Majdnem a kozmoszban ragadt az első női űrhajós

2019.06.17. 21:58

1963. június 16-án a Szovjetunió új fejezetet nyitott az 1950-es évek második felétől kibontakozó űrversenyben. A szovjet hírügynökség, a TASSZ, június 19-én kiadott kommünikéjében azzal lepte meg a világközvéleményt, hogy a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén a 26 éves Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova sikeres, három napos űrutazást hajtott végre a történelem első női űrhajósaként. A betegesen titkolózó Szovjetunióban semmit sem bíztak a véletlenre: Tyereskova űrutazását csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor a világ első női asztronautájának sikerült végrehajtania a problémáktól egyáltalán nem mentes űrrepülés utolsó és egyik legveszélyesebb fázisát, a landolást.

Hidegháborús logika szüli meg az első női űrhajóst

Az 1937. március 6-án szerény anyagi körülmények között élő családban született Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova egészen 1962-ig még csak nem is gondolhatott arra, hogy szinte az egyik napról a másikra, asztronauta válik belőle, méghozzá a történelem első női űrhajósaként.

Valentyina Tyereskova, a világtörténelem első női űrhajósa, a Vosztok-6 kabinjábanForrás: Ria/Novosztyi

Az űrkorszak hajnalán az első lépéseit megtevő, és távolról sem veszélytelen asztronautika még „férfimulatság" volt a javából.

A második világháború vége, 1945 után, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között kibontakozó politikai-katonai szembenállás, a hidegháború felgyorsította a titkos hadiipari fejlesztéseket,

amelyek közül a rakétatechnológiát mindkét szuperhatalom kiemelt prioritásként kezelte.

 

Churchill, Roosevelt és Sztálin az 1945 februárjában megtartott jaltai konferencián. Nem sokkal később, a náci Németország összeomlása után  kiéleződött a szovjet és nyugati szembenállás, elkezdődött a négy évtizedig tartó hidegháborúForrás: Wikimedia Commons

Sztálin 1953. március 5-én bekövetkezett halála után éles hatalmi harc bontakozott ki a Kreml kulisszái mögött,

amiből Nyikita Szergejevics Hruscsov került ki győztesen.

Hruscsov, mint az SZKP új első titkára, gyökeresen szakított azzal a politikai vonalvezetéssel, amit elődje, Sztálin képviselt.

Itt még mindenki a "gazda" árnyékában lépked. Mikojan, Hruscsov ( a kép közepén), és Malenkov Sztálin társaságában. A diktátor halála után heves hatalmi harc robbant ki a Kreml falai közöttForrás: Ria/Novosti

Hruscsov igen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy ország-világ számára megmutassa, a Szovjetunió nem csak a belső politikai propaganda szintjén,

hanem a valóságban is képes kihívást jelenteni illetve alternatívát mutatni a Nyugat számára,

ahol az 1950-es években a közvélemény még olyan kezdetleges muzsikként tekintett az oroszokra, akik legfeljebb a nyugati technológia elcsenésére és lemásolására képesek.

Nyikita Sz. Hruscsov, az SZKP első titkára Jurij Gagarinnal (a kép jobb szélén) az első kozmoszban járt űrhajós, valamint váltótársa, German Tyitov társaságábanForrás: WERDRUSSIA.ORG

Hruscsov az 50-es évek derekától kibontakozó űrversenyt tekintette ehhez a legmegfelelőbb terepnek. Az orosz tudománytörténetben nem voltak előzmény nélküliek a rakétatechnológiai kutatások.

Amerikai és szovjet hajsza Hitler csodafegyvere, valamint a német rakétatudósok után

A 20. század elején ugyanis Konsztantyin Ciolkovszkij munkásságának köszönhetően született meg a rakétahajtás elve, amely perspektivikusan irányt mutatott a világűr eléréséhez.

Konsztantyin Ciolkovszkij, a rakétahajtás elméletének orosz megalkotója, 1934-benForrás: Wikimedia Commons

A rakétatechnológiában a második világháború évei hozták el az igazi forradalmi áttörést, igaz, hogy nem a Szovjetunióban és az angolszász szövetséges hatalmaknál, hanem a náci Németországban.

