Húsz év alatt megduplázódott a Himalája gleccsereinek olvadása

Jégolvadás az Everest-Khumbu régió Khumbu gleccserén. A Himalája gleccserei körübelül 250 millió ember vízforrásait adják

A himalájai gleccserek olvadása a századforduló óta megduplázódott, és az elmúlt négy évtizedben az összes jég több mint egynegyede elvesztett a legfrissebb kutatások szerint. Az egyre drasztikusabban gyorsuló veszteségek a régió „pusztító" jövőjét prognosztizálják elő, miközben mintegy egy milliárd ember élete függ szó szerint az ebből származó vízkészlettől.

A kilátások szörnyűek és pusztítóak

A kutatók legújabb tanulmányukban egyesítették az 1970-es évek közepétől rögzített, amerikai kém műholdas képeket a modern műholdas adatokkal, és létrehozták az első részletes, négy évtizedet felölelő háromdimenziós folyamati ábrát a Himalája 2000 kilométeres hegylánca mentén.

A kutatók friss eredményei szerint évente 8 millió tonna jég tűnik el a Himalájából Forrás: Goncalo Diniz/Alamy

Az elemzésből kiderült, hogy a terület évente nem kevesebb, mint 8 milliárd tonna jeget veszít az olvadás miatt, ami által az alacsonyabban fekvő gleccserek magassága minden évben 5-5 méterrel csökken. A tanulmány azt mutatja, hogy

az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés és éghajlatváltozás tehető felelőssé a gyorsuló ütemű olvadásért.

A korábbi felmérések emellett magyarázatként a helyi időjárást és a légszennyezés hatását nevezték meg.

Ez az eddig kapott legvilágosabb kép arról, hogy a Himalája gleccserei milyen olvadnak olyan gyorsan 1975 óta, és hogy mi ennek az okozója

– mondta Joshua Maurer, a Kolumbia Egyetem Lamont-Doherty Föld Megfigyelőközpontjának munkatársa, aki az új kutatást vezette. – Ez valóban azt jelenti, hogy leginkább érintett gleccserek olvadási sebessége az elmúlt időszakban megduplázódott.
A múltban történt olvadási idő megértése most segíthet az új, pontosabb előrejelzések megalkotásában, ám a kilátások szörnyűek és pusztítóak.

Érzik a jelenség komoly következményeit

A kutatók eredményeiket a Science Advances tudományos folyóiratban publikálták, amely mérföldkőnek számít az előrejelzéseket illetően. A kutatók hangsúlyozták, hogy a Hindu Kush-Himalája tartományban a jég legalább egyharmada már a század végére eltűnt, és ezen a tényen nem változtatott semmit, hogy a káros kibocsátás csökkentésére irányuló drasztikus intézkedéseket azonnal meghozták az illetékesek.

A KH-9 Hexagon műhold 1975 december 20-9s felvétele Forrás: : Josh Maurer/Science

Enélkül már a jég kétharmadától el kellett volna búcsúznia a helybélieknek. Akárhogy is, hogy az

Indiában, Pakisztánban és Kínában élők hamarosan a saját bőrükön fogják érezni a jelenség komoly következményeit,

akik erőforrásként tekintenek az innen eredő vízkészletre.

Ez az éghajlati válság egy olyan szegmense, amiről talán még keveset hallottunk

– mutatott rá Philippus Wester, a Nemzetközi Integrált Hegyi Fejlesztési Központ munkatársa, aki szerint az új tanulmány igen meggyőző adatokat mutat. – Az egyre bizonytalanabb és szabálytalanabb vízellátás drasztikus hatással lesz majd a dél-ázsiai Himalája-hegység alatt élő mintegy egymilliárd ember életére.

Sürgősen le kell hűtenünk a bolygót

A térség hőmérsékleti adatai is átlagosan 1 Celsius fokos emelkedést mutatnak 2000 és 2016 között. A kutatók számításai azt mutatják, hogy ez a növekedés összhangban van az elveszett jég mennyiségével.

Jégolvadás az Everest-Khumbu régió Khumbu gleccserén. A Himalája gleccserei körübelül 250 millió ember vízforrásait adják Forrás: Alex Treadway/ICIMOD

Még a világ legmagasabb hegyeinek gleccserei is reagálnak a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből adódó globális levegő hőmérséklet-emelkedésre

– hangsúlyozta Joseph Shea, a kanadai Észak-Brit Columbia Egyetem kutatója, aki nem vett részt a tanulmány írásában. – A területen élő embereknek fel kell készülnie a legrosszabbra a jólétet és lehetőségeket illetően. Fel kell készülnünk egy nem túl virágos forgatókönyvre, ami több millió ember életét változtathatja meg.
Hozzátette:

a hőmérséklet emelkedésének megállításához le kell hűtenünk a bolygót;

nem csak lelassítani az üvegházhatású gázok kibocsátását, hanem vissza is kell állítanunk a régi, „tiszta állapotokat". Ez lehet a következő húsz év legnagyobb kihívása.