Magyarország élen jár az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében

2019.06.25. 20:00

Az előzetes nemzeti energia- és klímatervben felvázolt szakpolitikai intézkedések lehetővé teszik, hogy Magyarország ne csak betartsa, hanem túlteljesítse az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén rá vonatkozó 2030-as célkitűzéseket. Az Európai Bizottság most tette közzé a tagállamok előzetes energia- és klímaterveire vonatkozó értékelését, amelyek az uniós energia- és éghajlat-politikai célértékeknek a teljesítését hivatottak biztosítani.

A klímasemlegességhez vezető úton való előrehaladást szolgálják

Az Európai Bizottság még 2016. november végén hozta nyilvánosságra a Téli Energia Csomagot (Energy Winter Package), ami több új klíma- és energiapolitikai szabályozási javaslat mellett Nemzeti Energia- és Klímaterv kidolgozását is kérte a tagállamoktól, egységes módszertan alkalmazása mellett, egységes tartalommal.

Az országok energiaellátását megújuló energiaforrásokból fedezikForrás: thecostaricanews.co

A terv a tagországok hatályos klíma- és energia stratégiáira, cselekvési terveire is támaszkodik, ha azok összeegyeztethetők az EU 2030 klíma- és energiapolitikai céljaival, illetve a Párizsi Megállapodásból fakadó üvegházgáz kibocsátás csökkentési kötelmekkel. A nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv 10 évre szól, a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra. A Bizottság most közzétett értékelése szerint bár a nemzeti tervek komoly erőfeszítéseket tükröznek, számos területen még van min javítani. Különös tekintettel azokra a célzott és testreszabott szakpolitikákra, amelyek rövid távon a 2030-ra kitűzött célértékek teljesítését, hosszú távon pedig a klímasemlegességhez vezető úton való előrehaladást szolgálják.

A preferált csökkentési érték 85 százalék 1990-hez képest

A jelentés szerint az előzetes nemzeti energia- és klímatervek mind a megújuló energiaforrások részesedése, mind az energiahatékonysági hozzájárulások tekintetében egyelőre alulmúlják az elvárásokat. Jó hír azonban, hogy Magyarország esetében a tervezetben felvázolt további szakpolitikai intézkedések lehetővé teszik, hogy az ország túlteljesítse az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén rá vonatkozó 2030-as célkitűzéseket.

Jelentősen megemelte a megújuló energiaforrásokból származó energiafelhasználását az EUForrás: pexels.com

Az ország nemzeti energia- és klímaterve hosszú távon a bruttó kibocsátások minimum 52 százalékos csökkentését tervezi 2050-ig, megjegyezve, hogy a preferált csökkentési érték 85 százalék 1990-hez képest, amennyiben ezt gazdasági lehetőségeink lehetővé teszik, azaz 1990-hez képest 2050-ig 52-85 százalék közötti bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentést kell elérni. Köztes célként az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal szeretnénk csökkenteni 2030-ig 1990-hez képest.

Egyre nagyobb teret hódít a napenergia

Magyarország várhatóan 30 százalékkal fogja csökkenteni kibocsátásait ezen az időtávon, amelynek eredményeképpen várhatóan 96 millió tonna kvótatöbbletet realizálhat szén-dioxid egyenértékben számítva. Az Európai Bizottság a tagállamok számára GDP/fő arányosan határozta meg a nemzeti kibocsátás-csökkentési célértékeket.

A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg EurópábanForrás: pexels.com

A rendelet értelmében Magyarország csökkentési célértéke mínusz 7 százalék a hatályos európai parlamenti és tanácsi rendelet időszaka alatt. Ezzel szemben a megújuló energia részesedésének 2030-ra kitűzött célértékét a tervezett 20 százalékról legalább 23 százalékra kell növelni az új jelentés szerint. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a meglévő szakpolitikai intézkedések eredményeként 2030-ra a megújuló alapú villamosenergia-termelő egységek beépített teljesítőképessége meg fogja haladni a 4600 megawattot, amelyből több mint 4000 megawattot a napelemek tesznek ki.

Hódít a zöld energiaForrás: AFP/LexVan Lieshout

A megújuló forrásból származó villamosenergia-mennyisége 2030-ban várhatóan meghaladja a 6500 gigawatt óra amelynek közel 70 százalékát napelemek biztosítják. A megújulóenergia-hasznosítás részaránya a prognózis alapján 2030-ban a bruttó végső villamosenergia-fogyasztás 12,8 százalékát teszi ki. A tagállamoknak most hat hónap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy kiegészítsék terveiket és nagyobb nemzeti célértékeket határozzanak meg.