Wernher von Braun (a képen sötét öltönyben) német rakétatudósok és tisztek között, a peenemündei kísérleti rakétatelepenForrás: Bundesarchiv

Egy fiatal német rakétamérnök, Wernher von Braun és munkatársai az amerikai Robert Goddard munkásságát felhasználva – aki 1926-ban alkotta meg az első folyékony hajtóanyagú rakétát -, megépítették az első valódi ballisztikus rakétát, Hitler „csodafegyverét" a V-2-t,

amely 1942 októberében az emberiség történetében először lépte át a Kármán-vonalat, a légkör és a világűr határát,

és ember alkotta eszközként kijutott a kozmikus térbe.

Kármán Tódor, a világhírű magyar fizikus, akit a szuperszonikus repülés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek.Forrás: Wikimedia Commons

A második világháború végnapjaiban az amerikaiak és a szovjetek között egymással versengő hajtóvadászat bontakozott ki a német rakétatudósok és rakétatechnológiai dokumentáció „begyűjtésére".

A német A-4 vagy V-2 ballisztikus rakéta volt az első ember alkotta eszköz, amely átlépte a világűr határátForrás: Wikimedia Commons

Noha ebben az „agyvadászatban" az amerikaiak bizonyultak sikeresebbnek (az amerikai fogságba került Wernher von Braun volt az, aki később megkonstruálta számukra a Staurn-V. holdrakétát),

de a szovjetek is rendelkeztek egy rendkívül tehetséges konstruktőrrel, a zseniális Szergej Kroljovval,

a „szovjet Von Braunnal", akinek és munkatársainak köszönhetően mégis a Szovjetunió nyerte meg az űrverseny első szakaszát.

Megrökönyödik a nyugati világ 

Az 1957-es Nemzetközi Geofizikai Év keserves meglepetést jelentett Amerika és a nyugat számára: október 4-én ugyanis a Szovjetunió sikeresen földkörüli pályára állította a világtörténelem első mesterséges holdját, a Szputnyik-1-et.

A Szputnyik-1 volt az első olyan űreszköz, ami elérve az első kozmikus sebességet, orbitális pályára állt a Föld körülForrás: Cosmos Magazine

A hatalmas világszenzáción felbuzdulva, - ami jelentősen megnövelte a Szovjetunió presztízsét a nyugati közvélemény szemében-, Hruscsov elrendelte, hogy gyorsítsák fel az első emberes űrrepülés előkészületeit.

A szovjet pártvezetés anyagi és szellemi erőforrásokat nem kímélve hajszolta Koroljov csapatát az amerikaiakkal folytatott versenyben.

Szergej Kroljov, a zseniális szovjet rakétamérnökForrás: Wikimedia Commons

A szovjetek szerencséjére az amerikai elnök, Dwight D. Eisenhower jóval kisebb érdeklődést tanúsított a rendkívül költséges űrverseny iránt, mint szovjet kollégája, Nyikita Sz. Hruscsov.

Dwight D.  Eisenhower amerikai elnököt kevésbé érdekelte a költséges űrverseny, mint HruscsovotForrás: Congress Library

Részben ennek volt köszönhető a szovjet asztronautika második történelmi jelentőségű diadala: 1961. április 12-én ismét csak a Szovjetunió szerezte meg az elsőséget Jurij A. Gagarinnak a kozmoszban megtett sikeres űrrepülésével.

Hruscsov újabb világszenzációra vágyik

Az első emberes szovjet űrprogram, a Vosztok-projekt azonban hamar elérte lehetőségei határát. Időközben az amerikaiak is felébredtek, és hatalmas léptekkel igyekeztek behozni a Szovjetunióval szembeni lemaradást.

