Mesterházy Sándor, Komócsi Zoltán egykori jó barátja.

„ A Kádár-kor repülőeszközeit már rég kivonták a szolgálatból, amiket Komócsi Zoltán apránként felvásárolt. Az volt a terve, hogy mindez egy kiállítás alapjává váljon. A nagy álom, ma valósult meg, a család összefogásával"-fűzte hozzá.

Az álom beteljesedett, és közkinccsé vált a páratlan hidegháborús haditechnikai gyűjteményFotó: Polyák Attila - Origo

A megnyitóbeszédek elhangzása után kegyeleti aktusként megkoszorúzták Komócsi Zoltán emlékművét, amely stílszerűen egy kőpódiumra felállított Míg-21-es vadászgép függőleges vezérsíkja.

Hidegháburús legendák Dunavarsány határában

Az eredeti állapotukban helyreállított repülőeszközök mindegyike a repüléstörténet hidegháborús korszakának leghíresebb szovjet típusait reprezentálja.

Az alapító Komócsi Zoltán emlékműve a haitechnikai parkbanFotó: Polyák Attila - Origo

Ma már csak nagyon kevés helyen lehet közvetlen közelről megszemlélni a Mikojan-Gurevics tervezőiroda talán legismertebb vadászgépét, a MiG-15-öst

(NATO kódja: Fagot). A MiG-15 fontos mérföldkőnek számít a magyar katonai repülés történetében, ugyanis ezzel a típussal lépett be hazánk a jet-korszakba, a sugárhajtású harci repülés világába.

Az 51-es bázis Mig-15 típusú kétszemélyes UTI gyakorló  vadászgépeFotó: Polyák Attila - Origo

Az első példányok 1951-ben érkeztek Magyarországra,

és a típussal felszerelt első magasabb egység még abban az évben, március 16-án alakult meg, Mezőfi István alezredes parancsnoksága alatt.

A rendkívül fordulékony és nagy tűzerejeű, egy 37 mm-es és kettő 23 mm-es beépített gépágyúval felszerelt sugárhajtású típus az 1950-ben kitört koreai háborúban szerzett világhírnevet magának, ahol is alaposan megizzasztotta az amerikai pilótákat.

MiG-21-es vadászok a Komo-Sky 51. Bázis szabadtéri kiállításánFotó: Polyák Attila - Origo

A Komo-Sky 51-es Bázis területén közvetlen közelről megcsodálhatjuk a történelmet írt legendás vadászt, csak úgy, mint továbbfejlesztett változatát, a MiG-17 (NATO kódja: Fresco) sugárhajtású harci gépet. Egy másik híresség, a MiG-21 (NATO kódja: Fishbed) ugyancsak új fejezetet nyitott a hazai repüléstörténetben. Ez volt ugyanis a magyar légierő első olyan elfogó vadásza, amely vízszintes repülésben képes volt Mach 2, azaz kétszeres hangsebességgel repülni.

A MiG-21 volt az első kétszeres hangsebességre képes elfogóvadász a magyar  légierő állományábanFotó: Polyák Attila - Origo

Az első MiG-21-sek 1961-ben érkeztek Magyarországra, és egészen 1993-ig ez a típus alkotta a légierő vadászállományának gerincét, amit csak 2000-ben vontak ki végleg a Magyar Légierő állományából.

Nem csak repülőgépek láthatóak a parkbanFotó: Polyák Attila - Origo

Az igen hosszú, 1959-től 2002-ig tartó sorozatgyártás idején a típusnak számos továbbfejlesztett verzióját állították szolgálatba, a legendás gépből pedig több is megtekinthető a bázison.

A legendás típus 2000-ig állt szolgálatban a Magyar LégierőnélFotó: Polyák Attila - Origo

Ezek közül talán az a példány a legérdekesebb, amely legutolsóként repült a típus hazai történetében amikor is 2000. augusztus 24-én az utolsó 21-seket is kivonták a pápai repülőezred állományából. A Komo-Sky 51-es Bázis tulajdonában álló gép az erre a történelmi alkalomra kapott felújított díszfestését viseli.

A MiG-23 "Flogger" 1997-ig állt szolgálatban a honi légierőnélFotó: Polyák Attila - Origo

A gyűjtemény másik látványos darabja, a maga korában rendkívül korszerűnek számító MiG-23 (NATO kódja: Flogger) amely a Varsói Szerződés első változtatható szárnynyilazású harmadik generációs szuperszonikus harcászati elfogó vadásza volt.

