Tudja-e, melyik az első teljes magyar katolikus Biblia?

2019.07.02. 12:21

Talán kevésbé közismert, mint a református Károli Gáspár féle vizsolyi Biblia, de ugyanolyan nagy jelentőségű az első teljes, magyar nyelvű katolikus Biblia. Egy jezsuita szerzetes munkája.

A katolikus egyház ellen indított reformáció eredménye a katolikus Biblia

A 16. században kezdődött a katolikus egyház elleni mozgalom, a reformáció. Ekkor jött létre a protestantizmus, az eltérő érdekektől, céloktól függően létrejött az evangélikus, és a református egyház és még számos kisebb egyház és vallási szekta. A reformáció Németországban bontakozott ki Luther Márton vezetésével. Magyarországon először a német városi polgárság körében terjedt, majd a mohácsi csata után egyre több híve lett, aztán a 16. század végére az ország nagy része áttért a protestáns hitre. A pompától és a fényűzéstől tartózkodó protestáns egyházak fontosnak tartották a gondolkodást, az anyanyelven történő miséket és a Biblia forgatását, ami a katolikusoknál csak a papoknál volt szokás, a népnek a kezébe nem került Biblia.

Illusztráció Luther Bibliájából. Luther és (feltehetőleg) Zwingli tüzet prédikálnak pápai koronát viselő sárkányra. Luther tanítása szerint a pápa maga volt az Antikrisztus.Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Reform%C3%A1ci%C3%B3#/media/F%C3%A1jl:Lucas_Cranach_per_la_Bibbia_di_Martin_Lutero.jpg

Így a protestánsok által fellendül az oktatás, iskolákat hoztak létre. Kiemelkedő református iskolák a Patakon, Pápán, Debrecenben, Sopronban, Eperjesen létesültek. Mivel az oktatáshoz könyvekre volt szükség, a reformációnak nagy érdemei vannak a nyomdászat fejlesztésében is. Ekkor jelent meg, 1590-ben a vizsolyi Biblia, vagy más néven a Károli-Biblia, a legrégibb, teljes, magyar nyelvű Biblia, melyet Károli Gáspár gönci református lelkipásztor és lelkésztársai fordítottak magyarra.

A tridenti zsinaton megreformálták a katolikus egyházat

A katolikus egyház, hogy helyreállítsa pozícióját, a reformátorok ellenében megreformálta a katolikus egyházat. III. Pál pápa a katolikus egyház ügyét rendbeteendő 1542. május 22-én egyetemes zsinatot hívott össze Tridentben, de a háborúk miatt 1543. december 13-án nyitották csak meg a tridenti főszékesegyházban. 1563-ig tartó zsinat szellemiségét máig őrzi a katolikus egyház, berendezkedése, gondolkodás módja a zsinat szerinti. A zsinat után a katolikus egyház magához tért és helyrebillent helyzete, sokakat visszatérített a katolikus hitre A Vulágta latin nyelvű szövege továbbra is az egyetlen katolikus egyház által elfogadott hiteles szöveg volt, de a reformációra reagálniuk kellett. Szükség volt egy katolikus, magyar nyelvű Bibliára.

Pázmány Péter jezsuita hittudós, bíboros és esztergomi érsek. Az ő pártfogoltjaként Káldi György 1598-ban Rómába ment, ahol belépett a jezsuita rendbe.Forrás: Wikipedia

A tridenti zsinattal kezdetét vette az ellenreformáció, melynek élen járó harcosai a jezsuiták voltak, élükön Pázmány Péter esztergomi érsekkel. A Biblia fordítását Szántó (Arator) István 1600-ban kezdte meg, de kézirata elveszett a Bocskai-felkelés alatt és 1608-ban kezdett újra hozzálátni a munkához. Tőle függetlenül Káldi György jezsuita szerzetes is lefordította a Bibliát, Pázmány Péter megbízásából, első változatát 1605-1607-ig készítette Gyulafehérvárott, melyet később átdolgozott és ez jelent meg 1626-ban Bécsben: az első, teljes, magyar nyelvű katolikus Biblia. Címe: Szent Biblia. Az egész keresztyénségnek bé-vött régi deák bötűből magyarra fordította a Jésus alatt vitézkedő társaságbeli nagyszombati Káldi György Pap.