Jurij Gagarin a Vosztok-1 kabinjában a történelmi jelentőségű, 1961. április 12-én végrehajtott űrrepülése előttForrás: Ria/Novosti

Bő három héttel Gagarin űrrepülése után,

1961. május 5-én az első amerikai asztronauta, Alan Shepard is kijutott a kozmoszba,

John F. Kennedy elnök pedig 1961. május 25-én a Kongresszus előtt elmondott beszédében bejelentette, hogy az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra.

Az elnök által meghirdetett Apolló-program új szakaszt nyitott a két szuperhatalom közötti űrversenyben.

Kennedy elnök híres beszéde közben a Kongresszus előtt, amelyben bejelentette, hogy Amerika az évtized végéig embert küld a HoldraForrás: Wikimedia Commons

Noha 1961-ben a Holdért folytatott verseny még nyitottnak számított,

az Apolló-projekt árnyékában Hruscsov számára valami olyan új világszenzációra volt szükség,

amiben a Szovjetunió ismét megszerezheti az elsőséget az Egyesült Államokkal szemben.

Alen Shephard az első amerikai asztronauta, az "űrugrása" utánForrás: Wikimedia Commons

Ezekben az években az űrhajózás még a férfiak kiváltsága volt, az asztronautika ugyanis több, mint veszélyes üzemnek számított.

A Szovjetunióban, de az Amerikai Egyesült Államokban is az asztronauták első generációja szinte kivétel nélkül a légierő legtapasztaltabb illetve legjobban felkészült vadászpilótái közül került ki.

A Vosztok-6, Tyereskova űrhajójaForrás:  Look and Learn/Wilf Hardy

Ekkoriban még senki sem gondolt komolyan arra, hogy egy „gyenge" nőt tegyenek ki olyan megpróbáltatásoknak és kockázatoknak, mint amit az űrrepülés jelentett az 1960-as évek elején.

Hruscsov és Eisenhower feleségeik társaságában. A két szuperhatalom között az 1960-as évek elején tetőzött az űrversenyForrás: Congress Library

A kialakult új helyzetre figyelemmel a kifutó Vosztok-program lezárásaként

a szovjet vezetés titokban egy újabb szenzációra készült:

elhatározták, hogy a Szovjetunió fogja a kozmoszba küldeni az első női űrhajóst.

Eleinte páros női űrrepülésben gondolkodtak

1962-ben lázas előkészületek után állították fel azt az ötfős női űrhajósjelölt csoportot, aminek az akkor 25 éves Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova is tagja lett.

Női pilóták akkoriban még nem nagyon voltak, főleg nem a hadseregben,

ezért is számított merész vállalkozásnak a repülős múlttal és tapasztalattal nem rendelkező fiatal lányok űrhajós kiképzése.

Tyereskova 22 éves korában kezdett el ejtőernyőzniForrás: Ria/Novosti

Ráadásul az idő is szorított, mert a folyton gyanakvó szovjet pártvezetést, elsősorban Hruscsov első titkárt mód felett aggasztotta az a lehetőség, hogy megelőzik őket az amerikaiak.

Hruscsov újabb szenzációra vágyottForrás: AFP/Tass

A kiválasztott hölgyekben volt viszont egy közös vonás, valamennyien ejtőernyősök voltak. Tyereskova – aki „civilben" egy textilgyárban dolgozott, és levelező tagozaton végezte a tanulmányait – 1959. május 21-én hajthatta végre élete első ejtőernyős ugrását.

Tyereskova a Csillagvárosban, kiképzése idejénForrás: Ria/Novosti

A fiatal nőnek annyira megtetszett ez a sport, hogy 1962-ig a munka és tanulás mellett összesen 125 igazolt ugrást hajtott végre, ez pedig komoly előnynek számított a válogatáskor.

Az eredeti terv szerint a Vosztok-5 és a Vosztok-6 űrhajót egyszerre kívánták az űrbe küldeni, hasonlóan a megelőző Vosztok-repülésekhez,

ám azzal a különbséggel, hogy most kizárólag nők hajtották volna végre a páros űrrepülést.

 

Tyereskova a start előtt KoroljovvalForrás: TASSZ

A szovjet szándékok szerint ezzel azt demonstrálták volna,

hogy az űrrepülésben a nők is egyenrangúak a férfiakkal.

