Tudja-e, mi van a teve púpjában?

A tevepúp nemcsak sajátos biológiai élelemraktár, hanem fontos hőszabályozó szerv is egyben

„Monoton üget a sivatag lova, a tétova teve tova. Hátán rezegve mozog a kúp alakú púp..." - így  írja le a tevék legjellegzetesebb anatómai  testtáját az idézett tréfás verssor. De vajon mi van ténylegesen a tevék púpjában? Már most eláruljuk, hogy a népszerű vélekedés ellenére, nem víz.

Tévhit, hogy a teve púpjában víz van

Sokan úgy gondolják, hogy a tevék púpjában víz van, pedig ez nem igaz, mert a tevepúp lényegében egy zsírkupac. Egy olyan biológiai raktár, ami lehetővé teszi a tevéknek, hogy hosszú ideig vándoroljanak a forró és kietlen sivatagban anélkül, hogy megálljanak élelmet keresni, vagy inni.

Ha a teve nem jut élelemhez és vízhez, ezt a zsírraktárt használja fel a túléléshez.

Vadon élő dromedárok az egyiptomi Kelet-sivatagban Forrás: Elter Tamás

Amikor a teve szervezete lebontja a púpban lévő zsírt, víz és energia szabadul fel,

ennek köszönhetően akár 160 kilométert is képes egyhuzamban megtenni víz, illetve ivás nélkül,

a gyilkos sivatagi éghajlati körülmények között. A púp zsírjának metabolizálása során 9.3 gramm zsírból 1.13 gramm víz keletkezik.

A tevéket hozzávetőleg 3 500 éve domesztikálták Forrás: Photononstop/Photononstop/Emilie Chaix

Amikor elegendő élelem áll az állat rendelkezésre, "túleszi" magát,

és a felesleget zsír formájában raktározza el a púpjában, illetve a hátának egy bizonyos részén. A tartalék zsírkészlet felélésével a púp összezsugorodik. Amikor a teve feltankolja magát, akkor a púp ismét kitelik, és függőleges helyzet vesz fel.

Több hétig is jól ellehet víz és élelem nélkül

Ha a teve feltölti magát, úgy szívja fel a vizet, mint a szivacs.

Képes 113 liter vizet meginni 13 perc alatt.

Teste gyorsabban hidratálódik, mint bármely más emlősé. Más élőlényekkel szemben, a teve a sós vizet is megissza. A szomjas teve széklete csak 1/5-e a normálisnak. Széklete oly száraz, hogy a sivatagi népek tűzrakásra használják.

Beduinok az egyiptomi Kelet-sivatagban. A sivatagi nomádok a száraz tevetrágyát tüzelőanyagként használják fel Forrás: Bolubás Brigitta

A teve képes szabályozni, minimálisra szorítani az izzadását a sivatagban, ahol nappal +49 Celsius-fokra is felmehet a hőmérséklet.

Télen a sivatagban kihajtó növények elég nedvességet adnak ahhoz, hogy a teve ellegyen víz nélkül akár több hétig.

Egyes adatok alapján "csak" egy hétig, más források szerint azonban több hétig is jól elvan élelem és víz nélkül.

A tevék hihetetlenül hosszú időt kibírnak étlen és szomjan a gyilkos sivatagi klímán Forrás: Bolubás Brigitta

Testét finom gyapjú borítja, amely kiváló hőszigetelő, ennek köszönhető, hogy a teste nem hevül túl a száraz forróságban.

Az állat belső hőmérséklete 41 Celsius-fokra is felmehet,

mire egyáltalán izzadni kezd. Kiszáradása elérheti a testsúlyának 25-30 %-át is, ami kétszer akkora, mint amit a többi emlős át tud vészelni.

Bármilyen sivatagi növényt képes megenni

A púp azonban nem csak tápanyag raktár, hanem a testhőmérsékletet szabályozó szerv is. A sivatagban nappal extrém magas a hőmérséklet, ami éjszaka drasztikusan lecsökken.

A tevepúp nemcsak sajátos biológiai élelemraktár, hanem fontos hőszabályozó szerv is egyben Forrás: Bolubás Brigitta

Azzal, hogy a zsírszövet a hátán lévő púpban koncentrálódik, képes maximalizálni a hőszigetelést nappal, amikor magas a hőmérséklet, és a testhő emelkedik,

éjszaka pedig, amikor a hőmérséklet alacsonyra zuhan, az extra hő eloszlik az állat testében,

megakadályozva ezzel a hipotermia kialakulását.

A sivatagban szélsőséges a napi hőingadozás Forrás: Bolubás Brigitta

A teve vastag bőrű erős szájával képes megenni a tüskés bokrokat, illetve bármilyen, a más állatok számára elehetetlen sivatagi növényzetet.

A teve a más állatok számára ehetetlen sivatagi növényeket is megeszi Forrás: Elter Tamás

A teve növényevő, kérődző állat, a gyomra három kamrából áll, ahol a táplálékot többször is megemészti, szinte mindent kinyerve ezzel a módszerrel az alacsony tápértékű élelemből.

