A kutatók állítják, hogy a most kifejlesztett eszköz nem csak egyfajta zöld energiaforrás, hanem alternatívát kínál a víz tisztítására szolgáló jelenlegi technológiák kiegészítéséhez. Ezek a technikai megoldások gyakran nagy mennyiségű villamos energiát fogyasztanak és mindemellett olyan infrastruktúrát igényelnek, amely számos közösség számára nem elérhetőek, így nem férnek hozzá a biztonságos ivóvízhez.
Ez a drámai helyzet a világon több mint 780 millió embert érint.
Ezek az emberek naponta akár órákig is gyalogolhatnak azért, hogy a távoli forrásokból vizet szerezzenek be és sokszor akár kétszáz méterre is le kell ásniuk érte
– mondta Peng Wang, a Szaúd-Arábia-i Abdullah Királyi Tudományos és Technológiai Egyetem kutatója, a készülék előnyeiről beszámoló, Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. – Ez az új technológia ott biztosíthatja a tiszta vizet, ahol arra a leginkább szükség van, ráadásul akár a hátsó udvarban is elfér, de az ipari méretű igényeket is ki tudja szolgálni.
Hozzátette: naponta jelentős mennyiségű édesvizet állíthatnak elő, ami azt jelenti, hogy
az eddig igazi kihívást jelentő feladat ezután könnyen teljesíthetővé válik.
Az előállított vizet a közösségek nem csak ivóvízként tudják majd felhasználni, hanem öntözésre is.
A most bemutatott készülék tetején egy vízszintes szilícium napelem fekszik, ami alatt több szint áll rendelkezésre, amelyeken keresztül át tudják futtatni a sóoldatot, a sós vagy szennyezett felszíni vizet. A napelemből származó hulladékhő felmelegíti a közvetlenül alatta elhaladó sós vizet, a víz elpárolog, áthalad egy membránon, majd újra cseppfolyóssá válik, hogy ennek eredményeként tiszta vizet kapjunk. Végül jöhet a hőkezelés, majd a víz a „következő szintre" lép. Ez így halad szintről szintre, hogy a legvégén a tisztított víz kifolyjon a készülékből, amit a közösség tagjai össze tudnak gyűjteni.
Az új technológia az Egészségügyi Világszervezet által biztonságosnak tartott szint alatt tartja az ólom-, réz-, nátrium-, kalcium- és magnéziumszintet az ivóvízben
– magyarázta Wang.
A készülékben található napelemek hatékonysága körülbelül 11 százalék, ami magasabb annál, amit a szakemberek vártak.
Emellett képes volt a tengervízből is tiszta vizet előállítani.
Az eszköz, bár nem az első, amely napkollektoros desztillációt alkalmaz, különösen előnyös, mert kétféle technológiát kombinál.