Egy újonnan leírt dinoszaurusz, a Jurrasic Park nagy sikerű filmekből is jól ismert velociraptorok egyik rokona, mintegy 150 millió évvel ezelőtt élt, és szoros kapcsolatban állhatott a világ első szárnyasaival. A kutatók legfrissebb eredményeiket a Peer J tudományos folyóiratban publikálták.
A fosszília nagyobb része épségben maradt
A kutatók a velociraptorokat régóta kisméretű, pikkelyes ragadozókként írták le, ám a legújabb kutatások azt mutatják, hogy némelyik egyedük testét valójában tollak borították és képesek voltak talán repülni is. A most előkerült bizonyítékok ráadásul ellentmondanak azoknak a hosszú távú feltételezéseknek, amelyek a repülés kialakulásának módjáról szólnak.
A fosszíliát véletlenül találta meg egy csapat, amikor egy óriási, 34 méter hosszú sauropodára bukkant évekkel ezelőtt. Emellett bújt meg egy másik ősmaradvány, amit sajnos a feltárás során véletlenül megsérült. A fosszília nagyobb része azonban szerencsére épségben maradt. A lelet jelentőségét egészen addig nem ismerték fel, amíg meg nem tisztították. A dinoszaurusznak nevet is adtak: a Hesperornithoides miessleri besorolást és a Lori becenevet kapta, amelyből eddig csupán ez az egyetlen ismert példány.
Körülbelül 150 millió évvel ezelőtt éltek
Az ásatás még 2001-ben történt, ám Lorit azóta nem vizsgálták meg behatóan a kutatók. Most ez változott, amikor Bill Wahl, a dinoszaurusz-központ preparációs laboratóriumának vezetője megmutatta a példányt Dean Lomaxnak, a Manchester Egyetem paleontológusának. A szakember azonnal felismerte, hogy valami igazán szokatlan tapasztalható a fosszíliánál. A Wisconsin-Madison Egyetem kutatóival közösen megállapították, hogy a dinoszaurusz a troodontid fajhoz tartozhatott, amely a velociraptorok korai rokona és körülbelül 150 millió évvel ezelőtt élt.
Ezek a csirkeméretű lények igen gyorsak és kegyetlenek, vérengzők voltak, a testüket tollak borították és olyanok lehettek, mint egy gyorsabb csirke, hosszú farokkal – mondta Lomax.
Minden bizonnyal nem szárnyalt a magasban
A kutatók úgy vélik, hogy a dinoszaurusz leginkább a nyitott, mocsaras területen élt, ahol nincsenek fák. Ügyesen tudott futni, miközben számos, olyan tulajdonsággal rendelkezett, amelyeket ma inkább a madarakhoz kötünk. Bár minden bizonnyal nem szárnyalt a magasban, mégis a a modern madarak egyik legkorábbi előfutárának tekinthetjük őket.
A jura kor idején ugyanis több állatcsoport fejlesztett ki "repülésszerű" tulajdonságokat: néhányan a fákon éltek, másoknak szárnyaik voltak. Ekkor merült fel a kérdés: ha a Hesperornithoides a földön élt, akkor miért volt tolla és szárnyaik? A szakembereknek erre is több elmélete van: a szárnyak, különösen a nagy tollak segítenek fenntartani az ideális hőfeltételeket a tojás számára, ami fontos a reproduktív siker érdekében. Emellett lehetett a reprezentáció eszközei is, amivel a párválasztást könnyítik meg vagy elijesztik a ragadozókat. A szárnyak a gyors futás közben is segíthetnek a kormányzásban. Elképzelhető, hogy ezek megfelelő indokokként szolgálnak.