Nagyon hatékony a napi vízfelhasználása, amit unikális vérsejtjei tesznek lehetővé.

A teve vérsejtjei ovális alakúak, erre vezethető vissza, hogy igen nagy mennyiségű vizet képes magához venni egyszerre, mivel a sejtek formájuknak köszönhetően rugalmasabbak, és könnyebben változtatják alakjukat.

A teve vaskos és erős ajkai még a szúrós sivatagi növényekkel is elbánnak Forrás: Bolubás Brigitta

Ez a sejtforma lehetővé teszi, hogy a vér akkor is folyamatosan áramoljon az állat testében, amikor kevés a víz. Ha a tevének nem lenne púpja, más állatokhoz vagy az emberhez hasonlóan valószínűleg túlmelegedne, és erősen izzadna.

Harmadik szemhéj és becsukható ornyílás védi a homokvihartól

A tevére általában lassabb haladási tempó jellemző, hosszútávon 25 km/órás átlagsebességgel képes futni, rövid távon viszont akár 65 km/órás sebességet is tud tartani.

Sajátos tulajdonsága, hogy futás közben mindkét, ugyanazon az oldalon lévő lábait mozgatja egyszerre, nem úgy, mint a ló.

A homokviharoktól a becsukható orrlyukak és fülek védik, a szemeit pedig 2 sor hosszú szempilla, bokros szemöldök és egy harmadik szemhéj. A teve testét kétrétegű szőrzet borítja.

Vadon élő észak-afrikai dromedárok Forrás: Elter Tamás

Egy meleg, pelyhes, 5 cm hosszú belső réteg, mely oly finom, hogy nem filcesedik össze, és egy durva, hosszú szálú külső réteg. Vedléskor mindkét réteg csomókban hullik, az egyedek évente átlagosan 3 kg szőrt hullajtanak el.

Tevecsorda Marokkóban Forrás: Wikimedia Commons/Chrumps

Az egypúpú teve térdét és mellkasát szarupárna védi a forró sivatagi homoktól, amikor lefekszik.

(A kétpúpú tevének nincs ilyen védőmechanizmusa.) A teve lába kétujjú patában végződik, a patákhoz hatalmas párnák csatlakoznak, hogy az állat minél kevésbé süppedjen a homokba.

A tevék evolúciója a pleisztocén időszakban teljesedett ki Julius Csotonyi

A teveféléknek két jelenkori faja ismert, az egypúpú illetve a kétpúpú.

Az egypúpú a dromedár (Camelus dromedarius), vagy arábiai teve, természetes élőhelye Észak-Afrika és Közel-Kelet sivatagai, de Délnyugat-Ázsiába és Ausztráliába is betelepítették.

Elvadult tevék Ausztráliában Forrás: Ecotone Wildlife Veterinary Services

A kétpúpú (Camelus bactrianus) Közép- és Kelet-Ázsia sziklás sivatagaiban él. A vad kétpúpú, vagy Bactarian tevét egyébként Nikolai Prevalsky orosz geográfus fedezte fel 1878-ban, amikor Mongóliát és Tibetet kutatta.

Ezért kezdik köpködni az embert

A teve erősen szociális viselkedésű állat. Csordákban él, amelyet mindig egy domináns hím vezet. Szeretik egymást üdvözölni, ilyenkor egymás arcába fújnak.

A vemhes nőstény 12-24 hónapi vemhességi idő után hozza világra a púp nélküli borját,

rendszerint csak egyet, de néha ikreket. A teveborjú már az ellés után félórában sétálni kezd; a nőstény és az újszülött tevecsikó azonban a szülés útán csak egy-két héttel később csatlakozik a csordához.

Bactrian tevék a Himalájában Forrás: Wikimedia Commons

A teve hétéves korára válik teljesen ivaréretté. A csikónak csak akkor kezd púpja nőni, amikor az anyatejről átáll a növényi táplálék fogyasztására.

A tevék ismert és kellemetlen szokása, hogy időnként köpködni kezdik a bámészkodó embereket.

Ezt a sajátos védelmi technikát csak akkor alkalmazza az állat, ha fenyegetve érzi magát.

A teve akkor kezd el köpködni, ha fenyegetve érzi magát Forrás: Wikimedia Commons

Sokáig azt gondolták, hogy a vad Bactrian teve a domesztikált kétpúpú alfaja, de az utóbbi években a DNS analízis megerősítette, hogy a vad változat külön fajnak tekintendő A fő differencia a két faj között, hogy a vad változatnak hárommal több kromoszómapárja van.

Kétpúpú Bactrian tevék Forrás: Wikimedia Commons

A vad változat kritikusan veszélyeztetett fajnak számít, amelynek egyre kisebbre zsugorodik a populációja,

ezért ez az egyik legveszélyeztetettebb nagyemlős, kevesebb mint ezer példány él belőle. A tevéket mintegy 3 500 év domesztikálták. Napjainkban szinte az összes teve háziállat, a vadonban alig maradtak fenn. A legnagyobb vadon élő tevepopuláció Ausztráliában él.

Rendhagyó napló a Keleti-sivatag varázslatos titkairól