Az idősebb erdők jobban ellenállnak az éghajlatváltozás hatásainak

2019.06.08. 15:27

Egy új kutatás szerint az idősebb erdők kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozásra, mint a fiatalabb társaik. A Vermont Egyetem kutatói több ezer erdőterület elemzése után azt találták, hogy ezek a fák különösen „jól tudnak dolgozni" a szén-dioxid megkötésén és tárolásán, kitűnő alapanyagot jelentenek a faipar számára és a meg tudják őrizni a biológiai sokféleséget.

Egyedülálló módon képesek ellenállni

A Global Change Biology tudományos folyóiratban közzétett tanulmány azt vizsgálta, hogy az éghajlatváltozás milyen hatást gyakorol az Egyesült Államok keleti részén és a kanadai területeken fekvő erdőire. A Vermont Egyetem kutatói megállapították, hogy minél idősebbek az erdők, annál kevésbé mutatnak éghajlati érzékenységet a szén-dioxid megkötés, a faanyag és a biodiverzitás szempontjából. Más szóval, a minél magasabb életkor megvédheti a világ sérülékeny erdeit az éghajlatváltozás egyre drámaibb hatásaitól.

Az idősödő erdők előnnyel indulnak a fiatalabbakkal szembenForrás: WWF Magyarország/Gálhidy László

Ez a tanulmány pontosan rámutatott, hogy az idősebb erdők egyedülálló módon képesek ellenállni az éghajlatváltozás következményeinek – mondta Dominik Thom, az UVM Rubenstein Környezet- és Természeti Erőforrás Iskola vezető posztdoktori kutatója. – Megállapításaink mérföldkőnek számítanak az erdők előkészítésével és megőrzésével kapcsolatos vita során.
Egyetlen fa életműködése alatt 20 millió köbméter levegőt képes kémiailag megtisztítani a szén-dioxidtól.

Azonosították az alkalmazkodás lehetőségeit

A tanulmány 18 500 erdőterületről beérkező adatot elemzett többek közöttMinnesotától Mainen át Új-Skóciáig. A vizsgált fák átlagos életkora 150 év volt. A Nagy Tavaktól keletre és délkeletre fekvő fiatalabb erdők kevésbé álltak ellen az éghajlatváltozásnak, ami a szén-dioxid-tárolás és megkötés, a faanyag és a biológiai sokféleség előrejelzett csökkenését mutatta.

Jobban képesek megkötni a szén-dioxidot isForrás: pexels.com

Tanulmányunk azonosította az erdőgazdálkodás számára a globális változásokhoz való alkalmazkodás újfajta lehetőségeit – mutatott rá William Keeton, az UVM Rubenstein Iskola és Gund Intézet erdészeti professzora. – Ez magában foglalhatja például az idős erdők feltételeinek javítását a kiterjesztett vágási ciklusokkal és a helyreállító erdőgazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával.
Hozzátette: az idősebb erdők szerkezeti szempontból bonyolultabbak, ahol a fajok keveredése még inkább növelte az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet. William Keeton szerint a most publikált kutatás teljesen újszerű eredményeket mutat be, amelyek segíthetnek az erdő dinamikájának jobb megértésében is.