Ezt az ötletet később aztán elvetették, és Valerij Bikovszkijt vezényelték a Vosztok-5-be, Tyereskovának pedig a Vosztok-6 űrhajó jutott.

Felvirrad a történelmi nap, amiről a beavatottakon kívül senki sem tudott

Tyereskovát és négy társát a kor szovjet szokásainak megfelelően teljes titoktartás mellett és a világtól elszigetelve képezték ki a Csillagvárosban, a szovjet űrhajósok kiképzési bázisán.

Az ejtőernyős sport világából érkezett hölgyek kemény, katonai jellegű képzésben részesültek,

centrifugába ültették őket, kiképzést kaptak a MiG-15-ös vadászgép vezetésére, zéró gravitációs gyakorló repülésekre küldték őket, emellett pedig repülőmérnöki illetve rakétatechnikai stúdiumokon kellett részt venniük.

Tyereskova szovjet asztronauták társaságábanForrás: Flickr

Az öt jelölt közül csak ketten maradtak állva, és végül Tyereskova szorította ki a másik nagy esélyest, Valentinya Ponomarjovát a Vosztok-6 kabinjából.

A Vosztok páros repülés végső személyzete, Bikovszkij és Tyereskova jelölését legmagasabb szinten, személyesen Hruscsov hagyta jóvá. Elsőnek Bikovszkij startolt el Bajkonurból, 1963. június 14-én.

Valerij Bikovszkij (a képen középen) az első kelet-német űrhajós Jähn társaságában, a Szojuz-31 misszió utánForrás: Bundesarchiv

Az indítást Tyereskova is végignézte, aki a tervek szerint két nappal később, június 16-án követte volna a Vosztok-5-öt.

(A Vosztok-5 repülését az erős naptevékenység miatt a tervtől eltérően lerövidítették.) A történelmi nap, 1963. június 16. derűs, szélcsendes, a starthoz minden szempontból ideális napként virradt fel a bajkonuri űrkikötőre.

Tyereskovát beöltöztetik az űrhajós szkafanderbe a Vosztok-6 startja előttForrás: Ria/Novosti Archive

Az utolsó vizsgálatok elvégzése után a szkafanderbe öltöztetett Tyereskovát a műszakiak a Vosztok-6 indítóállásához kísérték, beszíjazták a kabinba, majd kezdetét vette a visszaszámlálás és a start.

Tyereskova a start előttForrás: Ria/Novosti Archive

Az indítás problémamentesen sikerült, és alig negyedórával a rakétahajtóművek beindítása után Tyereskova már azt jelenthette az irányítóközpontnak, hogy a Vosztok-6 orbitális pályára állt.

Persze adódtak azért problémák is.

Bikovszkijnak a visszatérés során ugyanazzal az életveszélyes problémával kellett megküzdenie, mint korábban Gagarinnak, illetve German Tyitovnak.

A Vosztok-1 a világűrben. Bikovszkijnak hasonló gondjai akadtak, mint GagarinnakForrás: PANNONIA ENTERTAINMENT

Az űrhajó műszaki egységét nem sikerült leválasztani még a légkörbe történt belépés előtt.

A veszélyes helyzetből Bikovszkijnak szerencsésen sikerült kiszabadulnia, úgy, hogy a műszaki modult tartó fémkonzolok még az előtt elégtek a súrlódási hőtől, hogy a kabint súlyos károsodás érte volna.

Tyereskova hisztérikusan kiabált, a Vosztok-6 süllyedés helyett pedig emelkedett

A Vosztok-6 szűkös kabinjában sem volt fenékig tejfel eltölteni három napot, főleg nem egy nőnek. Tyereskova űrhajóján a helyzetszabályzó rendszerrel adódtak komoly problémák, mert csak a világűrben derült ki, hogy a rendszer fordítva működött.

Amikor a hajó ugyanis süllyedési manőverre kapott parancsot, éppen azzal ellentétesen, emelkedni kezdett.