A varia-szárnyú MiG-23 harcászati vadászgép a bázis gyűjteményébőlFotó: Polyák Attila - Origo

A magyar légierőben 1979 és 1997 között állt szolgálatban, a típust nukleáris fegyverekkel is fel lehetett szerelni. A „Flogger" nem csak megtekinthető, hanem a pilótafülkéjében is helyet lehet foglalni, csakúgy mint a 21-es típusban.

Egy másik híresség: a Mi-8 forgószárnyasFotó: Polyák Attila - Origo

A repülőeszközöket nem csak a merevszárnyas sugárhajtásúak, hanem legendás forgószárnyasok, azaz katonai helikopterek is képviselik, köztük a Mi-2, a még ma is szolgálatban álló és nagyon kedvelt Mi-8,

valamint az afganisztáni háborúban híressé vált „repülő tank",

a páncélozott, félszárnyairól harcászati rakétákat indító, és pusztító tűzgyorsaságú forgócsöves gépágyúval felszerelt gázturbinás Mi-24 „Hind".

A Mi-24  gázturbinás harci helikopter, amit masszív tömege nagy tűzereje és erős páncélozottsága miatt repülő tankként is emlegettekFotó: Polyák Attila - Origo

Az érdeklődők beülhetnek a gépekbe, a kalandra vágyók pedig kipróbálhatják a katapultálás élményét is, egy indítósínen mozgatott eredeti katapultülésbe szíjazva.

Dunavarsányi haditechnikai parkFotó: Polyák Attila - Origo

A park területén a repülőgépeken és légvédelmi eszközökön kívül az egykori Magyar Néphadsereg számos szállító, és gyönyörűen fejújított páncélozott harcjárműve is megtekinthető.

Fontos tudni, hogy honnan indultunk, és hová jutottunk

A kiállított harci eszközök – történelmünk egy-egy darabjának – árnyékában állva beszélgettünk Farkas Bertalannal, aki egykor MiG-21-es vadászpilótaként kezdte el repülős karrierjét.

Mikor ült utoljára a „Fishbed" pilótafülkéjében?

1997. november 17-én repültem utoljára ezzel a típussal.

Ön szerint, miért lehet fontos egy ilyen hidegháború korát megidéző haditechnikai kiállítás, mint a most megnyitott Komo-Sky 51-es Bázis is a mai generáció számára?

Minden ehhez hasonló park azt a technikai fejlődést reprezentálja, hogy honnan indultunk, illetve hová jutottunk.

Farkas Bartalan az általa is repült MiG-21 -es vadászgép mellettFotó: Polyák Attila - Origo

Úgy gondolom, hogy a fiatalok különösen fogékonyak erre, azért is fontos megmutatni nekik az alapokat, illetve a múltat, mert akkor még jobban megérthető az a hatalmas fejlődési ív, amit mindössze néhány évtized alatt tettünk meg.

Éppen most van 39 éve, hogy 1980-ban Valerij Kubaszov társaként mint az első magyar űrhajós, kijutott a kozmoszba. Hogyan látja a magyar asztronautika jövőjét?

Igazából több mint hatvan éve, a Szputnyik-1 felbocsátásával vette kezdetét az űrkorszak. 1957. október 4.-e, a Szputnyik-1 orbitális pályára állításának napja az egész emberi történelemben fontos mérföldkőnek számít. Meggyőződésem, hogy az űrkutatás döntő jelentőségű az emberi civilizáció jövőjének alakításában.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az űrkutatás és az asztronautika napjainkban egyre inkább nemzetközi kooperáción alapul, szemben a múlttal. Persze, most is léteznek hagyományos „űrnagyhatalmak", de sorra jelentkeznek az újak is, akik közül Kína különösen erős, és nagyon megy előre. Nemrég voltam Pekingben egy konferencián, ahol minderről személyesen is meggyőződhettem.

Farkas Bertalan és Barcsik AndreaFotó: Polyák Attila - Origo

A hazai űrkutatás fejlődésében nagyon fontos dolog történt 2015 novemberében, Magyarország ekkor csatlakozott az Európai Űrügynökséghez. Ez a korábbiakhoz képest pedig sokkal nagyobb lehetőségeket nyit meg számunkra.

Ön szerint, mikorra várhatjuk a második magyar asztronauta űrutazását?

Ezt nyilván nem tudom most még pontosan megmondani, de szeretnék részt venni a képzésében, és koccintani is vele, ha visszatért.

Múlt és jövő így kapcsolódik össze Dunavarsányban, a Komo-Sky 51-es Bázis haditechnikai parkban.