A csuklyásmajmok háromezer éve fejlesztik kőkorszaki eszközeiket

2019.06.27. 14:05

Valahol Brazília távoli részén, a Serra da Capivara Nemzeti Parkjában a kőből készült szerszámok használatát már több mint 3000 háromezer finomítják és tökéletesítik. Ám ezt nem az ott élő emberi közösségek végzik. Egy úttörő új tanulmány szerint a szakállas csuklyásmajmok évezredek óta következetesen kvarcköveket használnak a nyitott kesudió darabok feltörésére. És ez teszi a helyszínt a világ legrégebbi, nem emberi régészeti lelőhelyévé.

Idővel adaptálták ezeket az eszközöket

Az elmúlt évszázad óta a kutatók már biztosan tudják, hogy a szerszámhasználat nem kizárólag emberi vonás. Számos főemlős például különböző eszközöket használ ahhoz, hogy élelemforráshoz jusson, amelyeket különböző, kreatív módon használnak. A csimpánzok ügyesen törik össze a gyümölcsöket és néhány vadászó egyed akár még kezdetleges lándzsákkal is képes kisebb állatokat meglepni ezzel az üregükben.

Több ezer éve használnak eszközöket a csuklyásmajmokForrás: Wikimedia Commons

Más főemlősök botok segítségével gyűjtenek mézet, a szumátrai orangutánok pedig akár ötvennégy típusú eszközt hasznának a méz és rovarok begyűjtéséhez a megfigyelések szerint. A régészeti bizonyítékok azt is megerősítették, hogy az Elefántcsontparton élő csimpánzok több mint négyezer éve használnak kőből készült szerszámokat ahhoz, hogy minél könnyebben hozzáférjenek az élelemhez. A legújabb brazíliai ásatások pedig azt mutatják, hogy a csuklyásmajom közösségek idővel adaptálták ezeket az eszközöket.

Saját régészeti múlttal rendelkeznek

A kutatók több mint 122 különböző méretű és keménységű kőből készült tárgyat azonosítottak, amit a csuklyásmajmok használhatnak. Ezek nem kevesebb, mint 450 generáció során alakultak ki az állatok közösségében.

Egy csuklyásmajom eszközhasználat közbenForrás: Wikimedia Commons

Más szóval a Serra da Capivarában élő majmok úgymond „saját régészeti múlttal rendelkeznek", amelyek visszavezethetők egészen az ókorig. A kutatók szerint ez egy újabb vonás, amit korábban egyedülállónak hittünk az emberek vonatkozásában. A szerszámhasználat során a csuklyásmajmok fejlődtek, és ennek a folyamatnak a megértése a kutatók szerint megmutathatja, hogy a főemlősök hogyan fejlesztették ki egykor a saját szerszámhasználatukat (beleértve az őseinket is). A legrégebbi szerszámok közül néhány – sziklatörő- és vágószerszámok – akár 3,3 millió éves. Ezért a kutatók úgy vélik, hogy mielőtt az ősember elkezdte a saját eszközeinek átalakítását, a csuklyásmajmokéhoz hasonló, kőből készült szerszámokat használhattak.

Megőrizte az eszközöket az elmúlt több ezer év

A legrégebbi eszközök viszonylag kicsik és könnyűek. Noha erősen megrongálódtak, miközben a majmok használatba vették azokat, mégis megőrizte őket az elmúlt több ezer év. Ám valami radikálisan megváltozott körülbelül 560 évvel ezelőtt, amikor a csuklyásmajmok elkezdtek nagyobb és masszívabb köveket használni, ami azt jelenti, hogy az állatok keményebb, szilárdabb ételeket is fogyasztottak akkoriban. Végül, az elmúlt 300 évben „beálltak" egy közbenső szerszámméretre és alakra, amely összhangban van a kesudió héj feltörésének jelenleg megfigyelt stratégiájával. Ezt támasztják alá azok a sziklákon hagyott jelek, amelyek a csonthéjas festékanyagából kerülhettek oda.

Az apella csuklyásmajom (Sapajus apella) a legelterjedtebb dél-amerikai majom (illusztráció)Forrás: Wikimedia Commons

Ezeknek a szerszámoknak a korát 2400 és 3000 év közé azonosítottuk, és a metrikus és károsodási minták alapján kimutató, hogy a majmok élelmiszer-feldolgozása ez idő alatt hogyan változott, és érte el a mai formáját – fejtették ki a kutatók a Nature Ecology & Evolution tudományos lapban megjelent publikációjukban. – Az elmúlt évezredek azt mutatják, hogy ezek az állatok bármikor át tudnak lépni a szerszámhasználat még fejlettebb szakaszába.