Nem fogja elhinni, honnan érkezett a rejtélyes kozmikus rádiójel

2019.07.01. 15:15

A hatalmas erejű kozmikus rádióhullámok egészen felfoghatatlan, 3,6 milliárd fényév távolságból érkeztek, egy olyan galaxisból, ami tágabb kozmikus otthonunkra emlékeztet.

A forrás a tudósok szerint egy, a mi Tejútrendszerünkhöz hasonló spirálgalaxis. Ez az az áttörés, amire a szakma a gyors rádiókitörések 2007-es felfedezése óta várt" – nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Keith Bannister, az ausztrál kormány tudományos ügynökségének (CSIRO) munkatársa. Ha a Holdon állnánk és letekintenénk a Földre, ezzel a precizitással nem csak azt tudnánk megmondani, melyik városból érkezett a jel, de még az irányítószámot, sőt, a konkrét városrészt is meg tudnánk határozni"- tette hozzá a kutató.

"Forrás: CSIRO "
Gyors rádiókitörések (FRB-k)

A gyors rádiókitörések (FRB-k) kozmikus rádióhullámok rövid ideig tartó, nagyon erős löketei. A számítások arról árulkodnak, hogy keletkezésükhöz akkora energiára van szükség, mint amennyit a Nap 80 éves működése során termel. Felfedezésük 2007-ben valódi szenzációnak számított, azóta pedig – hála a fejlett rádióteleszkópoknak és a csillagászok kitartásának – egyre többet találnak belőlük.

A felfedezést a CSIRO legújabb rádióteleszkópja, az ASKAP (Australian Square Kilometer Array Pathfinder/Ausztrál Négyzetkilométeres Hálózati Helykereső) tette lehetővé, amit egy nemzetközi kutatócsoport üzemeltetett. A csillagászok most abban reménykednek, hogy az eredmények révén hamarosan azt is kideríthetik, pontosan mi okozza a rejtélyes rádiókitöréseket.

2007-es felfedezésük óta 85 kozmikus rádiókitörést detektáltak a szakértők. Ezek többsége mindössze egyszeri jel volt, akadtak azonban olyanok, amik többször ismétlődtek. Két évvel ezelőtt már sikerült megtalálni egy ismétlődő rádiókitörés forrásgalaxisát, az egyszeri jelek „otthonai" viszont egészen mostanáig rejtve maradtak. A Science magazin friss számában ismertetett eredmény azért jelentős, mert most pont egy ilyen egyszeri jel csillagvárosát tudták azonosítani.

Forrás: CSIRO/Dr Andrew Howells

A kutatócsoport egyik tagja, dr. Adam Deller szerint, az ismétlődő és az egyszeri jel forrásgalaxisa nagyon eltér egymástól. „A mostani jel egy nagytömegű, viszonylag kevés csillagnak otthont adó galaxisból származik. Ez vagy arra utal, hogy a gyors rádiókitörések különböző környezeti körülmények között létrejöhetnek, vagy az ASKAP által megtalált egyszeri kitörést egy, az ismétlődőtől alapvetően különböző mechanizmus hozhatja létre" – mondta a csillagász.

Az ASKAP pontosságát jól jellemzi, hogy azt is sikerült kideríteni, a kitörés a forrásgalaxis centrumától 13 000 fényév távolságra keletkezett.

(Egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz. A fény sebessége háromszázezer kilométer per másodperc.) 

Az ausztrál eszköz munkáját a világ három legnagyobb optikai távcsöve, az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsöve (VLT), a Keck-teleszkóp és a Gemini South teleszkóp segítette.

Forrás: Dragonfly Media
ASKAP

A 6 kilométeres körzetben elterülő, 36 antennából álló kutatóeszköz olyan újfajta technológiát alkalmaz (fázisolt ellátóhálózat), aminek eredményeképpen minden egyes távcső látómezeje az eredeti harminchatszorosára növekszik. A rendszer tulajdonképpen úgy viselkedik, mintha egyetlen 6 kilométer tányérátmérőjű óriástávcső lenne, szögfelbontása is ennek megfelelően kiváló.