Mégis volt mérgesgáz-bevetés a második világháborúban

Japán katonák gázmaszkban, a japán-kínai háború idején

Először került napvilágra japán írásos dokumentum arról, hogy az ázsiai szigetország hadserege vegyi fegyvert vetett be a második kínai-japán háborúban 1939-ben, Kína északi részén.

Eddig ismeretlen háborús eseményről szól a ritka dokumentum

A mérgesgáz-támadásról szóló hivatalos jelentést vasárnap Macuno Szeija japán történész ismertette. Az 1939-ben bevetett egyik gáz felhólyagosította a bőrt és a nyálkahártyát, a másik pedig tüsszentést idézett elő, és óriási fájdalmat okozott a légzőszervekben.

Macuno elmondta: először került elő olyan japán jelentés,

amelyben maga a japán hadsereg részletezi a mérgező gáz bevetését.

Japán katonák gázmaszkban, a japán-kínai háború idején Forrás: Wikimedia Commons/Ministry of the Navy

A szigetország vereségével végződött második világháború végnapjaiban a japán hadsereg szisztematikusan igyekezett minden, a háborús bűncselekményeket bizonyító dokumentumot megsemmisíteni.

Tódzsó Hideki tábornok, előbb hadügyminiszterként, majd kormányfőként is a legszélsőségesebben militarista vonalat képviselte Forrás: Wikimedia Commons/Bettmann/CORBIS

A most bemutatott jelentést feltehetően a hadsereg egyik tagja őrizhette meg.

„Annak feltárása, hogy mi történt a kínai-japán háborúban a csatamezőn, csak a jéghegy csúcsa. Ki kell derítenünk az igazságot, hogy tanulhassunk belőle, és a tragikus történelem többé ne ismétlődhessen meg” – hangsúlyozta Macuno.

A japán hadsereg tisztában volt azzal, hogy megsérti a nemzetközi jogot

A fennmaradt dokumentum mintegy száz oldalon számol be a második világégés egyik külön epizódjának számító japán-kínai háborúról, részletesen tartalmazza a bombázásról szóló feljegyzéseket, a gáztámadásra kiadott parancsot, valamint az 1939 júliusában Sanhszi tartományban lezajlott ütközet stratégiáját.

A kínai köztársasági hadsereg géppuskásai a japán állásokat lőnek a japán-kínai háború idején Forrás: Wikimedia Commons/WWII Database

A dokumentum rögzíti, hogy az ütközetről kidolgozott tervek szerint „sárga” jelzésű töltettel lőtték ki a hólyagosító, és „piros” töltettel a tüsszögést okozó gázt.

A július 6-i összecsapásban a japán hadsereg 31 „vörös” gránátot lőtt ki a géppuskával felszerelt kínaiakra. Július 17-én 60 „vörös” és 28 „sárga” töltetet használtak fel, másnap pedig 140 „pirosat”, illetve 20 „sárgát”.

A japánok tisztában voltak vele, hogy a nemzetközi jog által tilalmazott fegyvert vetettek be Forrás: Wikimedia Commons

A dokumentumban foglaltak szerint a „vörös” gránátok bevetését szükségszerűnek vélték a japán hadseregben

a kínai állások felbomlasztására, és a „sárga” gránátokat pedig „különösen hatékonynak” minősítették.

Hitler betegesen félt a gázfegyver bevetésétől

A hadsereg vezetése a vegyi fegyver bevetésekor tisztában volt azzal, hogy ezzel megsértik a nemzetközi egyezményeket. Valószínűleg azért alkalmazták először mélyen a hegyek között, hogy nehezebb legyen felfedezni – magyarázta a történész.

A japán hadsereg vezetése az összeomlás végnapjaiban igyekezett megsemmisíteni minden kompromittáló dokumentumot Forrás: Wikimedia Commons/China Incident Photo Album

A vegyi fegyverek háborús használatát az 1907-es hágai egyezmény tiltotta meg,

amelyet Japán is ratifikált. Ennek ellenére, az első világháború idején először a németek, majd az antanthatalmak is bevetették a nyugati fronton a vegyi fegyvereket.

Gáztámadásban meghalt katonák az első világháborúban Forrás: Wikipedia Commons

A második világháború idején egyetlen hadviselő fél sem nyúlt ehhez a különösen kegyetlen harci eszközhöz, kivéve Japánt, legalábbis a mostani új felfedezés szerint.

A németek kifejlesztettek egy minden eddiginél erősebb vegyi fegyvert, ám mégsem vetették be a második világháború harcaiban Forrás: Bundesarchiv

Annak ellenére, hogy a náci Németországban egy rovarirtó szerekkel végzett korábbi kísérlet eredményeként a hadsereg titkos laboratóriumaiban 1936 után kifejlesztették a tabun nevű rendkívül erős ideggázt,

Adolf Hitler sohasem engedélyezte e fegyver bevetését.

Adolf Hitler egyszer sem járult hozzá vegyi fegyver bevetéséhez Forrás: Bundesarchiv

Hitler, az első világháborús őrvezető, maga is súlyosan megsérült egy gáztámadásban a nyugati fronton, és olyan erős volt ennek az emléke a náci diktátorban, hogy még az összeomlás végnapjaiban sem járult hozzá a vegyi fegyver bevetéséhez, a szövetségesek megtorlásától tartva.

(Forrás: MTI/Kyodo)