 

A Vosztok-6Forrás: Wikimedia Commons

Nagy szerencse, hogy erre még a visszatérési manőver előtt rájöttek. Ha csak a visszatéréskor derül ki mindez, annak súlyos következményei lehettek volna; a manőver közben a Vosztok-6 ugyanis lepattanhatott volna a légkörről, ekkor pedig kétségessé vált volna, hogy egyáltalán vissza tud-e térni a földre az űrhajó.

Tyereskova a Vosztok-6 startja előttForrás: Wikimedia Commons

A problémát a földi irányításnak azonban még kellő időben sikerült megoldania. Akadtak más, nem műszaki, hanem pszichés jellegű gondok is.

Mint kiderült, Tyereskova rendkívül rosszul viselte a súlytalanságot,

egész útján végigkísérte az erős hányingerrel, fejfájással és szédüléssel együttjáró űrbeli mozgásbetegség, de igen nehezen viselte el azt is, hogy kettő napig, 22 óráig és 50 percig az ülésbe szíjazva, a szűkös kabinban szinte alig mozdulva kellett eltöltenie a küldetés idejét.

Tyereskova a kabinbanForrás: Wikimedia Commons

Valószínű, hogy ezzel összefüggésben tört ki rajta az a pszichés zavar, ami miatt hisztérikusan ordított, összefüggéstelenül beszélt, és csak Kroljovnak sikerült hosszas rádióbeszélgetéssel lenyugtatnia.

A Vosztok-6 szűkös kabinja, amiben Tyereskova három napot töltöttForrás: Wikimedia Commons

A szovjet szakértők mindebből arra következtettek, hogy a női szervezet nehezebben viseli el a súlytalanság következményeit. A hibák és a pszichés nehézségek ellenére, Valentyina Tyereskova, miután 48-szor megkerülte a Földet, tervszerűen megkezdte a leszállást.

Tyereskova után húsz évig nem járt nő a kozmoszban

A landolás azonban tartogatott még meglepetést. Tyereskova mintegy 6000 méter magasságból ejtőernyővel hagyta el a süllyedő űrkabint, de az erős oldalszél majdnem belesodorta egy tóba,

a földet éréskor pedig percekig küzdött az ernyőjével, mert a hevesen fújó szél miatt nem tudta lehúzni;

az ernyő, mint egy hatalmas vitorla száz méteren át vonszolta az egyenetlen talajon.

Tyereskova a sikeres landolás utánForrás: Space Facts

Tyereskova hősies űrrepülése a nehézségek ellenére is elérte Hruscsov célját: a Szovjetunió újabb világszenzációval rukkolhatott elő, és magáénak tudhatta a történelem első női asztronautáját is.

Tyereskova Hruscsovval és Bikovszkijjal a sikeres űrrepülésük után, a moszkvai Vörös-térenForrás: Smithsonian Institution

Tyereskova után kereken húsz évig nem járt nő a kozmoszban;

a második hölgy, és egyben az első amerikai női asztronauta, Sally Ride csak 1983-ban ismételte meg Tyereskova történelmi tettét, igaz, hogy ő már sokkal kényelmesebb körülmények között, a Challenger űrrepülőgép fedélzetén, és nem egyedül.

Sally Ride volt a második nő az űrben, és az első amerikai női asztronautaForrás: NASA

A napjainkban is jó egészségnek örvendő 82 éves Valentyina Tyereskova ugyanúgy az asztronautika egyik nagy ikonjává vált mint Gagarin, vagy az amerikai Armstrong, aki elsőként lépett a Hold felszínére.

Tyereskova napjainkban, 82 évesenForrás:  UTC/A.Savin

Tyereskovát űrrepüléséért vezérőrnaggyá léptették elő (mind a mai napig ő az orosz haderő egyetlen női tábornoka),

a Holdon pedig egy krátert neveztek el róla.

Tyereskova űrrepülése bebizonyította azt, ami ma már szinte mindennaposnak számít a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, hogy a nők a világűrben is megállják helyüket a férfiak mellett.