Káldy György portréja, Jakobey Károly festménye, az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzik.Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1ldi_Gy%C3%B6rgy#/media/F%C3%A1jl:K%C3%A1ldy_Gy%C3%B6rgy_Jakobey.jpg

Ez is, mint a vizsolyi általánosan elterjedt. Mindkettőnek nagy hatása volt a magyar nyelvre, számos szólás, szó a mindennapi nyelvnek része lett. Például: mosom kezeimet, tékozló fiú, tamáskodik, „Elsőkből lesznek az utolsók.", „Aki nem dolgozik ne is egyék.", Aki keres az talál.", „Aki másnak vermet ás, maga esik bele."

A reformártus erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor támogatta Káldi munkáját

1620-ban Bécsben készítette elő Káldy a könyv kiadását. a kézirat és a nyomtatott verzió közti különbség oka a 3 cenzor. A magyar püspökök és a tartományfőnök 3 pátert, Káldy György testvérét a szintén jezsuita szerzetes Káldy Mártont, Forró Györgyöt és Rumer Gergelyt nevezte ki a revizori munkára, akik Grazban dolgoztak a Vatikán által egyedül hitelesnek elfogadott, Szent Jeromos által héberből és görögből latinra fordított Szentírás, a Vulgata alapján.

A Csíki Székely Múzeumban őrzött Káldi Biblia 1626-ból.                                                                                    Címe:Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1ldi_Gy%C3%B6rgy#/media/F%C3%A1jl:K%C3%A1ldi_Gy%C3%B6rgy_Biblia_1626.jpg

Bár Bethlen Gábor erdélyi fejedelem református volt, Káldi mégis élvezte bizalmát. Amikor Káldi nagyszombati működése alatt Bethlen seregével 1623 novemberében megszállta a várost és a tanácsbeliek egy részét és a szerzeteseket, köztük Káldit is a táborába vitette, a jezsuita szerzetes Bethlennel bátran szembeszállt és eligazította, amiért ide hozatta őket, a polgárháború miatt és amiért a törökök szövetségese, 2 órán át kapta a fejmosást a fejedelem, a szerzetes társai életét féltették, azonban Bethlennek tetszett ez a bátor, ekölcsi kiállás és asztalához ültette és 1.000 tallért  és a gönci harmincad jövedelméből 100 forintot adott neki a Biblia kiadására, valamint elengedte őt és társait és a későbbiekben is mindig tisztelettel bánt vele.

Káldi a Bibliához csatolt egy „Oktató intés" című függeléket, melyben támadja a vizsolyi Bibliát, védi a katolikus egyház által elfogadott Szentírás hitelességét és vádolja Károlit, hogy az ő Bibliája nem hiteles, megváltoztatta, kihagyott, hozzátoldott részeket, kicsavarta értelmét.
Káldi kérte Pázmányt, hogy helyezze őt Pozsonyba, hogy felépítsen ott egy jezsuita kollégiumot. Így is lett, 1630-tól haláláig annak rektora volt.

Káldi György Bethlen előtt. Tanner Mihály Societes Jesu (Prága, 1694) című művéből.Forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MagyarIrodalom-magyar-irodalomtortenet-1/kepes-magyar-irodalomtortenet-beothy-zsolt-3180/vallasi-es-nemzeti-harcok-kora-protestans-kor-antireformacio-kora-nemzetietlen-kor-34B3/26-a-xvii-szazad-vallasos-irodalma-szenci-molnar-albert-geleji-katona-istvan-kaldi-gyorgy-negyesy-laszlo-373E/kaldi-gyorgy-3767/

Az eredeti vizsolyi Bibliából körülbelül 100 darab maradt meg, a Káldy-féle Bibliából több száz. Ennek az az oka, hogy a protestánsoknál kötelező és népszerű olvasmány volt a Biblia, nem csak a lelkészek egyházi személyek, hanem a nép is gyakran, napi szinten forgatta, így elhasználódtak. A katolikusoknál azonban csak a papok használták a Bibliát, a néphez nem igazán jutott el, az egyházak könyvtárában tartották, így fennmaradtak. A katolikusoknál a Biblia valami olyasmi volt, amit felügyelet mellett kellett olvasni.

Két különböző rézmetszetes címlappal nyomtatták ki, az első változaton 5 jezsuita szenttel, a második változatnál részben újra metszették a címlapot és a szentképeket nem tették rá.
A Káldy-féle Biblia volt 1971-ig a Magyar Katolikus Egyház hivatalos Szentírása, kisebb javításokkal. 1975-ben jelent meg egy teljesen új magyar Biblia.