Megmutatjuk, hogyan lehet tudományosan kifogásokat gyártani

2019.07.04. 17:25

Kifogások, mentségek, ürügyek – mindannyian néha ezekhez nyúlunk, legyen szó késésről a forgalmi dugó miatt vagy elfelejtett születésnap okán. Egyértelmű, hogy némelyik jobb, mint a másik, vagyis néhány kifogást nagyobb valószínűséggel fogadnak el azok, akiket megbántottunk vagy akik csalódtak bennünk. A Cambridge Egyetem filozófusa most tudományos magyarázatot adott arra, hogy mi választja el a jó mentséget a rossztól, és hogy ez milyen kapcsolatban áll a mögöttes motivációval és az erkölccsel.

Fontos, hogy jó szándékkal párosuljon

Dr. Paulina Sliwa a Cambridge-i Egyetem filozófusa egy új tanulmányt tett közzé, amely azt vizsgálta, hogy mi a közös a különböző kifogásokban, azok milyen szerepet játszanak a társasági életünkben, a családi és a munkahelyi viszonyainkban. A kutató szerint bárkivel megeshet, hogy helytelenül cselekszik egy helyzetben, ám ilyenkor néha felmenthetjük magunkat, ha az alapvető morális szándékunk megfelelő.

A kifogások gyártása legyen hitelesForrás: pexels.com

Példaként azt hozta fel, hogy talán megígértük valakinek, hogy segítünk neki a bevásárlásban, ám tovább kell bent maradnunk a munkahelyükön és emiatt nem érünk oda a megbeszélt időpontban.

Dr. Sliwa szerint ilyenkor a kifogásunk tökéletesen indokolt. Hiszen rendelkeztünk egy erkölcsi tervvel, ami jó szándékkal párosult, ám egy váratlan esemény keresztül húzta a számításainkat, amire nem volt ráhatásunk.

A szándék legyen morálisan megfelelő

Sliwa összeállított egy egységes listát a „Jó szándékkal kapcsolatos közlésekről", amiben kiemelte, hogy a mindennapos kifogásaink ugyanúgy működnek, mint a tárgyalóteremben. A védőügyvédek például gyakran azt állítják, hogy bár az ügyfeleik megsértették a törvényt, de azt jó okkal, „tiszta erkölcsi szándékkal" tették.

Ha ez a szándék ugyanis morálisan megfelelő volt, ám valami miatt elveszítették a fejüket és az irányítást, akkor a történet működik.

A szundi gomb megnyomására is mindig akad egy jó indokunkForrás: Flickr/Chrissy Wainwright

A sikeres mentségek enyhíthetik a felelősségünket egy adott ügyben, és nem állítanak be minket a csaló szerepébe – magyarázta Dr. Paulina Sliwa. – Ha azt mondjuk, hogy fáradtak vagy feszültek voltunk, akkor az nem mentesít bennünket teljesen az erkölcsi felelősségtől, de megváltoztathatja a másik szemszögét azzal kapcsolatban, hogy hogyan érzi magát az esettel kapcsolatban.

Hozzátette: amikor kifogásokat rebesgetünk, akkor valóban bűnbánatot tartunk, ám érdemes előtte átgondolni, hogy mennyire kell bocsánatot kérni vagy kompenzálni.

Jelezzen erkölcsi motivációt

A sikeres mentegetőzésnek meg kell győznie a sértett felet arról, hogy a szándékunk erkölcsileg valóban megfelelő volt, de valami, ami az irányításunkon kívül van, megakadályozta, hogy a megtegyük, amit ígértünk.
Ezekben az esetekben néhány kifogás nagyon jól működik: ilyenek a szörnyű migrénem volt, a nem aludtam már három éjjel, aggódtam az édesanyám egészsége miatt és hasonlók – mondta Sliwa. – Valamennyi megfelelő erkölcsi motivációt jelez, amit a külső körülmények akadályoztak meg.
Hozzáfűzte azt is, hogy a gyengeséget erősítő kijelentések soha nem fognak működni, épp úgy, ahogy a tárgyalóteremben sem sikeresek a kényszerítő vagy provokatív fellebbezések.

A legfrissebb kutatási eredmények a Philosophy and Public Affairs tudományos folyóiratban jelentek meg.